„Még soha nem látott egészségügyi krízissel kell szembenéznünk”

Anglia országos tisztifőorvosa, Sally Davies azt követően nyilatkozott erről a British Medical Council című lapnak, hogy a nyolc ország szakminiszterei állásfoglalást fogadtak el a témában az észak-írországi találkozón. A dokumentum úgy fogalmaz, hogy „az antibiotikumrezisztencia a XXI. század legnagyobb egészségbiztonsági kihívása”. Daviest azt követően kérték fel, hogy beszéljen a problémáról a rendezvényen, hogy márciusban közzétett éves jelentésében az antibiotikumrezisztencia egyre nagyobb veszélyeire figyelmeztetett. Ő úgy látta, hogy a G8 minisztereit meglepte „mind a probléma nagysága, mind pedig jelentőségének fokozódása”, valamint az a tény, hogy nem folynak kutatások új antibiotikumokkal kapcsolatban. Az angol vezető egészségügyi tisztségviselő a nemzetközi együttműködés fontosságát hangsúlyozva úgy fogalmazott, hogy „nemzetközi problémáról van szó, mind ami a kutatásokat, mind a feladatok koordinálását illeti. Az egészség globális kérdés. Egy sor fertőzést külföldről importálunk, ezért annak minden következménye is ránk hárul, ha nem fejlesztünk új antibiotikumokat, illetve nem alakítunk az egész világra kiterjedő megfigyelő-rendszereket. A jelen lévő miniszterek egyetértettek abban, hogy a probléma a fejünkre nőtt, ezért sürgősen megoldást kell találnunk.”

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a több szerrel szemben is rezisztens tuberkulózis eseteinek száma Európában évi alig 5000-ről 35 ezerre emelkedett 2000 és 2011 között. A vényfelírási szabályok országról országra változnak, és vannak olyan államok, ahol a betegek recept nélkül is hozzájuthatnak bizonyos antibiotikumokhoz. A G8 találkozó előtt az Egyesült Királyság tudományos ügyekért felelős minisztere, David Willetts úgy nyilatkozott a BBC-nek, hogy az összegyűlt miniszterek nem „adhatnak utasításokat”, de a tudósok és a tudományos ügyekért felelős miniszterek találkozót tartottak a probléma nagyságának felmérésére, az egyes országok vényírási gyakorlatának megvitatására, valamint a kutatásfejlesztés elősegítésére. A záródokumentumban az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok, Franciaország, Németország, Oroszország, Kanada, Japán és Olaszország szakminisztere kinyilvánította abbéli szándékát, hogy a nemzetközi együttműködés elősegítésére és a surveillance-adatok megosztására kooperációt kíván kialakítani a nemzetközi szervezetekkel, köztük a WHO-val. A miniszterek úgy foglaltak állást, hogy a nem megfelelő antibiotikumhasználat kerülésével, valamint a legjobb vényírási gyakorlat meghatározásával törekszenek megőrizni a jelenleg használatos antibiotikumok hatásosságát; támogatják a korai diagnózist biztosító új diagnosztikai módszerek kifejlesztését; és megteremtik az elméleti és alkalmazott kutatások feltételeit.

Laura Piddock, a birminghami egyetem mikrobiológus professzora kiemelte annak jelentőségét, hogy az antibiotikumrezisztencia problémáját nemzetközi perspektívába emelték. „Az antibiotikumrezisztencia nem ismer demográfiai és geográfiai határokat és mindenkit kivétel nélkül érint, ezért rendkívül fontos, hogy tudatosítsuk a rezisztens baktériumok problémáját és felhívjuk a figyelmet arra, hogy nem rendelkezünk új, hatásos antibiotikumokkal” – fogalmazott és hozzátette azt is, hogy az antibiotikumok hatásosságának megőrzése csak egy kis része a problémának. „A több szerrel szemben rezisztens fertőzések jelentős részét Gram-negatív baktériumok okozzák. Amennyiben a kormányok nem tesznek semmit az ilyen infekciók hatékony kezelésének kifejlesztésére, akkor hamarosan korábban még soha nem látott egészségügyi krízissel kell szembenéznünk” – figyelmeztetett.