hirdetés
2019. július. 24., szerda - Kinga, Kincső.
hirdetés

 

Új tagokat választott az Akadémia

Az Akadémikusok Gyűlése keddi, zárt ülésén megválasztotta az MTA új rendes, levelező, külső és tiszteleti tagjait. A 102 új tag között 26 kutatónő található. Velük együtt a Magyar Tudományos Akadémiának jelenleg 302 rendes, 63 levelező, 196 külső, valamint 211 tiszteleti tagja van, közli az MTA honlapja.

hirdetés

Rendes tagok

V. Orvosi Tudományok Osztálya

Hangody László
Kiskunhalason született 1958-ban. 2013-tól az MTA levelező tagja. A Semmelweis Egyetem egyetemi tanára, az Uzsoki Kórház ortopéd-traumatológus főorvosa. Szűkebb szakterülete az ortopédia-traumatológia. A magyar operatív klinikai orvostudomány nemzetközi hírnevet kivívó képviselője. Nemzetközi ismertségét közleményeinek összesített idézettsége (4749) jelzi, h-indexe 26. A levelező tagság elnyerése után eredeti biomechanikai, állatkísérletes és kadáverstúdiumait fejlesztette tovább. A korábbi, világszerte elismert autológ oszteokondrális mozaikplasztika és más porcfelszínképző eljárások kidolgozása után figyelme az endoprotetika felé fordult, s három évvel ezelőtt világviszonylatban is jelentős, cement nélküli implantátumrendszert alakított ki, amelyet a nemzetközi gyakorlatba is bevezettek. Továbblépve kidolgozta és elindította a moduláris rendszerű Sanat Swing revíziós térdprotézisrendszert, amely mára a mindennapi revíziós sebészeti gyakorlat részévé vált. Iskolateremtő hatását nemzetközi és hazai tanítványainak sokasága jelzi.

Karádi István
Budapesten született 1951-ben. Az MTA levelező tagja, a Semmelweis Egyetem III. Sz. Belgyógyászati Klinika igazgatóhelyettese. Szakterülete a belgyógyászat, az anyagcsere-betegségek, a lipidológia, a diabetológia, az obezitológia, az ateroszklerózis. Fő kutatási területe a zsír- és szénhidrát-anyagcsere rendellenességei és az érelmeszesedés patomechanizmusa. A lipoproteinek és gyulladásos folyamatok hatásait vizsgálva munkatársaival elsőként ismerte fel az érelmeszesedésben védőfaktor-hatású HDL fő alkotórésze, az apolipoprotein A-I prediktív szerepét szívelégtelen betegek túlélési esélyében. Klinikai vizsgálataiban munkacsoportjával hazánkban elsőként jelezte a sztatinkezelés elégtelen perzisztenciájának negatív hatását a súlyos szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére. A MOTESZ, illetve az Egészségügyi Szakmai Kollégium Belgyógyászat, Endokrinológia, Diabétesz- és Anyagcsere Tagozatának elnökeként széles körű tudományszervezői tevékenységet végez.

VII. Kémiai Tudományok Osztály

E. Kövér Katalin
Debrecenben született 1956-ban. 2013 óta az MTA levelező tagja. A Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszékének egyetemi tanára. Szűkebb szakterülete az NMR-spektroszkópia. A hazai NMR-spektroszkópiai szerkezetkutatás egyik legeredményesebb, nemzetközileg elismert szaktekintélye. Tudományos munkássága során számos új, hatékony kísérleti módszert fejlesztett ki a molekulaszerkezet és -dinamika meghatározására alkalmas NMR-paraméterek érzékeny és nagy pontosságú mérésére. Az általa kidolgozott méréstechnikákat több hazai és külföldi kutatócsoport sikeresen alkalmazza szerkezeti kémiai, biológiai problémák megoldására. Legújabb módszerfejlesztései különösen hatékonyak biomolekuláris felismerési folyamatok vizsgálatára. Alkalmazásukkal biológiai jelentőséggel bíró molekulák szerkezetét, molekuláris dinamikáját és kölcsönhatásait sikerült pontosabban karakterizálnia.

