hirdetés
2020. október. 30., péntek - Alfonz.
hirdetés

Ukrajnából és Szerbiából jönnek a magyar betegek

Megint meglepték az egészségügyi államtitkárt

Az egészségügyi tárca vezérkarában meglepetést keltett az a javaslat, amely jelentősen bővítené azoknak az orvosi ellátásoknak a körét, amelyet Magyarországon, ingyenesen vehetnek igénybe a határon túl élő magyarok. Közben megkezdődött annak a rendeletnek a módosítása, amely a fenti beavatkozások igénybevételét és körét szabályozza.

Ami a szaktárca számára váratlan javaslatot illeti, ez egyrészt azért okozott némi zavart, mivel egy, a fenti témától távol álló hivataltól, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumtól érkezett. Ennél nagyobb súllyal esett a latba, hogy olyasmit kezdeményezett a társtárca, amely jelentősen megterhelné az egészségügyi államtitkárság amúgy is szigorúan szűkre szabott költségkeretét. Az indítvány – amely egyébként nem öltött hivatalos előterjesztési, javaslattételi formát – arról szólt, hogy a nálunk kezelt határon túli magyarok, szükség esetén sugár- illetve kemoterápiában is részesülhessenek.

A külhoni magyarok Magyarországon történő egészségügyi ellátását egy 2007-ben megfogalmazott miniszteri rendelet szabályozza. Ezt a feladatot korábban a Segítő Jobb Alapítvány végezte abból a keretből, amelyet a költségvetés biztosított számára. A miniszteri rendelet kiadásával e tevékenységet az állam lényegében magához vonta, s az erre szánt keret is kisebb lett. Az utóbbi azonban nem takarékossági szándékból fakadt, hanem abból a tényből, hogy két államot kivéve valamennyi szomszédos ország az Európai Unió tagja lett, így a Romániából, Szlovákiából, vagy akár Ausztriából, netán Szlovéniából érkezők – legyenek azok magyar nemzetiségűek vagy sem – egészségügyi ellátására az uniós szabályok érvényesek. Más a helyzet a Szerbiában illetve Ukrajnában élő magyarok esetében. A 2007-es miniszteri rendelet tulajdonképpen rájuk lett „szabva”.

E jogszabály értelmében az Ukrajnában és Szerbiában élő magyar közösségek tagjai a régióban működő információs irodák közreműködésével igényelhetnek támogatást magyarországi egészségügyi ellátásukhoz. Ennek jogosságát az egészségügyi államtitkárság Arany János utcai székhelyén működő Értékelő Bizottság bírálja el, az igény benyújtásától számítva legfeljebb 60 napon belül. Ennek során többek között azt is figyelembe veszik, hogy az igényelt orvosi kezelés szerepel-e az adott ország szolgáltatási palettáján, illetve, hogy mennyire súlyos illetve komplikált eseteket képesek ott ellátni.

A rendelet azt is pontosan elősorolja, hogy milyen műtétekre illetve kezelésekre mondhat igent a bizottság. Ez lehet többek között idegsebészeti beavatkozás, szemészeti operáció, esetleg gége-garat vagy a fül speciális műtéte, szájpadhasadék korrekciója, bizonyos fejlődési rendellenesség műtéti megoldása, pacemaker beültetés, s a beteg hazaszállítása – a magyar határig. A daganatos betegségek esetében a diagnosztika, illetve a műtét – beleértve a szükséges implantátumok alkalmazását – elvégzését támogathatja a bizottság. A rákos betegek kezeléséből azonban a rendelet kizárja a kemo- és a sugárterápiát, mondván, a kemoterápia például gyógyszeres kezelésként az érintett hazájában is igénybe vehető. Ugyanakkor alapos finanszírozási okok is közrejátszottak abban, hogy e két eljárást a rendelet alkotója kizárta a támogatandó ellátások köréből. Ezek ugyanis már szétfeszítették volna a rendelkezésre álló anyagi kereteket. A KIM ajánlata épp e két tétel jogszabályi beemeléséről szól.

Az Ukrajnában illetve Szerbiában élő magyarok orvosi kezelésének forrását a Nemzeti Erőforrás Minisztérium költségvetése tartalmazza, ezt az összeget azonban az igényelt és jóváhagyott kezelések technikai lebonyolítására átadja az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak. Erről az aktusról egy úgynevezett támogatási szerződést köt a két szervezet egymással. Az OEP egyébként annyit fizet ki egy-egy határainkon túl élő magyar ellátásáért, mint amennyit a hazai betegek után is utal. E beavatkozások ugyanakkor nem terhelik az adott intézmény teljesítmény volumen korlátját, vagyis az egészségpénztár akkor is kifizeti a szolgáltatás árát, ha kvótán felül látják el a fenti eseteket.

Amennyiben a rendelkezésre álló pénzügyi keret nem elegendő a jóváhagyott igények kielégítésére, az újabb forrás előteremtésének feladata a szaktárcára hárul. Túllépésre azonban évek óta nem volt példa, sőt: mivel rendre jelentős összegek maradtak meg, a korábbi 80-90 milliót csökkentették. Jelenleg 53 millióból gazdálkodhat átvett forrásként az OEP, ám még ebben az összegben is van tavalyi maradvány, mivel a keret nem költségvetési évre vonatkozik, mint ahogy elszámolása sem. Eddig mindössze körülbelül 36 millió forintot fizettek ki a különféle ellátásokért, idén közel negyven esetet láttak el. A sugár- és kemoterápia beemelése azonban a szakemberek szerint jelentős költségrobbanást eredményezne, nem véletlenül szögezi le egyértelműen a 2007-es rendelet, hogy ezek az ellátások nem adhatók.

Ettől függetlenül zajlik a határon túli magyarok hazai egészségügyi ellátásáról szóló jogszabály módosítása. Ennek célja a kettős állampolgársággal rendelkezők beemelése a rendeletbe, amely viszont – mivel zömmel uniós állampolgárokról van szó – a szakértők kalkulációi szerint nem okoz költségrobbanást.

Horváth Judit
a szerző cikkei

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!

Könyveink