hirdetés
2020. január. 23., csütörtök - Zelma, Rajmund.
hirdetés

Ónodi-Szűcs: „már csak rajtunk múlik, sikerre visszük-e az ágazatot”

Az uniós fejlesztések lezárása után többé nem hivatkozhatnak eszköztelenségre az ágazat döntéshozói – hangzott el az Infotér Egyesület e-Health konferenciáján Balatonfüreden.

hirdetés

Egy kisebb vidéki kórház árából felépített magyar e-Health rendszer véget vet a mellébeszélésnek, az egészségügyi kormányzatot pedig világszintre léptette, legalábbis az informatikai felkészültség tekintettében. Ha kudarcot vallunk, az a mi hibánk – mondta a szerdai rendezvényen Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár, aki szerint az uniós fejlesztések lezárása után többé nem hivatkozhatnak eszköztelenségre az ágazat döntéshozói.

A konferencia napjának reggelén állt össze az államtitkárságon az EU-s projektek centrumában álló Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez (EESZT) kapcsolódó salátatörvény is – folytatta a szakpolitikus, aki szerint, ha a parlament elfogadja a javaslataikat, „már csak rajtunk múlik, sikerre visszük-e az ágazatot”. Kiemelte azt is, az EESZT digitális önrendelkezési (DÖR) modulja a legfontosabb, hiszen a beteg adataival csak az találkozhat, akit a páciens erre felhatalmaz, mert az e-Helth fejlesztések elsősorban nem a kórházakról, finanszírozóról, szakmai felügyeletről, hanem az állampolgárokról szólnak.

A felhő alapú informatikai térben keletkező betegadat az egyén tulajdona, amelynek felhasználhatósága az önrendelkezésen múlik – hangsúlyozta Mészáros János helyettes államtitkár is, aki az egészségügy informatikai stratégiáját ismertette, amellyel a Nemzeti Infokommunikációs Stratégiához csatlakozik az ágazat. Céljuk, hogy a betegek különösebb tanulási folyamat nélkül tudják kezelni a rendszert, valid információkhoz jutva gyógyszer- és egészségügyi ellátásról. Az e-Health fejlesztések átlátható, transzparens döntéshozatalt tesznek lehetővé, így az ágazati igényeket adatokkal alátámasztva lehet a politikai és gazdasági irányítók felé továbbítani. Az informatikai fejlesztések csökkentik az intézmények adminisztrációs terheit, hatékonyabb, komfortosabb ellátórendszert eredményeznek, ugyanakkor annak fenntartása nem lesz olcsóbb – jegyezte meg Mészáros János.

Az ágazat szoftverhátterére a garázstuning, a szürke zónába hajló megoldások voltak jellemzőek ezidáig, az eszközök nyilvántartásba vétele ennek kifehérítését is lehetővé teszi, és véget érhet a sokszínűség a kórházi, háziorvosi és patikai informatikai rendszerek terepén is. A tervezés pillanatától holisztikusan gondolkodott az e-Health fejlesztések projektgazdája, az Állami Egészségügyi Központ (ÁEEK), ennek eredményeként nem szigetként működnek majd a most lezárt informatikai projektek – emelte ki Haidekker Bence, a központ Intézményigazgatási Ellenőrzési és Ügyfélkapcsolati Igazgatóságának vezetője. Szerinte az egységes számlatükör- és kontrolling módszertannak köszönhetően esetszintre lebontva láthatóak az ellátók költései, így hiába panaszkodnak időnként forráshiányra a menedzsmentek, az egységes kontrolling-rendszer megtakarítást is eredményezhet az ágazat számára.

Elektronikus finanszírozási szerződéskötést és módosítást tesz lehetővé 11 ezer egészségügyi szolgáltatónak az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) 2,8 milliárd forintos informatikai fejlesztése, amely az 56 500 ártámogatási szerződést és a 6500 ártámogatás jelentést is az uniós forrásból létrehozott adattárházban kezeli, amelyben mintegy kétmillió felhasználó is hozzáfér betegéletútjához. A fejlesztésről beszámoló Árki Kornél informatikai főigazgató-helyettes elmondta azt is, 180 fekvőbeteg-ellátót szereltek fel olyan végponti eszközzel, amellyel lehetővé válik az e-TAJ kezelése.

Lesz műhibatár is

Az e-Helth fejlesztések között akadnak olyan projektek, amelyek az indulás pillanatában nem voltak fókuszban, megvalósításukra menet közben támadt igény. Ezek közé tartozik a műhibaperek kezelési rendszere, amely azért jött létre, mert az ágazatvezetés és az ÁEEK felismerte, hogy nem rendelkeznek valós információkkal a közfinanszírozott szolgáltatók kártérítési ügyeiről, holott ezek kifizetése jelentős terhet ró az intézményekre. Az informatikai fejlesztés lehetővé teszi a műhibaperek adatainak feltöltését egy olyan adatbázisba, amelynek aggregát eredményeire építve megismerhetőek lesznek az elmúlt év kártérítési statisztikái arról, hogy mely pertárgyi értékben mely diszciplinákat érintve kötelezték kifizetésre a kórházakat. Ezek ismeretében már kidolgozható a műhibaperekhez kapcsolódó ágazati stratégia is.

Jelentős bevételeket termel az ágazat számára az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI), ugyanakkor alkalmazottai 15 százalékának nincs informatikai eszköze, gépparkja 37 százaléka 7 évnél idősebb, egyes intézményi egységekben a mai napig papíralapon adminisztrálnak, az így keletkezett adatok elektronikusan nem érhetőek el – sorolta Pozsgay Csilla, a hatóság főigazgatója, hozzátéve: az intézetben az elmúlt négy évben semmilyen informatikai fejlesztés nem volt. Az elektronikus bejelentések fogadásának lehetőségére uniós elvárások is kötelezik az OGYÉI-t, ami jövőre meg is valósul, az elektronikus aláírással és időpecséttel együtt így az ügyintézés is gördülékenyebbé válik. Digitalizálás nélkül kudarcba fulladhatna az a 2016-ra ütemezett kampányuk, amelynek fókuszában a gyógyszerhamisítás és a dizájnerdrogok állnak, és amellyel az állampolgárokat szeretnék elérni. Az intézet saját forrásaiból nem tudja megújítani elmaradott infrastruktúráját, amelynek fejlesztését nemcsak az uniós források bizonytalansága, hanem a biztonságra törekvő közbeszerzési eljárási folyamatok is hátráltatnak, így egyelőre az OGYÉI az e-Health fejlesztésekkel nincsen kapcsolatban.

Szerencsésebb helyzetben van az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH), amely csatlakozni tud az e-egészségügy rendszeréhez, hiszen az ezredforduló óta szisztematikusan, „amire éppen pénzt tudtak szerezni” alapon fejlesztette informatikai rendszerét – számolt be Kovács Attila helyettes országos-tisztifőorvos. Különösen nagy hangsúlyt kapott a hálózat, mióta az OTH hatósági szerepe gyengült, és szakmai irányítóként áll kapcsolatban korábbi területi egységeivel, amelyek a kormányhivatalok alá tartoznak. Hiányolta viszont a főorvos a központosított törzsadattárakat a rendszerből, az orvosi pecsétszámokat, a szakdolgozók elérhetőségét, az intézményekben elérhető szolgáltatásokat most „vadászni” kell, jellemzően intézményi szinten. Mint mondta, hiába nagy az e-egészségügyi rendszer, ha az adatfegyelem rosszul működik, és így a keletkezett adatok minősége is megkérdőjelezhető. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a rendszer karbantartási igénye nagy, és az OTH-ban tapasztalták, hogy az infotechnológia fejlődését a jelen szervezeti kultúra nem, vagy csak nehezen tudja követni.

 

hirdetés

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink