Mától tesztelik a rezidensek az új államtitkárt

Bizonyítékokat gyűjt a Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ) a rezidensek és a szakorvosok foglalkoztatásával, képzésével kapcsolatos problémákról, ezek birtokában az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához (AJBH) fordulhatnak – írta meg a weborvos.hu. Lapunk megkeresésére dr. Dénes Tamás, a MRSZ elnöke kissé árnyalta a képet, és azt mondta, valóban elkészült a beadvány, de csak akkor tesznek panaszt a hivatalnál, ha csütörtökön, az államtitkárságon kezdődő tárgyalásaik nem vezetnek eredményre.

Ónodi-Szűcs Zoltán egyértelművé tette, hogy érdemben kíván tárgyalni a szövetséggel a felvetett problémákról – folytatta Dénes Tamás, hozzátéve szeretnének változást elérni a rezidensszerződések megkötésében és a képzésbe lépés módjában, mert véleményük szerint a jelenlegi gyakorlat nem felel meg az esélyegyenlőség és egyenlő elbírálás elveinek. Ezzel kapcsolatban egyébként korábban több javaslatot is tettek, de érdemi választ nem kaptak.

Megoldást keresnek azokra a helyzetekre is, hogy az adott osztályon gyakorlatát töltő rezidenst  kizárólag munkaszervezési szempontok szerint más szakterületre osztják be, hogy így oldják meg a szakorvoshiányt, felborítva ezzel a gyakornok képzési tervét. Ez a probléma a szakorvosokat is érinti, hiszen a sürgősségi betegellátó osztályokon (SBO) folyó munkára a tapasztaltabb kollégákat is kényszerítik.

Továbbra is egyedül ügyelnek

A rezidensek csak személyes felügyelet mellett ügyelhetnek gyakorlatuk első két évében, és a harmadik év után sem oszthatóak be szakorvos személyes jelenléte nélkül a traumatológiai, intenzív, és perinatális intenzív centrumokban (PIC) ügyeletbe – született meg több mint két évvel ezelőtt az emberi erőforrások miniszterének rendelete, ám úgy tűnik, hiába. A gyakornokokat továbbra is előszeretettel rendelik a SBO- és más osztályokra, ahol aztán megfelelő szakmai felügyelet nélkül kell ellátniuk a betegeket. Még rosszabb a helyzet a háziorvosi ügyeletekben, ahol a szakmai támogatás sok esetben csak virtuális, ráadásul az sem tisztázott, hogy milyen súlyos, életveszélyes kórképek ellátásában kell kompetensnek lenniük az ilyen munkát vállaló rezidenseknek.

Mostani kezdeményezésükkel szeretnének véget vetni annak a gyakorlatnak, hogy a szakmailag magukra hagyott rezidenseknek kelljen vállalniuk a felelősséget a bíróság előtt úgy, hogy olyan feladatok elvégzésére utasítják őket, amelyekhez még nincs megfelelő képzettségük. A kórházi ügyeleteket, az ott dolgozó rezidensek képzését, foglalkoztatását egyébként már a korábbi ombudsman is vizsgálta az akkor felröppenő sajtóhírek miatt, különös tekintettel a kezdő orvosok szakmai felügyeletére, és a betegek alapvető jogainak védelmére. Szabó Máté korábbi ombudsman a vizsgálat után fordult azzal a kéréssel a területet felügyelő miniszterhez, hogy dolgozzák ki a rezidensek szakmai felügyeletének pontos szabályozását.

Folytatás a kamarában?

Amennyiben nem lesz komoly változás az egészségügyben, lemond a MRSZ elnöki tisztségéről – mondta korábban a Medical Tribune-nek adott interjújában Dénes Tamás. Ezt firtató kérdésünkre, most úgy reagált, hogy 2013-ban két évre vállalta a szövetség vezetői feladatait, amely most telt le, ezért úgy érzi, át kell adnia a helyet a következő generációnak, őt most leköti, hogy második, érsebészeti szakvizsgájára készül. Mint megtudtuk, a leköszönő elnököt jelölték a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöki, alelnöki, főtitkári, titkári pozícióra is. Értesülésünket megerősítve Dénes Tamás azt mondta, megtisztelő, hogy a kollégái rá gondoltak, ezért megfontolja, hogy vállalja-e a megmérettetést a hivatásrend folyamatban lévő választásán, hiszen ott is szükség van új gondolatokra és lendületre. Azonban a szíve a szakszervezeti érdekvédelem felé húzza. A legutóbbi közgyűlésen kérték fel a Magyar Orvosok Szövetségének (MOSZ) alelnöki tisztségének betöltésére, dr. Bélteczki János jelenlegi elnök pedig szívesen adná át a stafétát fiatal kollégájának jövő januártól, amennyiben ezzel a tagság is egyetért.

A MRSZ leköszönő elnöke kiemelte, továbbra is úgy gondolja, a politikusok és a társadalom figyelmét kétórás, eredmény híján félévenként egyre hosszabbodó munkabeszüntetéssel kell felhívni arra, hogy rendezni kell az egészségügyben dolgozók bérhelyzetét, és megszüntetni a betegellátás biztonságát veszélyeztető gyakorlatokat. Dénes Tamás azonban hozzátette azt is, az utóbbi évek törvényi változásai miatt kétséges, hogy az egészségügyi szakszervezetek  szervezhetnek e sztrájkot, ezért egyelőre még vizsgálják, hogy a „Két óra az életedért” elnevezésű mozgalmat – az adott napon két órán át csak az akut ellátást biztosítanák az intézményekben – elindíthatják-e anélkül, hogy megszegnék a hatályos jogszabályokat.