hirdetés
2020. október. 01., csütörtök - Malvin.
hirdetés

Novák: Gyors lesz, olcsó és mindenkinek hozzáférhető

Jelentős változások várhatók a meddőség kezelésében

Elavult jogszabályok és szakmai irányelvek, nem megfelelő finanszírozás, szakember- és eszközhiány egyaránt nehezíti idehaza a meddőséggel összefüggő kezeléseket. A közeljövőben azonban jelentős változásokat tervez a kormány.

hirdetés

Magyarországon 1981 óta csökken a népesség. Kevesebb a szülőképes korú nő, csökken a gyermekvállalási kedv, későbbre tolódik (már nálunk is 30 év körüli) a gyermekvállalás időpontja, amit a felmérések szerint mintegy 60 százalékban valamilyen egészségi ok akadályozhat. Bár a hazai 2011-es mélypont óta némiképp javult, 1,25-ről 1,49-re nőtt a termékenységi arány, a kormány azt tűzte ki célul, hogy 2030-ra a népesség megtartása érdekében emelkedjen 2,1-re. A grandiózus tervek megvalósulásához szükség van arra, hogy minden vágyott gyermek megszülethessen, amihez a kormány minden segítséget meg is kíván adni – jelezte a Nézőpont Intézet december 11-ei népesedéspolitikai konferenciáján Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára, kiemelve, ehhez annak a 150 ezer párnak is hathatósan kell segíteni, akik bár vágynak rá, valamilyen okból nem születik gyermekük. Egyes döntések már megszülettek, több a közeljövőben várható – mondta az államtitkár, hangsúlyozva, nem szeretnék, hogy valaki a támogatás reményében vállaljon gyermeket, de azt igen, hogy ne lehessen anyagi akadálya a gyermekvállalásnak. A tervek szerint ezért a meddőségi kezelések a jövőben olcsóbbak, gyorsabbak és mindenki számára hozzáférhetők lesznek.

A jelentős változást hozó kormányzati döntések megkönnyítését szolgálja a Nézőpont Intézet konferencián bemutatott fertilitás tanulmánya. Drexler Donát egészségpolitikai tanácsadó a többi közt jelezte, 2010 óta a népesedéspolitika kiemelt prioritást élvez Magyarországon. Évente 30–40 ezerrel fogyunk és a lakosság korfája is kedvezőtlen: ma a 43 évesek jelentik a legnépesebb korosztályt. Ha el is érjük a kormány által szorgalmazott 2,1-es termékenységi arányt, 2065-re 8,6 millióan leszünk, ám ha csak a 1,5 körülit tudjuk tartani, akkor 7,28 millióra apad a hazai népesség.

Mint a tanulmányból kiderül, 2017-ig hazánkban évente 6700 meddőségi beavatkozást finanszírozott az egészségbiztosító, aztán 13 692-re emelték, de csupán 7700-at tudtak a szolgáltatók elvégezni. Azaz vannak kapacitásgondok. Ugyancsak feladatot ad a döntéshozóknak, hogy a fertilitási kérdések jogszabályi háttere elavult – egyrészt az 1997-es egészségügyi törvény és egy 98-as népjóléti miniszteri rendelet, másrészt a 97-es, nálunk 2002-ben jogrendünkbe illesztett oviedói egyezmény szabályozza e kérdéseket. (Az oviedói egyezmény tiltja a nemszelekciót, bár el tudják végezni – sokak szerint meggondolandó, nem lehetséges-e engedni, hogy esetleg három lány után valaki fiút akarjon... Az egészségügyi törvényben felsorolt eljárások mintegy 70 százalékát ma már nem használják; elavult a szabályozás, emiatt azonban nőtt az egészségturizmus olyan helyekre, ahol lehetséges pl. a petesejtadományozás, de meg lehetne találni idehaza a preimplantációs genetikai szűrés helyét is – jelezték a szakértők a későbbi panelbeszélgetésben.)

