Csak magunkra számíthatunk – állítja a Corvinus Egyetem Gyógy- és Aromanövények Tanszékének vezetője
Leszünk valaha gyógynövény-nagyhatalom?
Asztalfiókban heverő gyógynövény-ágazati stratégiákból jól állunk, most is éppen készül egy. Két kérdés: készül-e egyszer olyan változat, amely valóban kitörési pontot jelenthet ennek az ágazatnak. A másik – lesznek-e olyan döntéshozók egyszer Magyarországon, akik nem csak szavak szintjén támogatják a szektort.
A készülő Gyógynövény-ágazati stratégiáról faggatta a PharmaOnline Zámboriné dr. Németh Évát, a Budapesti Corvinus Egyetem Gyógy- és Aromanövények Tanszékének vezetőjét, aki szerint dilettáns hozzáállás, ha stratégia-alkotás címén kizárólag a gyógynövény-ágazatot akarják megreformálni, hiszen ez egy nagyon komplex, összetett tevékenység, sokszereplős piac. Lehetetlen, hogy más szabályok vonatkozzanak az ágazat szereplőire – mondta, hisz nem tudjuk függetleníteni magukat a munkaerő-piaci szabályzóktól, az általános adózási szabályoktól stb. „Ráadásul ez az ágazat az egész mezőgazdasághoz képest kis értékű, ezért nincs nagy érdekérvényesítő képessége, a piaci szereplők nem tudnak például demonstrációkkal érvényt szerezni a követeléseiknek." A problémák felsorolásakor érintette a gyűjtéssel kapcsolatos gondokat és a termékszabályozást is, mely a tanszékvezető asszony szerint megér egy külön misét. „A ténylegesen gyógyszer minőségű növényi eredetű termékek (WEU kategória) mellett a legjellemzőbb, 2011 óta létező terméktípus a hagyományos növényi gyógyszer (Traditional Herbal Medicine), ami terápiás indikáció feltüntetésével, GYEMSZI-engedéllyel kerülhet forgalomba. Ezek száma ma hazánkban meglehetősen alacsony. Hemzseg a piac ugyanakkor az étrend-kiegészítőktől, melyek nagy arányban szintén gyógynövényt (is) tartalmaznak. Ezeknek az érvényes rendeletek szerint gyógyhatás nem tulajdonítható, de nézzék csak meg, hány ilyen „gyógyító” termékkel találkozunk a bulvárlapok, a tv reklámjaiban, minden szupermarketben! Az OÉTI-notifikáció mellett ezek élelmiszer-termékként viszonylag egyszerűen forgalomba kerülhetnek, import révén is bejönnek, és a tapasztalat sajnos azt mutatja, hogy borzasztó nagy hányaduk gyenge vagy akár veszélyes minőségű. Ha termékekről beszélünk, ne feledjük továbbá a ténylegesen „normál” élelmiszer kategóriába sorolható termékeket, mint pl. a kömény vagy a mentatea, ami alapvetően nem terápiás céllal, hanem az ízvilága miatt kerül a boltokba. Ezekre jelenleg megfelelő forgalmazási előírás nem is létezik, de remélhetőleg hamarosan megszületik a VM rendelet, ami kicsit rendet tenne ezen a téren is."
Az interjúért kattintson a PharmaOnline-ra.
