2020. július. 11., szombat - Nóra, Lili.

H-UNCOVER részeredmények: a vártnál is kevesebb a fertőzött

Megalapozzák a nyitás politikáját a H-UNCOVER vizsgálat első részeredményei, ám a fogékonyak magas aránya óvatosságra int, különösen a járvány második hullámának tekintetében.

hirdetés

Bár még négy nap van hátra H-UNCOVER (Hungarian CoronaVirus disease-19 Epidemiological Research) elnevezésű epidemiológiai kutatásból, amely az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával, az ország négy egyetemének részvételével május 1-jén indult azzal a céllal, hogy reprezentatív klinikai járványügyi felmérés keretében adatokat kapjunk Magyarország Covid-19 átfertőzöttségről, a kutatásban vezető koordináló szerepet ellátó Semmelweis Egyetem rektora, Merkely Béla keddi, online sajtótájékoztatóján elárulta a felmérés néhány részeredményét.

A mostani adatok szerint – amennyiben a kutatás véget érne a mai nappal – a 14 éven felüli lakosság körében (mintegy 8,3 millió fő) 243-7230 COVID-19 megbetegedés lenne – fogalmazott a rektor, felsorolva azt is, hogy a levett minták 0,6 százaléka bizonyult pozitívnak, ami a korábbi várakozásnál alacsonyabb, az átfertőzöttség gyakorisága mindössze 0,027.

A koronavírus-teszthez vért vesz egy férfitől a Semmelweis Egyetem szakembere a székesfehérvári Alba Regia Sportcsarnok Sportorvosi rendelőjében 2020. május 12-én. Fotó: MTI/Vasvári Tamás
A koronavírus-teszthez vért vesz egy férfitől a Semmelweis Egyetem szakembere a székesfehérvári Alba Regia Sportcsarnok Sportorvosi rendelőjében 2020. május 12-én. Fotó: MTI/Vasvári Tamás

A vizsgálatban résztvevőktől a fertőzöttség kimutatására orr- és szájgarat-mintát, valamint vért vesznek, a vérsavóban nemcsak a kialakult antitestek mennyiségét, hanem a vizsgálatban résztvevők egyéb társbetegségeit is vizsgálják. Emellett az érintettek egy ötven kérdésből álló ívet is kitöltenek, amelyben a kontaktjaik számára, illetve a fertőzés valószínűségét befolyásoló paraméterekre kíváncsiak a kutatók. Ebből már meg is haladták a reprezentativitáshoz szükséges számot (11200 fő, a megszólítottak 70 százaléka), eddig 11302 fő válaszolt a kérdésekre.

Kedden reggelig, azaz a vizsgálat idejének mintegy kétharmadáig 8744 tesztelés történt, azaz a PCR vizsgálathoz szükséges minták 46,5 százalékát már levették. A résztvevők 11,9 százaléka jelezte, hogy a következő napokban megy el a vizsgálatra, amelyet eddig a megkeresettek 14,7 utasított vissza. A KSH által kijelölt, a teljes lakosságot képviselő 17778 fő nyolc százalékának felkutatása még zajlik.

Régióról régióra

A teljes lakosság tekintetében mintegy kétmillió főt reprezentáló 3904 lakos szűrése a Debreceni Egyetem feladata. Mint arról Berényi Ervin, a Klinikai Központ elnöke beszámolt, munkatársai 110 településen keresik fel a vizsgálatban résztvevő lakosokat. A részvételi arány Hajdú-Bihar megyében 35, Borsod-Abaúj-Zemplénben 40, Hevesben 42, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 48 százalék volt eddig.

Ugyancsak a vizsgálat második körét kezdik meg a Szegedi Egyetem munkatársai, akik 88 településen a magyar lakosság 16,4 százalékát reprezentáló résztvevőket keresik fel – mondta Lengyel Csaba a Klinikai Központ elnöke, sorolva az adatokat, amelyek szerint Bács-Kiskun megyében a mintavételek 44, Békésben 54, Csongrádban 47, míg Jász-Nagykun-Szolnokban 56 százalékát végezte el az egyetem 15 teamje fix szűrőhelyeken és mobil mintavételi állomásokon.

Forrás: Merkely Béla/SE
Forrás: Merkely Béla/SE

Fokozottan az otthoni szűrések kerülnek a Pécsi Tudományegyetem vizsgálóinak fókuszába a hátralévő négy napban – vette át a szót az online sajtótájékoztatón Sebestyén Andor, a PTE Klinikai Központjának elnöke. Baranya, Somogy és Tolna megye 110 településén végzik a mintavételeket, de de hozzájuk tartozik még Vas és Zala megye is, előbbiben a szűrések 34, utóbbiban pedig 49 százalékát végezték el.

A legnagyobb mintát, Magyarország lakosságának 4,7 milliós tömegét reprezentáló személyek szűrését a Semmelweis Egyetem végzi, amelynek klinikai rektor-helyettese, Szabó Attila Budapest 23 kerületét és a régió 158 települését érintően arról számolt be, hogy míg Pest megyében 57, addig Fejérben 42 százalékos az elérési és szűrési arány sikerült elérni idáig. Győr-Moson-Sopron megyében a vizsgálatok 57, Komárom-Esztergomban 63, Nógrádban 47, míg Veszprémben 66 százalékát végezték el. A régió egyik településén, Révfülöpön minden meghívott részt vett a szűrésen.

Meglepetés, de nem nagy

Ezekkel a szavakkal kommentálta az eddigi eredményeket prof. dr. Ludwig Endre infektológus, megjegyezve azonban, hogy az eddigi spekulációk helyett a vizsgálat objektív képet ad a potenciális fertőzöttekről. Egyelőre úgy tűnik, meglehetősen alacsony a számuk, és ez a tényadat epidemiológiai szempontból meghatározhatja a következő hónapokat.

Az alacsony átfertőzöttség problematikáját emelte ki prof. dr. Prinz Gyula infektológus is, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a nyitás után egy második hullámban továbbra is fogékony lesz a lakosság a Covid-19-re, ami a jövő intézkedéseinek tervezésekor vethet fel kérdéseket. Az eddigi adatok arra utalnak, a vírusnak gátat vető nyájimmunitástól még messze vagyunk, ugyanakkor a lángoló járványokat elszenvedő országoknak sem sikerült 30 százaléknál nagyobb átfertőzöttséget elérni – reflektált a megjegyzésre Merkely Béla.

Nem lepte meg az eredmény Jakab Ferencet, a koronavírus-kutatócsoport vezetőjét. A Pécsi Tudományegyetem virológus professzora megjegyezte, bár valóban nem számolhatunk a nyájimmunitással, de felkészültebben állhatunk a járvány második hulláma elé – ha lesz.

Az átfertőzöttség alacsony gyakorisága megalapozza a szakpolitika nyitást célzó intézkedéseit, azonban a fogékonyak magas aránya óvatosságra int – fogalmazott a többiekkel egybehangzóan Vokó Zoltán epidemiológus, az SE Egészségügyi Technológiaértékelő és Elemzési Központjának vezetője.

Szeptemberben lehet a harmadik vizsgálat

A munka, amelyben 1500 orvos, nővér, asszisztens, hatodéves orvostanhallgató és PhD hallagtó vesz részt, a tízszerese annak, amire a tervezés során készültek – mondta még el Merkely Béla, hozzátéve, hogy a „neheze még csak most jön”.

A H-UNCOVER következő etapja egy hónappal az első vizsgálati időszak lezárását követően történhet meg – jelentette be az SE rektora, hozzátéve, hogy amennyiben a most mért adatokban nem lesznek lényegi változások, az utolsó mérés – amelyet szintén az ITM Covid-alapjából finanszíroznak – szeptemberben lehet.

A járványügyi keresztmetszeti vizsgálat e hét végén fejeződik be, amelynek nyomán objektív keresztmetszeti képet kapunk majd a járvány kiterjedtségéről, a COVID-19 megbetegedésen már átesettek, illetve a koronavírussal fertőzöttek arányáról, ami alapja lehet a szakpolitika következő lépéseinek.

Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!