Huszthy Péter
Nyáregyházán született 1950-ben. 2013 óta az MTA levelező tagja. A BME Szerves Kémia és Technológia Tanszékének professzora. Szűkebb szakterülete a szupramolekuláris kémia. 2013 óta jelentős eredményeket ért el az optikailag aktív koronaéterek szintézise, az enantiomer felismerése és alkalmazása, valamint az áramlásos kémia területén (Tetrahedron: Asymm., 2014, 1443; 2015, 650; Tetrahedron, 2016, 8593; ACS Appl. Mater. Interfaces, 2015, 650; J. Pharm. Biomed. Anal., 2015; Chem. Sus. Chem., 2017, 3435; Chem. Eur. J., 2018, 9385). 2013 óta 41 folyóiratcikke és 84 előadása, illetve posztere született. Több mint 20 szakmai bizottságban végez értékes munkát. 2016-ban Apáczai-Csere János-díjjal tüntették ki.

Iván Béla
Nagyatádon született 1952-ben. 2013 óta az MTA levelező tagja. Az MTA Természettudományi Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézet kutatóprofesszora, a Polimer Kémiai Kutatócsoport vezetője, az ELTE TTK Kémiai Intézet egyetemi magántanára. Szűkebb szakterülete a polimerkémia és anyagtudomány, a polimer-nanoszerkezetek. Levelező taggá választása óta jelentős új eredményeket ért el multifunkciós és reszponzív („intelligens”) polimerek, valamint különleges nanoszerkezetű amfifil polimer-kotérhálók szintézise, szerkezet-tulajdonság összefüggéseik feltárása és alkalmazási lehetőségeik terén (Macromolecules, 2013, 2017; RSC Adv., 2015, 2017; Polymer, 2017; J. Polym. Sci., 2017; Eur. Polym. J., 2015, 2016; Macromol. Chem. Phys., 2015, 2017; Polym. Chem., 2013, 2016; J. Peptide Sci., 2016; J. Magn. Magn. Mater., 2015, 2018). Három nemzetközi konferencia elnöke, szervezője volt. Több TDK-dolgozatot és diplomamunkát készítő hallgató és PhD-t végző témavezetője. 2015-ben MTA Akadémiai Szabadalmi Nívódíjban részesült.

VIII. Biológiai Tudományok Osztálya

Buday László
Budapesten született 1963-ban. 2013 óta az MTA levelező tagja, az MTA TTK Enzimológiai Intézetének igazgatója, a Semmelweis Egyetem ÁOK Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézetének részállású egyetemi tanára. Szűkebb szakterülete a biokémiai és sejtbiológia, azon belül is a jelátvitel. Levelező taggá választását követően 20 tudományos közleményben szerepelt szerzőként. A munkacsoportja által előállított génhiányos egérmodell segítségével bizonyította, hogy az emberi Frank Ter Haar-szindrómában mutálódó Tks4 fehérje génje alapvető szerepet játszik a mesenchymalis őssejtek differenciációjában. Felismerte, hogy a Tks4 fehérje mellett a rokon Tks5 fehérje is fontos komponense az EGF jelpályájának. Bizonyította, hogy az EGF-jelpályában a Tks4 fehérje SH2 és SH3 doméneken keresztül megköti és ezzel tartósan aktiválja az Src tirozin-kinázt. A Magyar Biokémiai Egyesület elnöke. A közleményeire kapott idézetek száma 5564 (független 5124), h-indexe 30, összes publikációinak száma 70.

Csermely Péter
Budapesten született 1958-ban. 2013 óta az MTA levelező tagja. A Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézetének egyetemi tanára. Szűkebb szakterülete a biológiai hálózatok stressz-, adaptációs és döntési folyamatainak molekuláris mechanizmusa. Elméletet fejlesztett ki a hálózatok adaptációs és döntéshozatali folyamataira (BioEssays; 4 Faculty1000 ajánlás), hálózatos gyógyszerfejlesztési paradigmát dolgozott ki (Pharm. Ther.; 500 idézet). 40 nemzetközi közleményt publikált (30 Q1, 23 D1). Idézettsége 5100-ról 8600-ra, h-indexe 41-ről 49-re emelkedett. Témavezetésével 13 TDK-díj, 7 szakdolgozat, 5 PhD- és egy MTA doktora fokozat született, a hálózatkutató „Turbine startup” 2017-ben Közép-Európa legjobbja lett. Az Európai Tehetségtanács elnökeként 50 országban segítő hálózatot hoztak létre. Díjai: Cell Stress Society International Senior Fellow, International Award for Creativity, Tehetségek Szolgálatáért és Bonis Bona.

