hirdetés
2019. augusztus. 18., vasárnap - Ilona.
hirdetés

Valóra vált Szócska Miklós álma

Tizenkét kórház teszteli az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Teret, amint az országgyűlés elfogadja az őszi egészségügyi salátát, 2017-től pedig minden egészségügyi adminisztráció elektronikusan működik.

hirdetés

Ekkora kapacitású rendszer, ilyen szintű szolgáltatási portfólióval Európában nem létezik, a pilot időszakát pedig eleve 2016-ra tervezték, így nincs jelentős késedelem a Nemzeti Egészségügyi Informatikai Rendszer (NEIR) felállításában – mondta a MedicalOnline-nak Divinyi Zsombor, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) Központi Projektirányítási Főosztályának vezetője a TIOP 2.3.2 projekt lezárása alkalmából rendezett beszámolón. A rendezvényen az is kiderült, amint hatályba lépnek az őszi egészségügyi salátatörvény adatvédelmi módosításai – várhatóan jövő év elején – már indulhat is az a tesztfolyamat, amelyben 12 kórház, és hozzájuk csatlakozva néhány környékbeli háziorvosi rendelő és gyógyszertár próbálja ki az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Teret (EESZT), többek között Veszprémben, Győrben és Székesfehérvárott. Bár a NEIR bevezetését pontos és kurrens tervezési folyamat előzte meg, a projektek előkészítésekor erre meglehetősen rövid határidőket adtak – magyarázta tovább a csúszások okát a főosztályvezető, aki szerint nem csak a tervezés volt komoly feladat, de a megvalósítás sem könnyű, hiszen a nagy megbízhatóságú informatikai struktúra egyes szolgáltatásainak indulását 2015 februárjára ígérték, míg a program lezárását idén májusra. Késleltették a pályázatok a közbeszerzések elhúzódása miatt is, ugyanis az ezzel összefüggő szakmai dokumentáció elkészítése a tervezettnél több időt vett igénybe, ahogyan a közbeszerzés is tovább tartott. Miközben a NEIR csak lassan épült, az eHealth, és a feltörekvő mHealth megoldások, az azokhoz kapcsolódó egészségipari fejlesztések rohamosan terjedtek. Divinyi Zsombor szerint azonban itt nincs hátrány, a NEIR követte az informatika fejlődési pályáját. Bár nem feltétlenül volt a leírt fejlesztési célok között, hogy mobil applikációval is el lehessen érni azokat a felületeket, amelyekhez eredetileg online hozzáférést terveztek, menet közben felzárkózott a projekt, és megfelel az mHealth elvárásoknak is.

Így aztán mobiltelefonján is viheti majd az e-Receptet, vagy az e-Beutalót a beteg 2017-től a patikába, vagy a rendelőbe, mert elkészült az a felhőalapú infrastruktúra, amelyet Szócska Miklós korábbi egészségügyi államtitkár oly sokat ígért és emlegetett. A kevésbé „digitális páciensek” továbbra is kézbe vehetik a papírokat, de jövőre már valamennyi hazai kórház telemedicina rendszerét összekötik, így minden kapcsolódó adat elektronikusan elérhetővé válik az orvosok, patikusok és a betegek számára.

Tízmilliárd

A kórházaknak 420 milliárd forint jutott összességében a 2007-14 között felhasználható uniós forrásokból, az egészségügyet érintő központi fejlesztések 40 milliárd forintot tettek ki. Ezen belül a három eHealt projekt összesen 10 milliárd forintot emésztett fel: a TIOP 2.3.2 2,1 milliárd, a TIOP 2.3.3 ötmilliárd, a TIOP 2.3.1 pedig 2,9 milliárd forintot.

Mint azt Szabó Bálint projektvezető  lapunknak elmondta, az intézmények, az egészségügyi és informatikai szakemberek egyaránt nagyon várják, hogy élesben is elinduljon az EESZT, így a pilotprogramban részt vevő kórházakat, háziorvosokat és patikusokat sem volt nehéz rávenni az együttműködésre. Az e-profilba egyébként olyan szakmai alrendszerek is tartoznak majd, amelyek lehetővé teszik például, hogy a szolgáltatók felajánlják szabad kapacitásaikat, ami az e-Beutaló rendszerrel összekötve lehetővé teszi, hogy az orvos a CT-beutaló megírásával egy időben időpontot is foglalhasson a betegének. Az EESZT a kórházakban és gyógyszertárakban használt alrendszerek túlnyomó többségével kompatibilis, azoknak a szolgáltatóknak, amelyek szeretnének csatlakozni a térhez, ám informatikai rendszerük elavult, a TIOP 2.3.3-as projekt biztosított lehetőséget a HIS rendszerek kiépítésére. A tesztintézmények egyébként kiemelt szakmai tájékoztatást és támogatást kapnak. A magánszolgáltatóknak – egyelőre – nem lesz kötelező csatlakozniuk az EESZT-hez, azonban ha informatikai rendszerük megfelelő, megtehetik. A kapcsolódás ugyanis nem OEP szerződéshez, hanem működési engedélyhez kötött. Kérdésünkre a projektvezető azt is elmondta, az uniós forrás csak a rendszer felállítására nyújtott fedezetett, annak további fenntartását és működtetését már központi forrásból kell megoldani.

 

Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink