Felsőoktatás: gúzsba kötve táncolnak
Az új felsőoktatási képzési szerkezettel kapcsolatos koordinációért felelős miniszteri biztos szerint jó minőségű felsőoktatást nem a kormány, hanem az egyetemek tudnak megvalósítani.
A kormány jelentősen több forrást fordít a felsőoktatásra, mint három-négy évvel ezelőtt, de jó minőségű felsőoktatást nem a kormány, hanem az egyetemek, főiskolák tudnak megvalósítani – mondta Maruzsa Zoltán a Magyar felsőoktatás 2016 – Helyzetkép: várakozások és eredmények címmel rendezett konferencián. Emlékeztetett arra, hogy a Fokozatváltás a felsőoktatásban elnevezésű stratégia 60 célkitűzést, 200 akciót tartalmaz. Az ágazati stratégiák közül ötből négyben intenzív munka zajlik.
A múlt év jelentős eredményei között említette az intézmények tartozásállományának alakulását. Decemberben ezt 2,6 milliárdra tornázták le, ami egy 600 milliárdos rendszerben szinte a nullához közelítő összeget jelent. Ma az intézményrendszert pénzügyi stabilitás jellemzi – összegzett. Ez a kancellári rendszer sikere is, számos visszásságot mutató jelenséget számoltak fel.
Tavaly 12 PPP-projektet váltottak ki 29 milliárd forintos értékben, idén ez is folytatódik. Nagyjából tucatnyi projektnél gondolja úgy a kormány, hogy érdemes még kiváltani. Nekikezdtek a bérrendezésnek is, s ha a költségvetési számok továbbra is jók lesznek, akár már idén szeptembertől további garantált illetményemelés várható.
Idén is „hozzányúlnak” a képzési szerkezethez, szeptembertől megújult alapokkal indul a tanév. Új rendszerben működik a doktori képzés, hat félév helyett kétszer négy félév alatt, 180 helyett 240 kreditet lehet szerezni. Ehhez kapcsolódva nőttek a juttatások is.
Minden intézmény a gúzsba kötve táncolás művészetét mutatja be – mondta Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia elnöke. Míg a kancellári rendszerről úgy vélte, hosszú távon kell bizonyítania a hasznát, a konzisztóriumokról szólva elmondta: korábban kifejezetten támogatta, ugyanakkor szerinte ma a felsőoktatás a 80-as, 90-es évek szemlélete szerint működik. Jó, hogy több forrást kaptak a felsőoktatási intézmények, de ettől még önmagában nem lett jobb a felsőoktatás. A gazdálkodás területén felvetette – állami szerepvállalással – egyfajta tőkeemelés megvalósítását.
A 2016-os stagnálás után idén javul a felsőoktatás helyzete, a 47 milliárdos növekedés jelentős részét ugyanakkor a béremelés viszi el – jelezte Polónyi István, a Debreceni Egyetem professzora. A bérhelyzet javulása kedvező, de nem teremtették meg a teljesítmény ösztönzését, illetve az alsóbb oktatói kategóriák versenyképességét. Ez az utánpótlást nagyon komolyan érintheti. Mint mondta, a gazdasági válság elmúltával visszaállt a korábbi helyzet, azaz a legkevésbé kiszolgáltatott réteg a diplomásoké.
A kancellári rendszer elfogadottsága tovább csökkent – derült ki az intézményvezetők körében tavaly is elvégzett kérdőíves felmérésből, amelyet Kováts Gergely, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa ismertetett. Eszerint a kancellári rendszer pozitívumaként említették a válaszadók a feszes működést, a belső viszonyok helyrebillentését, negatívumként pedig azt, hogy bérfeszültség alakult ki oktatók és nem oktatók között, illetve sokszor a kancellár kontrolljának hiányát.