Tamás Gábor
Dunaújvárosban született 1969-ben. Az MTA levelező tagja. A Szegedi Tudományegyetem Élettani, Szervezettani és Idegtudományi Tanszékének egyetemi tanára. Szakterülete a neurobiológia. A levelező tagság elnyerése óta kutatócsoportjával kimutatta, hogy az inzulin nemcsak a hasnyálmirigyben szintetizálódik, hanem az agykéreg egyes gátló idegsejtjeiben is termelődik, és aktivitásfüggő módon szabadul fel. Új módszeren alapuló eredményeik bizonyították a memória kialakításában fontos éleshullámok agykérgi jelenlétét, és feltárták a kérgi éleshullámok sejtszintű mechanizmusait. Együttműködés keretén belül megfejtették az emberi szinapszisok rágcsálókban nem tapasztalt hatékonyságának hátterében álló biofizikai folyamatokat, valamint felfedeztek egy új agykérgi idegsejttípust emberben, amely rágcsálókban nem fordul elő.

Levelező tagok

V. Orvosi Tudományok Osztálya

Helyes Zsuzsanna
Pécsett született 1971-ben. Az MTA doktora, neurofarmakológus, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Farmakológiaiés Farmakoterápiai Intézetének egyetemi tanára és a Szentágothai János Kutatóközpont megbízott elnöke. Kutatása a kapszaicinérzékeny érzőidegek és neuropeptidek szabályozó szerepére irányul gyulladásos és fájdalom kórképeket modellező transzlációs kísérletekben a kórélettani folyamatok feltérképezése és új gyógyszercélpontok azonosítása céljából. Bizonyította, hogy a szomatosztatin 4 receptor fájdalomcsillapító szerepe mellett antidepresszáns/szorongásgátló célmolekula. Felfedezte a szemikarbazid- szenzitív aminoxidáz szerepét fájdalomban, és azonosított egy ennek gátlását célzó új fájdalomcsillapító mechanizmust. Fontos szenzoros-immun interakciókat és mediátorokat írt le migrénben és gyulladásos betegségekben. Igazolta az autoantitestek és neuroinflammációs mechanizmusok szerepét komplex regionális fájdalom szindrómában. 163 nemzetközi közlemény szerzője (IF: 537,91, összes hivatkozás: 4440, h-index: 38), 17 megvédett PhD-értekezés témavezetője. Számos preklinikai gyógyszerfejlesztés és 13 szabadalom résztvevője, egyetemi és ipari kollaborációk szervezője, a PBKIK Innovációs Bizottság tagja. Hazai és nemzetközi pályázatok téma-, ill. társtémavezetője, folyóiratok szerkesztőbizottsági tagja, pályázati zsűrik tagja, konferenciák, workshopok, szimpóziumok szervezője. A PerkinElmer kisállat-képalkotó közép-európai referencialabor létrehozója. Az MTA Orvosi Osztály köztestületi képviselője, az I. sz. Doktori Bizottság tagja, az Elméleti Orvostudományi Bizottság titkára, a PTE szenátora.

 Kemény Lajos
Szegeden született 1959-ben. 1998 óta az MTA doktora. A Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikájának tanszékvezető egyetemi tanára, az MTA–SZTE Dermatológiai Kutatócsoportjának vezetője. Szűkebb szakterülete a bőrgyógyászat és az immunológia. Elsőként azonosított a bőr és a nyálkahártya hámsejtjein baktériumok felismerésére szolgáló Toll-like receptorokat, leírta a természetes immunitásban betöltött szerepüket. Megállapította, hogy a bőrben a P. acnesfilotípus specifikus módon fokozza a gyulladást keltő citokinek képződését, és hozzájárul az aknéban látott gyulladás kialakulásához. Pszoriázisban potenciális gyógyszerjelölt molekulákat azonosított. Kutatócsoportja fejlesztette ki bőrbetegségek kezelésére a xenon-klorid excimer lézerkezelést. Elsőként alkalmazott xenon-klorid excimer lézerkezelést pikkelysömörben, festékhiány betegségben és atópiás dermatitiszben. Új fényterápiás kezelési eljárást dolgozott ki a szénanátha kezelésére. Az excimer lézerkezelést ma már a klinikai gyakorlatban rendszeresen alkalmazzák, tankönyvek és szakmai irányelvek hivatkozzák. Ezt az eljárást csak az USA-ban mintegy 200 központban több mint 2 millió esetben alkalmazták. Fényterápia, biotechnológia, valamint molekuláris biológiai területeken 11 szabadalomcsaládban 38 szabadalmi bejelentése van. Témavezetésével 17-en szereztek PhD-fokozatot, és munkatársai közül hárman nyerték el az MTA doktora címet. Eredeti nemzetközi közleményeinek száma több mint 300, a hivatkozások száma meghaladja a 8000-et, h-indexe 43. Öt nemzetközi folyóirat szerkesztőbizottsági tagja.

Poór Gyula
Budapesten született 1952-ben. 2000 óta az MTA doktora. Szűkebb szakterülete a molekuláris reumatológia, az oszteológia és a környezet-egészségügy. A Semmelweis Egyetemen a reumatológia egyetemi tanára, a Molekuláris Orvostudományok Doktori Iskola programvezetője, az Országos Reumatológiai es Fizioterápiás Intézet (ORFI) főigazgatója. Az ESZK Reumatológia Tagozat elnöke, az MTA Környezet es Egészség Bizottság társelnöke. Két akadémiai elnöki bizottság és az Egészségügyi Tudományos Tanács elnökségének tagja. A 2018-ban indult Nemzeti Mozgásszervi Program vezetője. A konzervatív mozgásszervi gyógyászat nemzetközileg elismert szaktekintélye. A Mayo Klinikán végzett kutatásai során az elsők között igazolta férfiakban az oszteoporotikus combnyaktáji törések hajlamosító tényezőit és a magas halálozás okait. Európai összehasonlításban elsőként írta le az oszteoporózis és a csigolyafrakturák magas hazai előfordulását, és kidolgozta a Nemzeti Osteoporosis Programot. A WHO oszteoporózis elleni világprogramjának titkára volt, a WHO ez irányú szakmai ajánlásának egyik szerzője. Molekuláris genetikai kutatócsoportja eredeti megfigyeléseket tett az interferon jelátviteli útvonal fokozott aktivációjáról és a SQSTM1 mutációk hazai halmozódásáról Paget-kórban. Kutatási eredményei elősegítették a felnőtt- és gyermekkori ízületi gyulladások kezelésében a ma leghatékonyabb biológiai terápia gyakorlatának kialakítását, és az általa létrehozott hazai artritisz centrumhálózat eredményes működését. Részt vett a reumatoid artritisz kezelésére vonatkozó 2017-es nemzetközi ajánlások kidolgozásában. Úttörő munkát végzett a tartós ólomexpozició, valamint az uráttranszporter-enzimek csökkent expressziója köszvényt előidéző hatásának vizsgálatában, ez utóbbi kapcsán a kutatócsoport 2018-ban új funkcionális mutációt írt le. Az általa vezetett Környezet és Egészség Bizottság rendezvényeinek számos tematikus anyagát a Magyar Tudomány publikálta.

Sperlágh Beáta
Budapesten született 1963-ban. Az MTA doktora. Az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet tudományos igazgatóhelyettese, szűkebb szakterülete a farmakológia. Az agy energiaellátásának zöméért felelős ATP által közvetített purinerg jelátvitel kutatásában számos úttörő felfedezést tett, és a terület vezető nemzetközi szakértője. Elsőként írta le az ATP felszabadulását idegi aktivitás során; az ATP-érzékeny P2-receptorokat az idegvégződéseken; a P2X7-receptor gátlásvédő hatását idegrendszeri betegségek állatkísérletes modelljeiben; ez utóbbi felfedezésen alapuló, first-in-class antidepresszáns gyógyszer fejlesztése jelenleg a klinikai fázis II. stádiumban van. Koordinátorhelyettese a témát kutató-fejlesztő európai uniós konzorciumnak. Publikációinak idézettsége 4744, h-indexe 39, egy szabadalma van. A Semmelweis Egyetem címzetes egyetemi tanára, öt végzett, hét jelenlegi PhD- hallgató témavezetője. A Magyar Kísérletes és Klinikai Farmakológiai Társaság elnöke, a Federation of the European Pharmacological Societies és az International Union of Basic and Clinical Pharmacology vezetőségi tagja, az EASAC Bioscience Steering Committee és az EU ERC Advanced Grant LS7 panel tagja. Tizenöt hazai és nemzetközi konferencia szervezője. A Brain Research Bulletin és az Inflammapharmacology rovatszerkesztője, a Purinergic Signalling társszerkesztője, a Pharmacology Research and Perspectives európai regionális szerkesztője.

