hirdetés
2019. november. 20., szerda - Jolán.
hirdetés

Pótlékok fogságában az egészségügyi dolgozók

Hátrányosan érintheti az egészségügyi dolgozókat a délutáni műszakpótlék átalakítása. Az egészségügyi államtitkárság azt ígéri, hogy az ágazati bérpótlékok megmaradnak. Az idei évben a népegészségügyi termékdíjból az idén várt 3 milliárd forintot is szétosztanák pótlék formájában a legkritikusabb helyzetben lévő, 55–60 ezer egészségügyi dolgozó között. Rossz hír viszont, hogy duplájára emelkedhet az elrendelhető ügyeleti órák száma.

hirdetés

Változnak a pótlékokra vonatkozó szabályok a Munka Törvénykönyve tervezett módosítása
szerint. A legfontosabb változás az lenne, hogy a délután 2 és este 6 óra közötti munkavégzésért nem jár műszakpótlék. Ellenben egy újfajta műszakpótlékot vezetne be a kormány, amely igazából a délutáni és az éjszakai műszakpótlék egyvelege. Eszerint a több műszakos tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalónak, ha napi munkaideje kezdetének időpontja rendszeresen változik, a 18 és 6 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 30 százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár.

A jelenleg hatályos szabályozás szerint a délutáni műszakban 15 százalékos, az éjszakaiban pedig 30 százalékos műszakpótlék illeti meg a dolgozókat. A megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalónak a délutáni műszak után további 5, éjszakai műszak esetén pedig plusz 10 százalék pótlék jár.

A tervek szerint jövőre háromféle megoldás közül választhat a munkáltató: vagy beépíti az alapbérbe a pótlékot, vagy átalányban fizeti ki, vagy az újfajta műszakpótlékot alkalmazza, vagyis az este 6 órától reggel 6-ig terjedő időszakra egységesen 30 százalékot fizet.

A túlóra díjazására vonatkozó szabályozás nem változik, a napi munkaidőn felül végzett rendkívüli munkavégzés esetén a munkáltató döntése alapján 50 százalékos bérpótlék vagy szabadidő jár. Pihenőnapon végzett munkavégzés után alapesetben 100 százalékos pótlékot kell fizetni, kivéve, ha cserébe szabadidőt is ad a munkáltató, mert akkor csak 50 százalék a pótlék.

Az Egészségügyi Államtitkárság azt ígéri, hogy a pótlékrendszer átalakítása összességében nem érintheti hátrányosan az ágazatban foglalkoztatottakat. Sőt, a népegészségügyi termékdíjból idén befolyó összeget a legkritikusabb helyzetben lévő, 55–60 ezer egészségügyi dolgozó között osztaná szét a kormány az ágazatban alkalmazott bérpótlékok formájában – jelentette be nemrégiben Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének konferenciáján. A kormányzat eredetileg 5 milliárd forintot várt a termékdíjból, ezzel szemben várhatóan legfeljebb 3 milliárd forint folyik be ebből az adónemből. Szeptemberre csak 566,6 millió forint termékdíjat vallottak be az adóalanyok.

A foglalkoztatástól függnek a pótlékok

Az egészségügyi dolgozók foglalkoztatása közalkalmazotti vagy munkaviszony keretében
történhet (az egészségügyi államigazgatási szerveknél előfordul kisebb létszámban kormánytisztviselők alkalmazása is, továbbá a fegyveres szerveknél hivatásos állományú
egészségügyi dolgozók is vannak). A fenntartók rendelkezhetnek arról, hogy költségvetési intézményként működtetik-e az egészségügyi szolgáltatókat, vagy például önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági társaság keretei között. Előfordul olyan is, hogy egy kórház adott részlegét, például a mammográfiát önálló gazdasági társaság kezelésébe adják.

Vállalkozók esetében a díjazás a polgári jogi jogviszonyuk alapján, a szerződésben foglaltak szerint történik.

A közalkalmazott egészségügyi dolgozók esetében a Munka Törvénykönyve háttérszabályként szolgál, emellett járnak az általános közalkalmazotti, illetve a speciális munkavégzésre vonatkozó pótlékok, valamint az ügyeletért járó díjazás. A munkaviszonyban foglalkoztatottakra kizárólag a Munka Törvénykönyvébe foglalt pótlékrendszer vonatkozik.

Ha viszont a közalkalmazottat munkaviszonyos foglalkoztatásba helyezik át, akkor a munkaszerződésében rögzített bére (személyi alapbér, bérpótlék, egyéb bérelemek) nem lehet kevesebb, mint az átadást megelőzően irányadó illetményének és a jogszabály, illetve kollektív szerződés alapján járó illetménypótlékainak együttes összege. Ettől csak akkor lehet eltérni, ha a későbbiekben már nem áll fenn olyan munkakörülmény, amely szerint járna a közalkalmazotti illetménypótlék. Az illetménypótlékokat a személyi alapbérbe is bele lehet építeni.

