hirdetés
2021. április. 22., csütörtök - Csilla, Noémi.
hirdetés

Hatvan haladó év maradt ki az új alkotmányból

Ha megfigyeljük az Alaptörvény fogalomrendszerét és megállapításait, akkor arra a következtetésre kell jussunk, hogy egy 1949-es elavult szöveg lépett hatályba 2012-ben – írja a tisztessegesadatkezeles.hu.

hirdetés

A világ a II. világháború után ébredt rá arra, hogy valamit tenni kell, mert megbomlott az orvos-beteg kapcsolatot korábban jellemző kölcsönös tisztelet és humánum – emlékeztet cikkében dr. Alexin Zoltán.

Az első nemzetközi dokumentum a nürnbergi kódex volt (1949), amely az orvosi kísérletek tíz alapvető feltételét tartalmazta. Ez a dokumentum tartalmazta azt a mondatot, ami az Alaptörvény III. cikk (2) bekezdésében található: Tilos emberen tájékoztatáson alapuló, önkéntes hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni. Ezt a nemzetközi irányelvet a magyar jog ismeri és betartja. Jelenleg itt állunk, 1949-ben.

A világ azonban haladt, s azóta a nemzetközi jogban, újabb – ebben az összefüggésben fontos – jogokat is megfogalmaztak, közülük hármat vesz számba a szerző, úgymint: 1. a magán és családi élet háborítatlansága, 2. a tájékoztatás után adott beleegyezés, 3. a teljes mentális és fizikai integritás.

 A magyar Alaptörvény készítői szívesen hencegnek azzal – írja Alexin –, hogy a szöveg az Alapvető Jogok Európai Chartája alapján készült, azonban valahogy kimaradtak belőle ezek a szakaszok. A probléma az, hogy a jogalkotónak fogalma sem volt arról, hogy mik ezek a jogok. Főleg nem értette meg, hogy mit jelentenek és milyen értelemben használják ezeket a fogalmakat az EU jobbérzésű tagállamaiban – olvasható a tisztessegesadatkezeles.hu-n.

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

Könyveink