hirdetés
2020. július. 03., péntek - Kornél, Soma.
hirdetés

Nyoma sincs a béremelésének vagy szerkezetátalakításnak

Bár a múlt hónapban Pintér Sándor belügyminiszter felhatalmazást kapott az egészségügy átvilágítására és Kásler Miklós humánminiszter is alakított öt reformmunkacsoportot, nagyobb átalakításnak nem látszik fedezete a jövő évi költségvetés javaslatában, írja a Népszava.

hirdetés

Pedig Gulyás Gergely kancelláriaminiszter még a csütörtöki kormányinfón is arról beszélt: bár az idén nem lehet végrehajtani a finanszírozási modellváltást, a járványból tanulva át kell alakítani a rendszert, és jövőre megkezdik ezt a munkát. Azon vannak – tette hozzá –, hogy a kórházak eladósodásának megakadályozó finanszírozási rendszert dolgozzanak ki.

– Az Egészségbiztosítási Alap (E-Alap) tervszámaiból nagy változásokat, így például struktúra-átalakítást, vagy az ellátórendszer feszültségeit oldó intézkedéseket nem lehet kiolvasni – értékelte a jövő évi költségvetés vonatkozó adatait Székely Tamás egykori egészségügyi miniszter, az egészségbiztosító volt főigazgatója. Ha ugyanis – folytatta a szakember – a kormány valóban csökkenteni szeretné a kórházi férőhelyek számát, akkor az onnan kikerülő betegekről a háziorvosoknak, a házi szakápolóknak, az egynapos ellátó rendszernek, vagy a szakrendeléseknek kellene gondoskodniuk, azaz az ezekre jutó forrásokat kellett volna jelentősen bővíteni. Ezekre azonban szinte ugyanannyit költenének, mint idén.

– A szerkezet-átalakítás sikerének másik pillére az orvosi és szakdolgozói bérek rendezése lenne, de az E-Alap tervszámai között ennek sincs semmi jele. Ha lett volna ilyen szándéka a kormánynak, úgy csak egy húsz százalékos béremeléshez is az összevont szakellátás-kasszát minimálisan 12 százalékkal kellett volna növelni – mondta a volt miniszter.

– Az egészségügy sok alfejezetében nem látni érdemi elmozdulást szinte a tavalyi meg idei számok ismétlődnek, például a háziorvosoknál, a védőnői ellátásnál – értékelte a jövő évi tervszámokat Dózsa Csaba egészség-közgazdász is. Szerinte ez egyben azt is jelentheti, hogy az E-Alapból az elmúlt években már létrejött háziorvosi praxisközösségeket sem kívánják tovább finanszírozni. A háziorvosok jövőre már nem számíthatnak a havi rezsitámogatás további növelésére. (Az utóbbi öt évben évente 130 ezer forinttal nőtt a havi támogatásuk.) A fogorvosoknál érdemi elmozdulás látszik, de ez csak azt jelenti, hogy megvan a fedezete az idén januárban indult havi 250 ezer forintos rezsitámogatás-növekménynek, további emelésre ők sem számíthatnak. A költségvetési törvénytervezetben szereplő számok szerint a kormányzat nem reagál például arra, hogy kritikus a szakemberhiány, és nincs fedezete a technológiai fejlesztéseknek. A kórházi és egyéb szakellátásokra jutó összeg mintegy 60 milliárddal kisebb, mint a tavalyi 932 milliárd, de ez csak szerkezeti változás következménye: nominálisan körülbelül öt százaléknyi, mintegy 45 milliárdos növekménnyel számolnak a törvény-tervezetben. Míg idén a nagy értékű gyógyszereket a kórházi költségek között számolták el, addig jövőre ez a tétel külön soron visszakerül a gyógyszerkasszába, s azon belül tíz százalékos növekménnyel már 115 milliárdot költenek ezekre a szerekre. Ebből valószínűsíthető, hogy lesz forrás az idén év elején befogadott új, főleg onkológiai és hematológiai szerek beszerzéseire.

A teljes cikk a Népszava honlapján

 

(forrás: Népszava Online)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink