hirdetés
2025. július. 19., szombat - Emília.
hirdetés

Mi lesz a Sportkórházból? Mi lesz a Sportkórházban?

Mindenki küzd a táplálék-kiegészítők problémájával

Az már szinte biztos, hogy jövőre létrejön az önálló Magyar Sporttudományi Egyetem, az viszont még mindig kérdéses, hogy mi lesz a Sportkórház sorsa.

Ez utóbbi azért is ígérkezik izgalmasnak, mivel a jelenleg asztalon lévő kétféle elképzelés között a költségeket illetően mindössze 500 millió forint a különbség. Ennyivel kerülne ugyanis többe az egyik változat megvalósítása a másiknál. A különbség két ponton érhető tetten: maradjon-e fekvőbeteg ellátás a Sportkórházban vagy sem, illetve egészségügyi vagy egyetemi-kutatási-oktatási feladatokat kapjon az egy évtizede befejezetlenül álló új épületszárny.

A jelenleg még talpon lévő egyik elképzelés szerint a hivatalosan Országos Sportegészségügyi Intézet (OSEI) névre hallgató Sportkórházban csupán egynapos sebészet, valamint járóbeteg szakellátás illetve ugyancsak járóbeteg rehabilitáció működne a jövőben. A jelenleg még 40 ágyon zajló sportsebészet a Korányi projekt keretében átkerülne a Semmelweis Egyetemhez, ahol ily módon a kéz-ortopéd-sportsebészeti és traumatológiai szakmákat ötvöző önálló Ortopédiai, Traumatológiai továbbá Sportsebészeti Klinika jönne léte. Emellett – figyelemmel a speciális igényekre – az I. Belgyógyászati Klinikán önálló osztályként megjelenhet egy gasztroenterológiai-sportdietetikai osztály. Nem maradna feladat nélkül az a kilenc vidéki egészségügyi intézmény sem, amely évek óta részese a sportolók sürgősségi ellátásának, akárcsak az Országos Gerincgyógyászati Központ illetve a tatai edzőtábor közelében lévő Kastélypark Klinika. A Sportkórház 60 ágyas mozgásszervi rehabilitációs osztályának feladatát ugyanakkor az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet venné át. Amennyiben a döntés ezt a variációt támogatná, úgy a tíz éve befejezetlenül álló, egykoron új Sportkórháznak szánt épület az egyetemhez kerülne, s itt többek között kutatómunka illetve sportélettani képzés zajlana.

Az ezzel versenyben álló másik változatban megmaradnának az OSEI jelenlegi osztályai, mi több, kapacitásbővítésre is sort kellene keríteni annak érdekében, hogy az új épülettömb – amely ebben az esetben jórészt klasszikus kórház lenne – működtetése rentábilissá váljon.

A döntést – az egyik illetve a másik elképzelés mellett megmozduló lobbiharcok mellett – nyilván az is nehezíti, hogy az A és a B változat költsége között mindössze 500 millió forint a különbség. Azt pedig nem tudni, hogy vajon a Magyar Olimpiai Bizottság véleménye – akik a második variációt tartják kivitelezhetőbbnek – mennyit nyom a latba.

Lapunk információja szerint bár korábban felmerült egy, a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) által akkreditált doppingellenőrző laboratórium létrehozásának ötlete, ezt azonban több okból kivitelezhetetlennek találták a döntéshozók. Többek között azért, mert a WADA Végrehajtó Bizottságának döntése értelmében Európában új, a szervezet által akkreditált doppingellenőrző laboratórium nem hozható létre. A javaslat elvetésében azonban nyilván az is szerepet játszott - hiszen a WADA fenti határozata csak 2013 késő őszén született meg -, hogy a létesítmény működtetése komoly anyagi áldozatokat kíván, másrészt az akkreditációt igen hosszú és bonyolult folyamat előzi meg. Ez utóbbi során először például egy tesztsorozatban kell részt vennie a fenti címre pályázó laboratóriumnak, majd ennek sikeres teljesítésével úgynevezett próbaidős laborként léphet be a WADA akkreditáció következő szakaszába, amikor többek között kísérleti mintákat kell sikerrel tesztelni a nemzetközi ügynökség képviselőinek jelenlétében. Ráadásul évente minimum három ezer mintavétel elemzését kell államilag garantálni, miközben Magyarországon ennek alig egyharmadát vizsgálják évente, s ez a szám – hasonló sportolói létszámot tekintve – kimondottan jónak mondható az országok közötti összehasonlításban. A világon egyébként jelenleg 33 WADA akkreditált labor működik, közülük 19 Európában.

Doppingellenőrző labor helyett ezért a döntéshozók inkább arra hajlanak, hogy táplálék-kiegészítők bevizsgálását végző, nemzetközileg akkreditált laboratóriumot hozzanak létre. Magyarországon egyébként forgalmazásában bejelentéshez kötött étrend- s nem táplálék-kiegészítőkről szólnak a jogszabályok, az elsősorban sportolók számára készülő különleges táplálkozási célú élelmiszerek esetében még a fenti kötelezettség teljesítésére sincs szükség. (Magyarországon régóta létezik egy a táplálék-kiegészítők bevizsgálását végző, nemzetközileg akkreditált laboratórium, ez pedig a WESSLING Hungary Kft – megjegyzés a szerk.)

E labor létrehozása mellett szól, hogy a WADA nem foglalkozhat az étrend-kiegészítőkkel, mivel szabályzata tiltja a kereskedelmi forgalomban lévő termékek vizsgálatát, kivéve abban az esetben, amikor egy-egy doppingeset kivizsgálása során „belefut” e készítmények valamelyikébe. Az viszont nyílt titok, hogy az étrend-kiegészítőkkal „valamit kezdeni kell”. Európában jelenleg két nagy bevizsgálása program létezik, az egyik eredménye az úgynevezett Kölni Lista, míg a másikat a holland Nemzeti Doppingellenes Szervezet (NADO) végzi, de non-profit szervezetek foglalkoznak e témával az Egyesült Államokban is. 

Az étrend-kiegészítőkkel az a gond, hogy sokszor nem tudni, pontosan mit is tartalmaznak, így előfordul, hogy doppingszernek minősülő anyaggal szennyezett szert vesznek magukhoz a sportolók. A Nemzeti Doppingellenes Szervezetek (NADO) mindegyike küzd a táplálék-kiegészítők problémájával. A WADA állásfoglalása szerint egyébként megfelelő étrenddel fedezhetők a sportolók szükségletei, a táplálék-kiegészítők alkalmazása csak orvosi ellenőrzés mellett, diagnosztizált hiányállapot esetében megengedett. Egy korábbi hazai felmérés szerint a megkérdezett sportolók 96 százaléka szed valamilyen – akár többféle – táplálék-kiegészítőt, s ezek az arányok nyilván nemzetközinek is tekinthetők. A pontos tartalmi bevizsgálást végző, nemzetközileg akkreditált labornak tehát mindenképp lenne létjogosultsága. Más kérdés persze, hogy kialakítása nem lenne olcsó mulatság, csupán a laboratórium létrehozása vagy fél milliárdba kerülne, s nem lenne két fillér az éves működtetés költsége sem.

Horváth Judit
a szerző cikkei

Könyveink

  • learn more Mentalizációalapú csoportterápia (MBT-G) - Elméleti, klinikai és kutatási kézikönyv

    Az olvasó az első olyan átfogó kézikönyvet tartja a kezében, ami a...

  • learn more Misce fiat...

    Dr. Szabó Sándor, a Magyar Gyógyszerészi Kamara örökös, tiszteletbeli elnöke a 70. születésnapjára állította össze a kamara elmúlt 20 évének történetét...

  • learn more Aneszteziológia és intenzív terápia

    A jegyzet célja: megismertetni az anesztéziát és az intenzív terápiát, valamint hidat építeni az első években megszerzett...

  • learn more Nők a fájdalom árnyékában - Endometriózis

    Árvai Nóra ebben a könyvében az endometriózisról szóló legújabb kutatások mentén ír a betegségről, kóreredetről,...

  • learn more Jó étel, jó élet

    "Elakadt a táplálkozás útvesztőjében? Ez a kézikönyv segít a fiataloknak, kezdő háziasszonyoknak, babás családoknak és mindenkinek, aki szeretteinek,...

  • learn more Discoveries in Gastroenterology

  • learn more Idézetek, gondolatok az orvostudományról

    Mindnyájunk gondolatvilágának kialakításában jelentõs szerepet játszottak elõdeink, mestereink példái és tanításai, az...

  • learn more Fül-orr-gégészet fej-nyak-sebészet

    A tankönyv összefoglalja a fül-orr-gégészetben és a szakma határterületein az utóbbi évtizedekben lezajlott diagnosztikus és...

  • learn more Transzfúzió

    A könyv a hazai palettáról évek óta hiányzó munkát pótol. A vérátömlesztés a mindennapi klinikai/kórházi munka során napjainkban is gyakori (olykor...

  • learn more Tic-taktika

    „A Tourette-szindrómás gyermekek napi gondozása/nevelése nem sokban különbözik más gyermekekétől, azonban a Tourette-szindróma és az esetlegesen ezzel együtt...

  • learn more Experimentally-Induced Paw Oedemas in Mice

    This monograph is the first one to give a general survey of the different mouse paw inflammation models. The first chapters deal...

  • learn more MENSCHENWÜRDIGES STERBEN – RECHTSLAGE ZUR STERBEHILFE IN EUROPA

    A tartalomból: Kálmán Györgyi: Einführung Mihály Filó: Kampf um die Objektivität. Die...

  • learn more Az emlőrák korszerű sebészete

    A női kebel a nőiesség jelképe és az emberiség fennmaradásának egyik záloga. Megbetegedései emiatt kiemelten fontosak, a gyógyítás...

  • learn more Az agyvelő boncolása

    Ez a könyv az agyvelő normális anatómiájával foglalkozók, tehát elsősorban az egyetemi hallgatók számára készült. A szövettani, élettani és...

  • learn more Marketing pirula recept nélkül

    A könyv az egészségügy speciális, de sokakat érintő területét vizsgálja, és az elméletet egyben konkrét gyakorlati példákkal...

  • learn more Hogyan vizsgáljunk ultrahanggal?

    Az ultrahang-diagnosztikai protokollokat bemutató szakkönyv átdolgozott, bővített, új kiadása a vizsgálatokat végző szakemberek...

  • learn more A placebo-válasz

    „A placebo-jelenségről sok mindent gondolnak az emberek, még a szakemberek is, ami lehet ugyan igaz is, de nem úgy, nem azért és nem akkor! Ebből a könyvből...

  • learn more Gyógyszertámogatás

    A fejlett és közepesen fejlett országokban a gyógyszerek jelentős részét az állam, illetve az annak alrendszereként működő társadalombiztosítás...

  • learn more Élettörténetek a pszichoterápiában

    A pszichoanalízisről  egy kliens megjegyzése alapján a kezdetektől tudjuk, hogy beszélgető kúra. Mégis, fél évszázadon keresztül...

  • learn more Az Önök Bizottsága

    Ebben a sorsfordító korszakban mit jelentett az amerikai pszichoanalitikusok kezdeményezésére 1938-ban létrehozott szervezet, az Emergency Committee on...