hirdetés
2020. október. 29., csütörtök - Nárcisz.
hirdetés

Meghallgatnák a minisztert

Kérdések és válaszok az egészségügyről a parlamentben (Bővítve!)

Az egészségügyről is szó volt hétfőn az Országgyűlésben napirend előtt, a kérdések és az azonnali kérdések között. Kezdeményezik a miniszter meghallgatását.

MSZP: pénzt kell belerakni az egészségügybe!
    
Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) az elmúlt hetek negatív egészségügyi híreit sorolva sürgette, hogy "pénzt kell belerakni az egészségügybe". Míg a kormány azt állítja, az MSZP kormányzása idején hatezer egészségügyi dolgozót bocsátottak el, addig a tartósan betöltetlen háziorvosi és fogorvosi körzetek 85 százaléka a Fidesz-kormányok alatt üresedett meg, mondta. Hozzátette: a sürgősségi ellátásban a szükséges szakemberek 25 százaléka sincs meg. Szóvá tette, hogy a Fidesz azt állítja, az MSZP fizetőssé tette az egészségügyet, ezzel szemben az egy főre jutó magán-gyógyszerkiadások mára már meghaladják az állami kiadásokat. Kitért arra, hogy Kásler Miklós szakminiszter a tízparancsolatot nevezte a legjobb népegészségügyi programnak. Ne ölj! - idézte az egyik pontot, hozzátéve: a kormány jelenti a legnagyobb veszélyt a magyar családokra és az egészségügyre.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára elmondta, két év alatt 207 ezer forinttal lett több az orvosok fizetése, az ápolók fizetését pedig több mint 65 százalékkal emelték. Hozzátette: a háziorvosok finanszírozása hetven százalékkal magasabb, mint 2010-ben volt. Önök elvettek az egészségügyből, mi több pénzt adtunk, hangoztatta. Elmondta, most évente 650 milliárd forinttal fordít az ország többet az egészségügyre, mint 2010-ben. Az államtitkár szerint Kásler Miklós kiváló orvos és azért támadják, mert hiteles keresztény ember.

DK: hány helyen van veszélyben az egészségügyi ellátás biztonsága?
    
László Imre, a Demokratikus Koalíció képviselője az emberi erőforrások miniszterétől arra várt választ, hogy hány helyen van veszélyben az egészségügyi ellátás biztonsága, hány olyan kórház van, amely megfelel a mimimumfeltételeknek. A képviselő egy konkrét esetet hozott fel példaként, amikor a Honvédkórház sürgősségi osztályán egy 58 éves családapa halt meg, felelőst azonban nem találtak.   

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára azt mondta: érti, hogy az ellenzéki pártok ott próbálnak fogást találni, ahol lehet, de szerinte nem helyes emberi tragédiákból politikai tőkét kovácsolni. Hozzátette: elismerés illeti a sürgősségin dolgozó orvosokat és ápolókat, ezért indított a kormány béremelést és fejlesztési programokat a kórházakban.

DK: miért nem lehet munka az otthoni ápolás?

Székely Sándor (DK) azt a kérdést tette fel: mi akadályozza a kormányt az otthoni ápolás elismerésében foglalkoztatási jogviszonyként? Kijelentette: az intézkedés mintegy 6 milliárd forintjába kerülne a büdzsének és több mint 12 ezer emberen segítene.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára elmondta: számos szervezettel egyeztettek az elmúlt időszakban arról, hogyan javítható az érintettek helyezet. Az itt szerzett tapasztalatokat a kormányzat az ősszel megtárgyalja, így akár heteken belül döntés születhet arról, jövőre hogyan folytassák az otthonápolási díj emelését.

MSZP: milyen leépítéseket terveznek a központi apparátusban?

Korózs Lajos (MSZP) úgy fogalmazott, hogy a "közbeszéd" szerint a jövő év elején a központi apparátus mintegy negyven százalékát bocsátják el. A képviselő azt kérte, hogy tegyék nyilvánossá azokat a hatástanulmányokat, amelyek alapján a leépítéseket tervezik.

Potápi Árpád, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára azt mondta, az új kormányok a ciklusuk elején mindig áttekintik a közigazgatási apparátus szerkezetét. Ez az áttekintés most is zajlik, a részletek kidolgozása folyamatban van. Ahol a bürokráciacsökkentés létszámcsökkentést tesz lehetővé, ott ezt végre szeretnék hajtani, közölte. A várható létszámcsökkentéssel egy még hatékonyabb közigazgatási rendszer alakítanak ki, ahol a jelenleginél magasabb bérekért dolgozhatnak majd a köztisztviselők, emelte ki.

LMP: mikor érjük el a kínai levegőminőséget?

Schmuck Erzsébet (LMP) arról beszélt, hogy mára Magyarország nem csupán az EU-n belül, de globális összevetésben is a legszennyezettebb levegőjű államok közé tartozik. Az Európai Számvevőszék felmérése alapján Indiában és Kínában is jobb a levegő minősége, mint Magyarországon, tette hozzá. Mikor érjük el legalább a kínai levegőminőséget? – kérdezte a politikus.

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium államtitkára azt mondta, hogy a képviselő által hivatkozott tanulmányban 2012-es adatok szerepelnek, azóta Magyarország levegőminősége folyamatosan javul. Hozzátette, a hazai levegő minősége 2012 előtt sem volt rosszabb az indiainál vagy a kínainál. A levegőminőség alakulásában több, független tényező is közrejátszik, például a külföldről érkező szennyező anyagok vagy az ország fekvése, mutatott rá.
    