Amin spórolni lehet

A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerint a megbízott vezetőt vezetői pótlék illeti meg. A vezetői megbízással rendelkező közalkalmazott esetén a pótlékalap 100–250 százaléka, magasabb vezetői megbízással rendelkező közalkalmazott esetén pedig 100–500 százaléka lehet a pótlék mértéke. A pontos mértékeket a közalkalmazotti törvény egészségügyi intézményekben történő végrehajtásáról szóló kormányrendelet szabályozza. A végrehajtási rendelet szerint a vezetői pótlékokban még bőven van mozgástér. A legmagasabb – 300 százalékos – pótléka a gyógyító-megelőző ellátást biztosító intézmény vezetőjének van.

Címpótlék illeti meg a főtanácsost, a főmunkatársat, a tanácsost, valamint a munkatársat. Az intézmények ezeken a pluszilletményeken tudnak a leginkább spórolni úgy, hogy nem határoznak meg ilyen címeket. Munkatársi cím esetén a pótlék mértéke a pótlékalap 25 százaléka, tanácsosi cím esetén 50, főmunkatársi címnél 75, főtanácsosnál pedig a 100 százaléka. Amennyiben a közalkalmazott vezetői és címpótlékra is jogosult, részére a vezetői pótlék jár.

Illetménypótlékra jogosult az a közalkalmazott, aki a munkaidejének legalább a felében – jogszabályban meghatározott – egészségkárosító kockázatok között dolgozik. A pótlék mértéke a pótlékalap 100 százaléka. A pótlékra jogosító munkaköröket a munkáltató állapítja meg, így ez egy újabb terület, amely lehetőséget ad az intézményvezetőknek a spórolásra.

Idegennyelv-tudási pótlékra jogosultak azok a közalkalmazottak, akik olyan munkakört töltenek be, amelyben a magyar nyelv mellett meghatározott idegen nyelv rendszeres használata indokolt. A pótlékra jogosító idegen nyelveket és munkaköröket a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató állapítja meg. A pótlék mértéke középfokú nyelvvizsga esetén a pótlékalap 50, felsőfokú nyelvvizsgánál a 100 százaléka.

Az ágazati pótlékok megmaradnak

Az egészségügyi államtitkárság azt ígéri, hogy jövőre is számíthatnak az egészségügyben dolgozók az ágazati pótlékokra. Ezeken túlmenően járnak azok az ágazati pótlékok is, amelyeket a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény egészségügyi intézményekben történő végrehajtásáról szóló kormányrendelet tartalmaz. Eszerint a meghatározott munkakörökben és osztályokon dolgozó orvosokat, szakasszisztenseket diagnosztikai, asszisztensi, traumatológiai, intenzív terápiás, infektológiai, pszichiátriai, illetve ápolási illetménypótlék illeti meg.

A járóbeteg- és fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézetben – ideértve az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat országos intézeteit, valamint az Országos Vérellátó Szolgálatot – az ágazati pótlék mértéke a pótlékalap 120, illetve 150 százaléka. Az egyes pótlékok közül csak egy folyósítható. A rendeletben felsoroltakon kívül csak akkor lehet kollektív szerződésben egyéb illetménypótlékot megállapítani, ha ahhoz a munkáltató költségvetése fedezetet biztosít.

A pótlékalap 150 százaléka

– az aneszteziológiai és intenzív terápiás osztályon dolgozó orvosok, szakasszisztensek,
ápolók intenzív terápiás pótléka,

– a traumatológiai osztályon három műszakos munkahelyen foglalkoztatott ápoló
traumatológiai pótléka,

– a műtőben foglalkoztatott műtős szakasszisztens asszisztensi pótléka.

A pótlékalap 120 százaléka

– a röntgenben dolgozó orvos, asszisztens diganosztikai pótléka,

– a röntgengép-javító műszerész diagnosztikai pótléka,

– a diagnosztikai laboratóriumban diagnosztikai tevékenységet végző orvos, egyéb
egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkező munkatárs, illetve asszisztens diagnosztikai
pótléka,

– a traumatológiai osztályon foglalkoztatott valamennyi orvos traumatológiai pótléka,

– a boncolást végző orvos, boncmester, boncsegéd infektológiai pótléka,

– a vér és vérkészítmény előállítását végző orvos, egyéb egyetemi vagy főiskolai
végzettséggel rendelkező munkatárs, asszisztens infektológiai pótléka,

– a fertőző beteget ellátó, valamint pulmonológiai gondozóban foglalkoztatott orvos és
egészségügyi szakdolgozó infektológiai pótléka,

– pszichiátriai osztályon, pszichiátriai, addiktológiai gondozóban dolgozó orvos, ápoló
pszichiátriai pótléka,

– műszakbeosztástól függetlenül, a három műszakos munkahelyen dolgozó ápolók
ápolási pótléka,

– az Országos Mentőszolgálat kivonuló állományának sürgősségi pótléka,

– a szülészeti osztályon foglalkoztatott szülésznő asszisztensi pótléka,

– a műtőssegéd asszisztensi pótléka,

– a mosodában, teljes munkaidőben a szennyes ruhák átvételét végző infektológiai
pótléka.