Drexler felsorolása szerint Magyarországon jelenleg öt beavatkozást támogatnak a meddő pároknak, egy gyermek születését követően pedig további négyet – 45 éves korig. (Az IVF sikerrátája itthon 25 százalék, 40 év fölött 15, 45 év fölött már csak mintegy 1,5 százalék. Megéri?) A gyógyszertámogatás 90 százalékos, de csak kései elvárás a párok széles körű kivizsgálása, ami ugyancsak átgondolandó. Az adatokból kiderül, hogy ma 16 helyen, öt állami és hét magánintézményben folynak IVF-kezelések; a beavatkozások mintegy 70 százalékát magánszolgáltatók végzik. Nyugat-Európában fordított a helyzet, és nálunk a magánszolgáltatók tevékenysége még nem kellőképpen átlátható, igaz, e helyzeten javít majd, hogy jövőre számukra is kötelezővé válik az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér használata. A kutatások során megkérdezték, miért választják inkább a magánszolgáltatót – jelezte a szakértő. Jellemzően a magánban vélt tisztább környezet, jobb felszerelés és megfelelő biztonság volt a válasz, ez azonban Drexler Donát szerint nincs így.

Annak, hogy Magyarországon 25 százalék körüli a sikerráta, szemben az EU-s 35 százalékkal, a szakértő szerint oka lehet a nagyvonalú támogatási rendszer, a technológiai újítások átültetésének hiánya, a szakmai protokollok és az infrastruktúra elavultsága, a szakemberhiány és a társadalom tájékozatlansága is – sorolta Drexler, aki a cselekvési irányok között említette az ivarsejttárolás szabályozásának és egy új szakmai grémium létrehozásának szükségességét, a kezelést megelőző szűrővizsgálatok kiterjesztését és a korhatár újragondolását.  Sok a feladat a tudatformálásban is, a felmérések alapján a gyermekvállalásra legalkalmasabb időszakban lévőknek ugyanis csupán mintegy 13 százaléka tart attól, hogy ő(ke)t is érintheti a meddőség, s „a férfiak jobban bagatellizálják” a kérdést.  Erre is reflektálva Toldy-Schedel Emil, az Egyházi Kórházak Szövetsége elnöke e rendezvényen is bejelentette, hogy térítésmentes, elsősorban férfiakat célzó szűrőprogramot indítanak; az Egyházi Kórházak Egyesülése segíti és katalizálja az andrológiai szakemberek képzési programjait, valamint tájékoztató kampányt indít, amely felhívja a figyelmet a férfiaknál végzett meddőségi szűrések jelentőségére.

Mint elhangzott, két hónapja Európában új irányelv született az IVF-kezelésekről. A német akadémia jelenleg tekinti át a petesejtadományozással kapcsolatos nézeteit, s Franciaországban is egyre inkább a 18–24 évesek érzékenyítését helyezik középpontba a nők ideális idejű gyermekvállalása érdekében. Mint a szakértők jelezték, ma nemzetközi statisztikai adatok igazolják, hogy világszerte egyre kevésbé sikeresek a lombikbébi programok, amelyek szoros összefüggésben állnak az életkorral. Sipos Miklós, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Asszisztált reprodukciós Centrumának igazgatója alapvető problémának nevezte, hogy ma a meddőséggel összefüggő diagnosztika és kezelés meglehetősen szétforgácsolt. A hazai szakmai ismeretek jók, hitelesek, ám a jogszabályok 20 évesek, miközben a biotechnológia fejlődésével kétévente újra kellene fogalmazni azokat. Az ellátórendszerben is szükség van fejlesztésre: nagy kapacitású központokat kell kialakítani, amelyek megfelelő műszerezettséggel és finanszírozással az eljárások teljes palettáját képesek nyújtani. Erre lesz jó példa intézményük, amely januártól a Korányi Tömbben a donor inszeminációtól az in vitro fertilizáción át az andrológiai műtétekig mindent egy helyen tud majd biztosítani az érintetteknek. A „férfi oldalon” azonban bőven lesz még teendő, ma ugyanis talán 30 andrológus szakorvos dolgozik Magyarországon, javarészt Budapesten, így az egész Dunántúlon mindössze két centrum van, ahol a WHO elvárásainak megfelelő andrológiai centrum működik – jelezte Kopa Zsolt, a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinika Andrológiai Centrumának vezetője. A legnagyobb gondot azonban az jelenti, hogy gyakorlatilag nincs finanszírozva Magyarországon a korszerű andrológiai ellátás.

A gondok listája elkészült, a szakmai konszenzus lényegében kialakult, fogalmaztak, „a döntéshozóknál a labda.”

Köbli Anikó
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!

Könyveink