 Jobbik: hosszúak a szakrendelők előjegyzési listái

Rig Lajos (Jobbik) azt mondta, hogy a kormány ötmilliárd forintot fordított a fekvőbetegek várólistáinak csökkentésére, a szakrendelők előjegyzési listái azonban akár fél évesek is lehetnek. Eközben az intézményvezetők "kozmetikázzák" az előjegyzési listákról szóló adatokat, jelentette ki.

Rétvári Bence, az Emmi államtitkára hangsúlyozta, hogy évente költenek ötmilliárdot a várólisták csökkentésére. 2012-ben még 70 ezren voltak a várólistákon, azóta ez a szám 28 ezer alá csökkent - emlékeztetett. Megjegyezte, hogy a szürkehályog-műtét esetében 90-ről 45-re, a csípőprotézis-műtét esetében 180-ról 104 napra, míg a térdprotézis-műtéteknél 241-ről 137 napra csökkent a várakozási idő.

MSZP: mikor jön rá a kormány, hogy az egészségügy-politikája nem képes a szakmában tartani az orvosokat, ápolókat?

Korózs Lajos (MSZP) azt kérdezte, mikor jön rá a kormány, hogy az egészségügy-politikája nem képes a szakmában tartani az orvosokat és az ápolókat. Az ágazatról szóló hírek közül felidézte, hogy az ajkai kórházban felmondtak a sürgősségi osztály orvosai, a szakorvoshiány országos, és több száz háziorvos és házi fogorvos hiányzik a rendszerből.

Semjén Zsolt válaszában azt közölte: a kormány erőfeszítéseinek homlokterében áll az egészségügy, amelynek problémái azonban nem 2010 óta keletkeztek. A miniszterelnök-helyettes egyetért azzal, hogy sok a tennivaló, de hangsúlyozta, sokat is tettek: idesorolta vidéki kórházak felújítását, a Budapestre tervezett új kórházat, valamint a háziorvosi rendszer forrásainak emelését.

Jobbik: mi lesz az ajkai kórház sürgősségi osztályával?

Rig Lajos (Jobbik) az ajkai kórházban kialakult helyzet kapcsán fordult azonnali kérdéssel az emberi erőforrások miniszteréhez, aki helyett Rétvári Bence, a tárca parlamenti államtitkára válaszolt.  Az ellátás, a gyógyítás biztosított a kórházban, jelentette ki Rétvári, hangsúlyozva, hogy a kormányzat az utóbbi években ötmilliárd forintos fejlesztés mellett 14 új orvos és 17 ápoló belépését tette lehetővé az intézménybe. Hozzátette: az egyik közeli, szintén közfinanszírozott intézménybe távozó munkatársakat belső átirányítással, felvétellel pótolják.

Míg az ellenzéki képviselő azt hangsúlyozta, hogy az újonnan vásárolt eszközök nem képesek elvégezni a távozó, speciális képzettséggel rendelkező orvosok munkáját, az államtitkár azt emelte ki: a kormányzat célja, hogy minél több egészségügyi dolgozó helyezkedjen el magyarországi közfinanszírozott intézményekben, ezért is emelték bérüket az elmúlt években.

Kásler Miklós bizottsági meghallgatását kezdeményezik

Az MSZP-Párbeszéd az egészségügyért felelős miniszter, Kásler Miklós meghallgatását kezdeményezi az Országgyűlés népjóléti bizottságában, közölték a két párt képviselői hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón. Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője, a párt társelnöke elmondta, a bizottságban az emberi erőforrások miniszterének választ kell adnia arra, miért késik a népegészségügyi program, amelynek legkésőbb 2016-ra kellett volna elkészülnie. Hozzátette: Kásler Miklós "olyan elvetemült kijelentéseket tesz", hogy ideje, hogy újra beszámoljon a bizottság előtt a magyar egészségügy helyzetéről. Miért késik a vastagbélrákszűrő program? Miért mondanak fel a béremelések ellenére továbbra is tömegével az orvosok? - sorolta kérdéseit. Az MSZP-Párbeszéd követeli a kormánytól, hogy végre vegye komolyan az egészségügy helyzetét és "a lopás, a semmittevés helyett" a magyar emberek problémáival foglalkozzon, szólított fel.

Korózs Lajos, az Országgyűlés népjóléti bizottságának szocialista elnöke elmondta, a bizottság soron következő, két hét múlva esedékes ülésére hívják meg a minisztert és az egészségügyért felelős államtitkárt.  Az egészségügyet érintő problémák közül kiemelte a sürgősségi ellátás helyzetét. Szerinte senki nem csodálkozna, ha napokon belül összeomlana ez az ellátás. A szocialista politikus hivatkozott arra a közelmúltban nyilvánosságot látott statisztikára, miszerint tíz legrosszabb egészségügyi állapotú európai régió közül hét magyar. Erre nem lehet azt a magyarázatot adni, hogy "de építünk elég stadiont", közölte. Korózs Lajos ismertetése szerint az országban hatszázezer embernek nincs alapellátása, mert évek óta képtelenek betölteni a praxisokat.

Szabó Tímea és Korózs Lajos is szóvá tette, hogy Kásler Miklós a tízparancsolatról "közel tökéletes" népegészségügyi programként beszélt egy televíziós interjúban.

(forrás: MTI)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!

Könyveink