Kevesen választják az egészségügyi cafetériát

A magyar lakosság és a cégek hány százaléka fordít egészségbiztosításra?

A magyar lakosság tekintetében ez minimális, pár százalék, cégek esetében pedig 10-15 százalék körüli értéket lehetett elérni. A jövedelmi viszonyok miatt Budapest erősebb a szolgáltatások igénybevételében, de sok vidéki cégnek is van egészségbiztosítása. Ezt az is befolyásolja, hogy abban a régióban hány olyan magánszolgáltató van, ahol igénybe tudják ezt venni: ugyanis hiába köt biztosítást egy dörgicsei cég, ha az ellátásért aztán 100 km-t kell utazni. Vannak már olyan szolgáltatók, amelyek kínálatában országosan 500 helyszín van, de ez még nem minden biztosító sajátossága. Például ez is egy összehasonlítási szempont, amiben el szoktak veszni a cégvezetők. Ha valaki azt mondja magáról, hogy nála több ezer orvos elérhető, akkor azért azt nem árt tudni, hogy de összesen hány kórházban? 

Jellemzően a multinacionális vállalatok veszik igénybe a magánegészségbiztosítási szolgáltatásokat, vagy esetleg a kisebb magyar cégek, kkv-k is érdeklődnek?

Ez kezdettől fogva vegyes képet mutat. A lényeg az, hogy aki ebben döntést hoz, szociálisan mennyire érzékeny, mennyire hamar ismeri fel, hogy a dolgozó egészsége nagyban befolyásolja a vállalat termelékenységét. Akinek van tapasztalata, és tudja, hogy egy gerincsérvvel mennyi időt tölt el valaki az állami rendszerben, az tudja, hogy megéri az a pár ezer forint, amibe ez kerül, hiszen egy három hónapos távollétet le lehet csökkenteni három hétre akár. Ám amikor egy cég megkérdezi az alkalmazottait, hogy szeretnének-e egészségbiztosítást, a dolgozók nagyon kis hányada válaszol igennel. Ez nagyon is jellemző sajnos a magyarokra: még nem jó az öngondoskodási hajlandóságunk. "Félre kellene tenni a nyugdíjra, a gyerekre, de most kell új hűtőt venni. Most egészséges vagyok, mit tudok kezdeni egy egészségbiztosítással?" Igen, de most kell felkészülni arra, amikor már nem leszel az. Ezt visszaigazolják azok az adatok is: egyre kevesebb cégnél, de még mindig van, ahol cafeteriában elérhető az egészségbiztosítás, és a dolgozók 1-2 százaléka választja csak ezt, jellemzően pont azok, akik majd használni is fogják. Ezért van az, hogy a biztosítók vagy drágábban, vagy egyáltalán nem teszik elérhetővé a biztosítást az ilyen ügyfeleknek.

Ellenben, ha minden munkatársat biztosítanak az eddigi juttatások felett, akkor viszont 100 százalékos szokott lenni az elégedettség. Ha a dolgozókat megkérdezik, hogy mit szeretnének extra juttatásként, akkor az egészségbiztosítást nagy eséllyel nem sorolják fel, és a vezetőség sokszor azért nem is választja, mert ennek kíván megfelelni.  Miközben ez a juttatás az egyetlen, amely win-win helyzetet teremt, hiszen jó a munkáltatónak és a munkavállalónak, de még az államnak is, mert ezek az emberek nagyrészt kikerülnek az állami rendszerből. 

Egy magyar cégnek, ha egyáltalán lehet határértékelt mondani, nagyjából mennyibe kerül egy-egy dolgozó biztosítása?

Ez egy kicsit olyan kérdés, mint hogy mennyibe kerül egy új autó? 5 és 500 millió forint között. De egy átlagos biztosítás, ami járóbeteg-szakellátást, kisebb-nagyobb diagnosztikai vizsgálatokat, egynapos sebészetet, ambuláns műtéteket, házi vizitet, call centert tartalmaz, jelen pillanatban 4-8 ezer forintért elérhető havonta.

A teljes interjú a Pénzcentrum portálján.