Ki kellene találni végre, hogyan legyen

Az állami kórházak és járóbeteg-ellátók bizalmi indexe a legalacsonyabb, és bár a betegek többsége azért ad hálapénzt orvosának, mert azt gondolja, hogy csak így jut megfelelő ellátáshoz, addig a Szinapszis Kft. felmérései arra is rámutattak, hogy a páciensek 30 százaléka már egyáltalán nem hajlandó hálapénzt fizetni, inkább a magánszektorban keres megoldást problémáira. Minderről Kertész Balázs, az egészségügyi piackutatásra specializálódott cég ügyvezető igazgatója számolt be a Világgazdaság című lap konferenciáján, hozzátéve azt is, a kérdőíveiket kitöltő orvosok húsz százaléka egyáltalán nem fogad el paraszolvenciát, de akik elveszik a borítékot, azok is a benne lévő összegek jelentős csökkenéséről számolnak be. Az állami szférában foglalkoztatott szakorvosok 53 százaléka megélhetési okokból a privát szektorban is dolgozik, és bár az intézményesített magánklinikák száma nő, azonban a szolgáltatók Budapesten és néhány vidéki nagyvárosban koncentrálódnak. Egyelőre úgy tűnik, hogy megéri a tőkét egészségügyi szolgáltatásba fektetni, viszont a gyors fejlődés másik feltétele lenne az önkéntes pénztárak és biztosítótársaságok széles körű terjedése.

Nincs olyan egészségügyi rendszer, ahol ne lenne valamiféle kiegészítő biztosítás, az OECD országaiban a páciensek 8-16 százalék közötti hozzájárulást fizetnek – számolt be dr. Bodrogi József egészségügyi közgazdász. Hazánkban tavaly 7 milliárd forintot költöttek kiegészítő egészségbiztosítási számláról a páciensek, ami szinte teljes egészében diagnosztikai vizsgálatokra ment. A szakember azt prognosztizálta, hogy Magyarországon is nagyobb szerephez jutnak majd a kiegészítő magánbiztosítások, ezzel egy időben választ kell adni arra a kérdésre is, hogy hogyan lehet kétcsatornássá tenni az egészségügyet, ahol a magán és az állami szféra egyaránt részt vállal a betegellátásban.  A Visegrádi Négyek országai közül a cseheknél és a lengyeleknél a legkisebb a magánforrások részesedése az egészségügyre fordított teljes összegben. Hazánkban dinamikusan emelkedik ez a rész, egyes kutatások 28 százalékra, míg mások egyharmadnál is többre teszik.

Stratégia kell

Négy év múlva komoly akut problémával kell szembenéznie a kormányzatnak, ha most nem készít stratégiát a demográfiai csapda elkerülésére – figyelmeztetett a közgazdász. A Ratkó-korszak szülöttei három év múlva tömegesen vonulnak majd nyugdíjba, a 8-900 ezer idősödő ember ellátása óriási terhet ró majd a társadalombiztosításra, különös tekintettel arra, hogy a születésszám ezzel szemben 90 ezer fő évente. Mindez azt jelenti, hogy a járulékfizető-potenciál csökkenésére kell számítani.

Evidenciákon alapuló egészségügyi stratégiát sürgetett Rácz Jenő, korábbi egészségügyi miniszter is, szerinte különösen a humánerőforrás tekintetében volna szükség évtizedes előregondolkodásra. Ez az ellátórendszer legégetőbb problémája Kökény Mihály szerint is, aki többször is volt az ágazatért felelős tárca vezetője. Szerinte a szakpolitikában megvan az egyetértés, a baj az, hogy a nagypolitika mélyen benyomult az egészségügyi döntés-előkészítésbe is. Éppen ezért a szakpolitikát a szakmai köztestületekre bízná Gógl Árpád ex-miniszter, aki úgy látta, a politika a rendelkezésre álló szűk anyagi keretek ellenére rendezett ellátórendszert akar kialakítani. A politika ingerküszöbét szakmai evidenciákkal nem sikerült elérni, ahogyan a gazdasági érvek használata sem vezetett eredményre, annak ellenére, hogy az egészségügy több GDP-t termel, mint amennyit felhasznál – fűzte tovább Rácz Jenő, aki szerint talán a társadalmi elégedetlenség hatással lehet a döntéshozókra.

Gyógyító vállalkozók

Számos egészségügyi szolgáltatást magánvállalkozások látnak el hazánkban, ezek közé tartoznak a háziorvosok, a patikusok, és az orvostechnikai eszközök forgalmazói. Közülük az alapellátásban dolgozók nem is tekinthetők valódi vállalkozóknak, hiszen nem maguk határozzák meg „áraikat”, hanem az OEP-től kapott összegből kell működtetni cégüket. Selmeczi Kamill, az Alapellátó Orvosok Országos Szövetsége (FAKOOSZ) elnöke ezért azt tartaná jó megoldásnak, ha évente lenne ártárgyalás a finanszírozó és a szolgáltató között, és ennek alapján határoznák meg a következő évi költségvetésüket. Az alulfinanszírozottság miatt a praxisok éppen úgy veszteségesek, mint a kórházi szektor, azonban állami konszolidációban nem részesülhetnek. Az orvosok így arra kényszerülnek, hogy másodállásokból egészítsék ki bt-jük bevételeit, ugyanis egyetlen elmaradt közüzemi számla a működési engedély megvonásához vezethet. Ha az alapellátás a ciklus végéig évente megkapja azt a tíz milliárd forintos többletet, amelyet idén és jövőre is elkönyvelhetnek a praxisok, rendeződhet a helyzetük.

A gyógyszertárak nem az egészségügyi kasszából finanszírozott szolgáltatók, hiszen a patikák csak a beteg gyógyszertámogatását kapják meg az OEP-től, ezért szabályozott piaci környezetben vállalkozói keretek között működnek – foglalta össze Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke. A gyógyszertámogatásra fordított összeg a jövő évi büdzsében hét milliárd forinttal „tűnik többnek”, előreláthatóan ugyanolyan összegekből gazdálkodhatnak majd a patikák, mint tavaly, vagy idén, az elnök az eddigi trendnek megfelelően arra számít, tovább csökkenhet a veszteséges gyógyszertárak száma.

Természetes, hogy az állam, mint finanszírozó feltételeket szab a közbeszerzések tekintetében, azonban azok gazdasági feltételeit is meg kell teremtenie, mert a beszállítók nyereségorientált vállalkozások – vélekedett Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára, aktualitásként hozzátéve: még arról is vita folyik, hogy a hatvanmilliárd forintos konszolidációs összeg kétharmadához hogyan és mikor jutnak hozzá a cégek. A főtitkár nem tekint optimistán a jövő évi költségvetésre, ugyanis szerinte a kasszában a látens bérnövekedés mellett a dologi kiadások részaránya nem változik.Nem látni azt sem, hogy mely intézkedések következtében tudják megőrizni a kórházak a politika által elvárt nullszaldójukat, ha nem történik változás az intézmények finanszírozásában, nyár közepére már ismét 30-35 milliárd forintos lejárt határidejű tartozást halmozhatnak fel.

 (A konferencián részt vevő Zombor Gábor államtitkár felszólalásáról itt olvashat.)