A pótlékalap legalább 36 százaléka

– valamennyi asszisztensi és szakasszisztensi képesítéssel rendelkező (szak)asszisztensi
munkakörben dolgozó asszisztensi pótléka.

Duplájára emelkedhet az elvárható ügyelet

Az alkalmazott egészségügyi dolgozó számára a napi huszonnégy órán át folyamatos szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatók esetében 6 havi, más egészségügyi szolgáltatók esetében 4 havi munkaidőkeret állapítható meg. A jelenleg hatályos szabályok szerint – a heti 40 órás rendes munkaidőn felül – naptári évenként legfeljebb 416 óra egészségügyi ügyelet rendelhető el. A heti munkaidő a munkáltató rendelkezése szerint a munkaidőkeret átlagában a 48 órát nem haladhatja meg. A munkáltató ennek terhére a napi munkarend szerinti munkaidőn túl rendkívüli munkavégzést vagy egészségügyi ügyeletet rendelhet el.

Az Egészségügyi Államtitkárság azonban a kormany.hu oldalon is közzétett egészségügyi törvénymódosítási csomagban egyebek között megváltoztatná az ügyeletre vonatkozó szabályokat is. Eszerint nemcsak a huszonnégy órán át folyamatos szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatók esetében, hanem a heti 40 órás teljes munkaidőben foglalkoztatott egészségügyi dolgozóknál is elrendelhetne ügyeletet. Ráadásul éves szinten kétszer annyit, mint amennyit jelenleg. A tervezett módosítás szerint hetente legfeljebb 16 óra egészségügyi ügyeletet lehetne megszabni. Ez egy évre vonatkoztatva összesen 832 órát jelentene. Az ilyen módon elrendelt egészségügyi ügyelet nem számítana bele a munkaidőkeretbe.

Az ügyelet minden órájára az illetmény vagy személyi alapbér egy órára eső összege járna. A heti pihenőnapon rendes munkaidő terhére elrendelt egészségügyi ügyelet után viszont a Munka Törvénykönyvének megfelelően 100 százalékos pótlékot kellene fizetni. A pótlék mértéke ötven százalék, ha a munkavállaló másik pihenőnapot (pihenőidőt) kapna.

Nem változna érdemben az a szabály, hogy egészségügyi ügyeletet a rendes munkaidő terhére is el lehetne rendelni, ha ebben a felek előzetesen írásban megállapodnak. Ebben az esetben az alkalmazott egészségügyi dolgozó rendes munkaidő teljesítésére vonatkozó kötelezettségét egészségügyi ügyelet ellátásával is teljesítheti. Ha az egészségügyi ügyelet része a rendes munkaidőnek, az alkalmazott egészségügyi dolgozó alapbérére, illetményére a megállapodásban ki kell térni.

Az egészségügyi ügyelet, valamint a készenlét ellátásáért az alkalmazottat ügyeleti díj, illetve készenléti díj illeti meg, amelynek mértékét alapvetően kollektív szerződés vagy a felek megállapodása határozza meg. Ezek hiányában továbbra is maradna az a szabály, mely szerint az ügyeleti díj mértéke hétköznaponként nem lehet kevesebb munkaóránként a személyi alapbér, illetve az illetmény egy órára eső összegének a 70, heti pihenőnapon a 80, munkaszüneti napon pedig a 90 százalékánál.

A heti pihenőnapot vagy munkaszüneti napot, amelyen az egészségügyi dolgozó egészségügyi ügyeletet látott el, az ügyeleti díjon túl elsősorban azonos tartamú pihenőidővel kell kompenzálni. Ha viszont a munkáltató nem tud másik pihenőnapot kiadni, akkor a tervezett módosítás szerint az ügyeletért nem a személyi alapbér, illetve az illetmény egy órára eső összegét kellene kifizetni, hanem az egészségügyi dolgozóra irányadó heti pihenőnapi ügyeleti díj 25 százalékkal emelt összegét.

Készenlétre a Munka Törvénykönyve az irányadó

A készenléti díj mértéke a készenlét minden órájára a személyi alapbér, illetve az illetmény egy órára eső összegének legalább a 25 százaléka. Ha a készenlét alatt dolgozni is kell, azt a Munka Törvénykönyvének szabályai szerint kell honorálni. A munkavégzés időtartamát az alkalmazott értesítésétől kell számítani.

A munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén a pótlék mértéke 50 százalék. A munkáltató azonban átalányban is megállapíthatja a készenlét idején végzett munkáért adható juttatást. Pótlék helyett szabadidőt is lehet biztosítani, ami nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál.

A munkaidő-beosztás szerinti pihenőnapon (pihenőidőben) végzett munka esetén a pótlék mértéke 100 százalék. Ha a munkavállaló másik pihenőnapot kap, akkor 50 százalékos pótlékot kell fizetni.

Dutka Noémi
a szerző cikkei

(forrás: Medical Tribune)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink