Apasztja a járvány az ápolói béreket
A szakszervezet, és a szakdolgozói kamara becslése szerint legalább 20-30 százalékkal visznek haza kevesebbet az érintettek, írja a Népszava.
A normális heti 40 óra helyett 60-at, sőt, ügyeletekkel együtt még többet is dolgoznak az orvosok, nővérek, szakdolgozók, hogy megéljenek. Így vannak olyanok, akiknek a havi jövedelmük akár harmadát-felét is adhatja a túlmunka. A veszélyhelyzet kihirdetésekor az egészségügyben azonnal megtiltották a külföldön, vagy itthon végzett plusz munkát. Egyes intézményvezetők azért nem engedték a másodállást saját alkalmazottainak, hogy ha az ellátótrendszer mégis túlterhelődne, legyen elég hadra fogható emberük. És persze voltak, akik azért tiltották a másodállást, hogy óvják intézményüket a behurcolt koronavírus-fertőzésektől. Mindeközben az ellátórendszerből a betegek nagy többségét hazaküldték, a nem létfontosságú beavatkozásokat többnyire elhalasztották, a szakrendelők forgalma is csökkent, sokakat szabadságuk kivételére köteleztek. Mindezt megerősítette a lapnak Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke is, aki azt mondta: a kényszerszabadságolások miatt sok egészségügyi dolgozónak csökkent a jövedelme is. Becslése szerint a szakdolgozók most kénytelenek minimum 20-30 százalékkal kevesebből megélni. Ugyanakkor hallott arról is, hogy a koronavírusos betegeket ápoló intézményekben a dolgozók plusz juttatást kaptak, ez az összeg azonban kórházanként eltérő volt.
Babonits Tamásné, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) általános alelnöke szerint a fővárosi szakdolgozók egynegyedét, a vidékiek jelentős részét kényszerszabadságolták, különösen ott, ahol csak 16-20 koronavírusos beteg került be a adott kórházba. Az ilyen helyeken a dolgozók havonta legalább két hétig úgynevezett állásidőn voltak. A havi bérük már azzal is 25-30 százalékkal csökkent, hogy nem tudtak ügyeletet, éjszakai műszakot vállalni. Sokuk ezekben a hónapokban alig visz haza nettó 120-140 ezer forintot.
