2020. augusztus. 10., hétfő - Lörinc.
hirdetés
hirdetés

Újradefiniálták a halál fogalmát

Az amerikai Bioetikai Elnöki Tanács új jelentésében módosítja a halál fogalmát. A definíció az agyhalált a világgal való kapcsolat megszűnésével teszi egyenlővé, ezzel változtat azon az elképzelésen, ami szerint az agy a test fiziológiai folyamatait irányító központ lenne - írja a Wired magazin nyomán a hvg.hu.
hirdetés

Az élet és a halál közti határvonal csak a huszadik század közepétől vált nem teljesen egyértelművé: egészen addig, ha valakinek megállt a szíve, már halottnak tekinthették. Az orvostudomány fejlődésének köszönhetően nem volt meglepő a huszadik század második felétől, ha valakinek a szívét és a tüdejét gépekkel tartották működésben, agyi funkciói azonban nem voltak meg mindehhez. Az orvosok és bioetikusok új fogalmi változtatást javasoltak: akkor halott valaki, ha minden szinten megálltak az agyi funkciók és nem is lehet visszaállítani őket. A test ebben az állapotában még ma is a transzplantációk fő forrásának számít, az új jelentés pedig az egyre hangosabb véleményeket próbálja visszaszorítani, amelyek szerint a transzplantációkhoz szükséges szervek technikailag élő emberekből származnak.
Míg az új definíció semmilyen tekintetben nem tekinthető tudományosnak, nem sorolja fel azokat a jeleket vagy szimptómákat, amelyek értelmében valakit élőnek vagy halottnak lehetne tekinteni, a Bioetikai Tanács úgy véli, az agy nemcsak azért fontos, mert felügyeli a fiziológiai folyamatokat, hanem azért is, mert az ember ezen keresztül tart kapcsolatot a világgal. A kapcsolatnak három formája van: nyitottság a világgal szemben, a cselekvés képessége, illetve a világra irányuló cselekvés szükségessége. Ennek értelmében a minimálisan tudatos vagy perzisztens vegetatív állapotok a későbbiekben is élőnek minősülnek majd.

Forrás: hvg.hu

hirdetés

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!