A megújuláshoz tiszta és világos etikai szabályokra van szükség

Nyolc évvel ezelőtt, 2011-ben újult meg utoljára a MOK Etikai Kódexe, holott azt rendszeresen, de minimum kétévente felül kellene vizsgálni – mondja a MedicalOnline-nak  Hegedűs Zsolt, aki a hétvégi kamarai tisztújításon az Etikai Kollégium elnöki tisztjére pályázik.

Élővé, a mindennapokban is jól használhatóvá kéne tenni az Etikai Kódexet, amelyben az elvi alapok ugyan ma is megfelelőek, azonban elszáguldott mellette a világ – magyarázza Hegedűs. – Az elmúlt években a mindennapok részévé vált a közösségi média – ahol egyébként a MOK is jelen van –, ám az ott való megjelenés etikai vonatkozásit most semmi nem szabályozza. Lassan az egész világon a gyógyítás, a betegellátás részévé válik a mesterséges intelligencia, az adatok feldolgozásának, felhasználásának ugyancsak vannak etikai összefüggései, amelyekre ugyancsak reflektálnia kellene a kódexnek – sorolja a legalapvetőbb, változtatást ösztönző példákat a jelölt, aki szerint az értékalapú egészségügy megteremtésében maga a kódex is sokat segíthet.

A brit orvosi kamara kódexében 2013 óta szerepel, hogy az orvosoknak azonnal lépniük kell, ha azt tapasztalják, hogy a beteg méltósága és biztonsága veszélybe kerül az ellátás során. Ez az alapelv nemcsak a betegközpontú orvosi kamara felé mutat, de a minimumfeltételek betartásának egyik legjelentősebb elemévé is válik – mondja az elnökjelölt, aki idehaza is ezt a szemléletet honosítaná meg az Etikai Kódex segítségével. – Ha mindezt a kódexben etikai kötelezettségként is megfogalmazzuk, azzal erős felhatalmazást adunk a kollégáknak arra – legyen rezidens vagy osztályvezető főorvos –, hogy szót emeljen a mindennapi munkája során, ha úgy ítéli meg, hogy nem biztonságosak a betegellátás körülményei. Angliában mindehhez egy pontos útmutató is elérhető, amely részletesen leírja azt, hogyan kell eljárni ilyen aggályok esetén – hoz példaként egy jó gyakorlatot Hegedűs. Hangsúlyozza azonban azt is, hogy mindehhez elengedhetetlen, hogy a kamara konstruktív és szoros kapcsolatot építsen ki az intézményeket és az ellátást ellenőrző szervezetekkel.

Segítség és szankciók

– Nekünk, kollégáknak is segítenünk kell egymást – fűzi tovább a gondolatot az aspiráns. – A magyar orvosok körében nagyon jellemző a leterheltségből, a feudális viszonyokból eredő korai kiégés, vannak sajnos olyan egyetemi hallgatók, akik már ötödévesen beszámolnak erről. A burnout szindrómától szenvedő orvos alulteljesít, veszélyezteti a betegbiztonságot, így mindannyiunk felelőssége, hogy ezt jelezzük, támogassuk egymást és közösen tegyünk ellene.

– Súlyos szankciókkal kell sújtani azokat, akik hálapénzt kényszerítenek ki a betegektől és elfogadják azt – lép tovább a legégetőbb kérdések rendezésének sorolásában Hegedűs Zsolt, ám hozzáteszi azt is, hogy reményei szerint a hálapénz nem kikopik a rendszerből, hanem az orvostársadalom és a lakosság összefogásának eredményeként a döntéshozók megteszik azokat a lépéseket, amelyek rövid időn belül a paraszolvencia megszüntetéséhez vezetnek. Az első ezek közül a béremelés.

– Az Etikai Kódex ma mindössze annyit mond ki, hogy súlyos etikai vétséget követ el az, aki egészségügyi dolgozótól hálapénzt fogad el. Nem definiálja viszont a súlyos etikai vétségért járó szankciót, azaz ma nem tudjuk, hogy mindez milyen következményekkel jár. Nincs egységes gyakorlat, ugyanazért a vétségért más és más büntetést szabhatnak ki mondjuk Debrecenben és Pécsett. Az ellenőrző, szankcionáló, ám betegközpontú kamarának olyan Etikai Kódex-szel kell rendelkeznie, amely folyamatosan frissül az etikai bizottságok tapasztalataival, az ott született döntések tanulságaival – szögezi le Hegedűs. – Érdemes lenne megvizsgálni azt az Európában elsőként bevezetett brit gyakorlatot is, hogy a nagyon fajsúlyos esetek kivizsgálására létrehozzunk egy, a kamarától ténylegesen független etikai bíróságot, amely a súlyos orvosi etikai vétségek kivizsgálására specializálódik.

Igazságosság, transzparencia, társadalmi bizalom

– A tiszta, világos szabályok és azok ellenőrzése szabálykövetésre ösztönöz, ám amellett, hogy egységes „guideline” készül a szankciókról, azoknak a társadalom igazságérzetével is összhangban kell lennie. Jó példa erre a veszprémi nőgyógyász esete, akit mindössze fél évre tiltottak el a szakma gyakorlásától, s ez méltán vívta ki a társadalom rosszallását – véli Hegedűs Zsolt, aki szerint azonban a megbánásnak, a belátásnak nagy hangsúlyt kell kapnia az etikai eljárások során. Ugyanakkor tudomásul kell venni – ahogy erre Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke is rámutatott –, hogy az orvosok közszereplőként közfeladatot látnak el, így amíg érvényben van egy jogerős, elmarasztaló határozat, annak nyilvánosnak, és mindenki által elérhetőnek kell lennie a kamara honlapján.

– A szankciók kiszabásának célja nem a büntetés, hanem a lakosság egészségének, biztonságának, jólétének védelme, és ezáltal az orvosok iránti bizalom helyreállítása, amiben a gondosan mérlegelt transzparencia is segítséget adhat – hangsúlyozza Hegedűs Zsolt, hozzátéve, hogy az Etikai Kódexnek olyan öntanuló folyamatok elindítását is szolgálnia kell, ami ugyancsak az orvosok és a társadalom közötti bizalom előremozdítását támogatják. Ez lehet az „őszinteség kötelessége”, ami ugyancsak a brit gyakorlatból ismert.

– Ha súlyos, nem várt szövődmény alakul ki a beteg ellátása során, a lehető leghamarabb le kell ülni a beteggel vagy a hozzátartozóval, és el kell neki mondani, hogy mi miért történt. Az eset tanulságait pedig be kell építeni a mindennapi gyakorlatokba, hogy az, ha lehetséges, soha többé ne fordulhasson elő.

Az „élő” kódex feltétele, hogy a kamara megkapjon olyan jogosítványokat, amelyekkel jelenleg nem rendelkezik. Ezek közé tartozik a működési nyilvántartás vezetése, ehhez kapcsolódóan pedig a képzések és továbbképzések felügyelete.

– A minőségi orvostársadalom fenntartásához nélkülözhetetlen, hogy a működési engedélyek kiadását ne csupán kongresszusokon megszerezhető kreditpontokhoz, hanem minőségi mutatókhoz – például a kellő számú gyakorlat megszerzése adott beavatkozásból – kössék, és kapjanak fontos szerepet a betegvélemények is – teszi hozzá Hegedűs.

– Használjanak ki! – erre kéri kollégáit az Etikai Kollégium elnökaspiránsa. – Testközelből ismerem más, korábban hasonló úton induló, de jelenleg már előttünk járó országok rendszereit, az ott bevált jó gyakorlatok nekünk is hasznunkra válnának. Egy olyan Etikai Kódexet szeretnénk együtt létrehozni, amely a legjobbak között van Európában. Hiszek abban, hogy annak minél szélesebb gyakorlati implementációjával elősegíthetjük azt, hogy mi, magyar orvosok is büszkék lehessünk arra, hogy a Magyar Orvosi Kamara megbecsült tagjai vagyunk – zárja Hegedűs Zsolt.