VII. Kémiai Tudományok Osztálya

Hohmann Judit
Bólyban született 1957-ben. 2006-ban lett az MTA doktora. 2007 óta a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar Farmakognóziai Intézet tanszékvezető egyetemi tanára. Gyógyszerész (1980), tudományterülete a szerves és biomolekuláris kémia. Tudományos tevékenysége a növényi hatóanyagok kutatására irányul, mely iránt a gyógyszeripar is komoly érdeklődést mutat. Kutatócsoportja a növényekben előforduló bioaktív természetes anyagok izolálásával, szerkezet-felderítésével és biológiai hatékonyságuk igazolásával foglalkozik. Munkássága során 188 folyóiratban jelent meg tudományos közleménye, összesített impaktfaktora 462,7, független hivatkozásainak száma 3913, h-indexe 35. Legjelentősebb eredményeit az Euphorbia diterpének kutatása terén érte el, az E. peplusból izolált ingenol-3-angelátot az aktinikus keratózis kezelésére gyógyszerként engedélyezte az FDA (2012) és az EMA (2014). 2012–2018 között az SZTE GYTK dékánja volt. Egyetemi oktatói tevékenységét Mestertanár kitüntetéssel ismerték el. PhD-fokozatot szerzett hallgatóinak száma nyolc, a folyamatban lévő eljárások száma öt. Számos nemzetközi tudományos szervezet tagja, illetve tisztségviselője, kilenc tudományos folyóirat szerkesztőbizottsági tagja. A tajvani Kaohsiung Medical University tiszteletbeli vendégprofesszora (2017–). Öt OTKA-, két ETT- és két GINOP-pályázat szakmai vezetője, továbbá külföldi pályázatok (HIV-ERA, IPA- HUSRB) vezető kutatója. Számos nemzetközi kapcsolat megteremtője, bécsi, lisszaboni, kaohsziungi, északkelet-ohiói, toledói, berni és grazi egyetemekkel folytat együttműködést. Jelentős magyarországi gyógyszeripari kapcsolatokkal is rendelkezik.

Keserű György Miklós
Budapesten született 1967-ben. 2003 óta az MTA doktora. Az MTA Természettudományi Kutatóközpont tudományos csoportvezetője, a BME egyetemi tanára. Szűkebb szakterülete a gyógyszerkémia. Személyében egyesíti az alapkutatást és az innovációt, összesen 36 szabadalmi bejelentés feltalálójaként 10 olyan eredeti gyógyszerjelölt felfedezésében működött közre, melyek klinikai kipróbálásra kerültek. Az antipszichotikus hatású Cariprazine piaci bevezetését engedélyezték az Egyesült Államokban és az Európai Unióban. Megmutatta, hogy a gyógyszerjelölt vegyületek sikertelen fejlesztésének nagy részéért a gyógyszerkémiai optimálás stratégiája felelős (Nature Rev. Drug Discov., 2009). Termodinamikai magyarázatot adott a fragmens alapú gyógyszerkutatási stratégia alkalmazhatóságára (Nature Rev. Drug Discov., 2012). Nemzetközi együttműködésben klinikai vizsgálatra alkalmas vegyületet azonosított akut mieloid leukémia indikációban (Nature Leukemia, 2016). Hatékony módszereket javasolt a gyógyszerkémiában alkalmazható szerves kémiai reakciók körének bővítésére (Nature Rev. Drug Discov., 2018). Ez a közlemény az elmúlt három hónapban megjelent 150 000 cikk között a legolvasottabb 3%-ban szerepel. Több mint 200 cikket közölt nemzetközi tudományos folyóiratokban, publikációi összesített impaktfaktora meghaladja a 700-at, ezekre eddig több mint 4000 független idézetet kapott, h-indexe 34. Idézeteinek száma évente átlag 400-zal bővül.

Nyulászi László
1957-ben született Budapesten. Az MTA doktora, tanszékvezető professzor a BME Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszékén. A BME Oláh György Doktori Iskola vezetője. Szakterülete a szervetlen kémia, ezen belül az elemorganikus kémia és az alkalmazott kvantumkémia. A kilencvenes évek óta foglalkozik az akkoriban felfedezett, stabil telítetlen foszforvegyületek kémiájával, együttműködésben a világ e területen vezető szintetikus csoportjaival. Munkái úttörő jelentőségűek a periódusos rendszer tankönyvi „diagonálszabályának” foszfor-szén elempárra történő kiterjesztésében. E témakörben több mint 100 közleménye jelent meg (tizenegy Angew. Chem., nyolc JACS és egy egyszerzős Chem. Rev.). E területen folyó aktuális kutatásai optoelektronikai eszközökben (például OLED- ként) felhasználható konjugált molekulák elektronszerkezetének és fotofizikai tulajdonságainak előrejelzésére irányulnak. A foszfor mellett a szilícium vegyületei közül a szililéneket, valamint az analóg szénvegyületeket, a karbéneket vizsgálja. Számításai alapján végzett célzott kísérletekkel tisztázták a kiemelkedő katalitikus hatású NHC-karbéneknek az alkalmazások szempontjából fontos hidrolízisét. Ezen eredményeit egy nagy nemzetközi vegyipari vállalat használja fel. Elsőként igazolta az NHC karbének jelenlétét imidazólium-acetátionos folyadék gőzeiben, és számításos eredményeik alapján elvégzett kísérletekkel igazolta ezen ionos folyadék organokatalitikus aktivitását, összekapcsolva a környezeti szempontból fontos ionos folyadékok alkalmazását a karbén-organokatalízissel.

VIII. Biológiai Tudományok Osztálya

Acsády László
Budapesten született 1966-ban. Az MTA doktora, munkahelye az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet. Szűkebb szakterülete a neurobiológia. Kutatásainak elsődleges célja a magasabb rendű idegrendszeri tevékenységek, valamint az idegrendszert érintő megbetegedések neuronhálózati alapjainak megértése. E kiterjedt témakörön belül a jelölt kutatási eredményei alapvetően megváltoztatták a talamusz nevű agyterület működéséről és funkciójáról kialakult képet. Jelentős szerepe volt abban, hogy ezt a korábban egyszerű átkapcsoló állomásnak gondolt agyterületet mára az agykérgi információfeldolgozás nélkülözhetetlen komponenseként tartják számon. Kimutatta a talamuszsejtek és kapcsolatrendszerük sokszínűségét, amely alkalmassá teszi őket az agykérgi aktivitás komplex módon történő befolyásolására. Felfedezte és jellemezte az idegrendszer eddig ismert legnagyobb gátló terminális típusát és lehetséges szerepét. Úttörő eredményeket ért el az agyi ritmikus aktivitás terén, és alapvető felfedezéseket tett az ébredés agyi folyamatainak tisztázásában. Jelentős eredményeket ért el főemlős, illetve humán agyszövetek összehasonlító vizsgálatával, ami lehetővé tette, hogy számos neurológiai kórkép (Parkinson-kór, krónikus fájdalom, epilepszia) idegrendszeri alapjait tisztázza. Eredményeit vezető idegtudományi lapok közölték, két tanítványa saját labort alapított Magyarországon az elmúlt években, illetve volt diákjai neves külföldi intézetekben dolgoznak. Kutatásai támogatására 2003-ban elnyerte a Wellcome Trust International Research Fellowshipjét, és 2017-ben a European Research Council Advanced Grantjét.

Buzás Edit Irén
Cegléden született 1959-ben. Az MTA doktora. Jelenlegi munkahelye a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézete, orvos, egyetemi tanár, intézetigazgató. Szűkebb szakterülete az extracelluláris vezikulák biológiája, immunológia, sejtbiológia. Korábban az aggrekán-specifikus autoimmunitást vizsgálta, T-sejt epitópokat azonosított, arthritogén T-sejt hibridómát hozott létre. Eredményeiért a legmagasabb nemzetközi reumatológiai tudományos elismerésben, a Carol Nachman-díjban részesült 1995-ben. Később hazai munkacsoportot vezetve érdeklődése az extracelluláris vezikulák (EV-k) felé fordult. Megállapította, hogy EV-kkel együtt izolálódnak a protein aggregátumok és az LDL-részecskék, és zavarják az EV-k detektálását. Jelentősen hozzájárult az EV-terület módszertani integritásához és az EV-mérések standard módszertanának kialakításához. Betegségspecifikus EV-mintázatot igazolt ízületi betegek szinoviális folyadékában, kimutatta, hogy az EV-k és a citokinek kombinatorikus hatást fejtenek ki a sejtekre. Igazolta, hogy a különböző EV-alpopulációkat eltérő lipidösszetétel jellemzi, igazolta glikozidáz enzimek asszociációját EV-kkel. Kimutatta, hogy monocita aktiváció során a sejtfelszíni thiolok megőrzése érdekében a sejtek oxidált membránrészleteiket EV-k formájában távolítják el, és igazolta, hogy az antibiotikum-okozta genotoxikus stressz DNS-sel fedett exoszómák kibocsátását indukálja. 156 közleményére 4797 független citációt kapott (összes 6060MTMT), h-indexe 36.

Padisák Judit
Budapesten született 1955-ben, MTA doktori címét 1999-ben szerezte meg. A Pannon Egyetem Mérnöki Kar Környezettudományi Intézetének igazgatója, egyetemi tanár. Szűkebb szakterülete a limnoökológia, ezen belül a fitoplankton tér-idő mintázatainak elemzése. A modern magyar limnoökológia nemzetközileg is ismert, kiemelkedő alakja. 2002-ben Limnológia Tanszéket alapított a Pannon Egyetemen, 2013 óta MTA–PE Limnoökológiai Kutatócsoport vezetője. Fokozatot szerzett PhD-hallgatóinak száma 21 (11 egyéni és 10 társtémavezetés), közülük hárman rendelkeznek az MTA doktora címmel, és eddig az ő témavezetésükkel tízen szereztek PhD-fokozatot. Több külföldi egyetemen tanított vendégprofesszorként. Pályafutása során elsősorban a fitoplankton társulásökológiájával foglalkozott. Kutatási eredményeit a szakterület rangos folyóirataiban publikálta, tevékenységével nemzetközi szinten jelentősen hozzájárult a sok gyakorlati vonatkozással (például: ökológiai állapot monitorozása, vízminőség) is rendelkező tudományterület fejlődéséhez. A Wolters Kluwer majd Springer Kiadó gondozásában hat szerkesztett könyve és 5 szerkesztett folyóiratkötete jelent meg. Tudományos közleményeinek száma 364 (MTMT: 2018. 09. 01). Első/egyetlen szerzős cikkek száma 33, utolsó szerzős cikkek száma 100. E munkákra a disszertációs és egyéb típusúak nélkül 6600, azokkal együtt 9400 független hivatkozás ismert. A European Journal of Phycology és a Freshwater Reviews szerkesztőbizottsági tagja, a Hydrobiologia szerkesztője. Választott elnöke az MTA Ökológiai Tudományos Bizottságának. Az Academia Europaea rendes tagja.

Külső tagok

V. Orvosi tudományok Osztálya

Illés Sándor Tamás
Nagykanizsán született 1958-ban. Az MTA doktora, klinikaigazgató egyetemi tanár; jelenlegi munkahelye a Département de Chirurgie Orthopédique et Traumatologique, Centre Hospitalier Universitaire – Brugmann, Université Libre de Bruxelles / Vrije Universiteit Brussel. Az odense-i székhelyű Syddansk Universitet (Dél-dániai Egyetem) Ortopéd Sebészeti és Traumatológia Intézet gerincsebész társprofesszora, szűkebb szakterülete az ortopédia és a gerincsebészet. Illés Tamás professzor Magyarországon bevezette a gerincdeformitások 3 dimenziós analízisét és műtéti terápiáját. Computertechnikát használva megalkotta a csigolyavektor fogalmát, amely alkalmas az összetett gerincdeformitások okainak, kialakulásának, progressziójának, térbeli megjelenésének pontos megértésére és e betegségek megelőzésére, a már kialakult deformitások hatékonyabb kezelésére. 2015-ben a Francia Nemzeti Orvosi Akadémia a gerincdeformitások műtéti kezelésében, vektoriális megjelenítésében, valamint a matematikai elemezhetőség megteremtésében elért eredményei alapján külföldi levelező tagjának választotta.

Korbonits Mária
Budapesten született 1962-ben. Orvosi diplomáját a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen szerezte. 2010 óta az MTA doktora. A londoni Barts and the London School of Medicine and Dentistry endokrinológia és metabolizmus professzora (2008), az endokrinológiai osztály vezetője (2012) és a William Harvey Research Institute igazgatóhelyettese (2016). H-indexe 52, független idézettsége >8500. Munkásságának alapja az agyalapi tumorok klinikuma, genetikája és patomechanizmusa. Számos génmutáció patomechanizmusát bizonyította. Egy founder mutáció felismerésével magyarázatot adott a gyakori óriásnövésre Észak-Írországban. Vizsgálatait a helyi lakosság szűrésével szélesítette. Elsőként bizonyította, hogy a génhordozók preszimptomatikus szűrése korai diagnózishoz és jobb klinikai kimenetelhez vezet. Magyar kollaborációban jellemezte a hipofízis tumorok és paragangliómák együttes jelentkezését. Vezető szerepet tölt be nemzetközi társaságokban, valamint az európai és magyar endokrin továbbképzésben.

VII. Kémiai Tudományok Osztálya

Horváth István Tamás
Budapesten született 1953-ban. A City University of Hong Kong professzora, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem címzetes egyetemi tanára. Szakterülete a zöldkémia, a katalízis és a fémorganikus kémia. A katalízis és a zöldkémiai kutatások megkerülhetetlen kutatója. Nemzetközileg széleskörűen elismert az átmenetifém-komplexek által katalizált reakciók mechanizmusának vizsgálatában, a hagyományos, szerves oldószerek helyett új reakcióközegek kutatásában, új, biológiai eredetű, megújuló nyersanyagok alkalmazásában. Minden területen jelentek meg közleményei a Science-ben és a kémia legszínvonalasabb lapjaiban. Több mint 160 kiemelkedő hatástényezőjű folyóirat-közlemény szerzője, ezekre 7500 feletti független hivatkozást kapott. Az Egyesült Államokban, Svájcban és Hongkongban folytatott kutatómunkája közben is intenzív kapcsolatot ápolt a hazai kutatókkal, szakmai ötletekkel kutatási és publikációs lehetőségekkel támogatva őket.

Jakab Tóth Éva
Debrecenben született 1967-ben. 1990-ben végzett a Kossuth Lajos Tudományegyetem vegyész szakán, 1994-ben ugyanitt szerzett doktori címet, 2004-től az MTA doktora. 1995-től az Université de Lausanne, majd az École polytechnique fédérale de Lausanne munkatársa. 2005 óta Franciaországban, Orléans-ban a CNRS Centre de Biophysique Moleculaire kutatóintézetében dolgozik, 2012-től annak tudományos igazgatója. Szűkebb szakterülete az MRI-kontrasztanyagok kémiája. Jelentősen hozzájárult a paramágneses fémkomplexek szerkezete és MRI-hatékonysága közötti összefüggések feltárásához. Az okos kontrasztanyagok kutatásának egyik úttörője (enzimek, fémionok, neurotranszmitterek kimutatása). A társszerkesztésében megjelent The Chemistry of Contrast Agents in Medical Magnetic Resonance Imaging (Wiley, 2001, 2013) a szakmaterület bibliájának számít. A molekuláris képalkotás terén egy európai COST Action vezetője volt, jelenleg egy 50 csoportból álló francia network koordinátora. Magyar kutatókat, hallgatókat rendszeresen fogad csoportjában, és hív meg általa szervezett nemzetközi konferenciákra.

Novák Béla
Budapesten született 1956-ban. Az MTA doktora, egyetemi tanár, a University of Oxford Biokémia Tanszéke Integrált Rendszerbiológiai Központjának professzora. Fő szakterülete a sejtciklus szabályozási hálózat leírása. Felismerte, hogy a sejtszaporodást irányító molekulák egy olyan bonyolult szabályozási hálózatot alkotnak, amelynek megértéséhez a kémiában jól bevált reakciókinetikai leírás alkalmazható. Megmutatta, hogy a sejtciklus irreverzibilis átmenetei a szabályozási hálózat dinamikai irreverzibilitásának következményei, és hogy a bistabilitás teszi irreverzibilissé például a mitózis meta-anafázis átmenetét és a DNS-szintézis kezdetét humán sejtekben. 120 feletti közleményére 6238 alkalommal hivatkoztak, h-indexe 38. Az EMBO tagja, a Molecular Systems Biology szerkesztőbizottsági tagja. A James S. McDonnell Foundation ‘21st Century Science Research Award’ kitüntetettje.

Vigh Gyula
Budapesten született 1947-ben. Műszaki doktor. A Texas A&M University (College Station, Texas, USA) első Gradipore professzora, professor emeritus. Szakterülete az analitikai kémia, azon belül az elválasztástudomány. Meghatározó szerepe volt a HPLC és a kapilláris gázkromatográfia magyarországi bevezetésében. 1985 óta az Amerikai Egyesült Államokban él. Kutatómunkája főként a királis vegyületek elválasztásához kapcsolódik. Az elsők között alkalmazta a kapilláris elektroforézist enantiomerek tisztaságvizsgálatára. Modellt dolgozott ki a pH szerepének figyelembevételére elektroforetikus elválasztásoknál. Kidolgozta a folyamatos, preparatív enantiomer elválasztás elektroforetikus módszerét. Irányítása mellett 34 PhD- és 28 MSc-dolgozat, több szabadalom született. Munkássága eredményeit mintegy 200 tudományos munka dokumentálja. Ezek összegzett hatástényezője 430, független idézettsége 3700, h-indexe 37.

VIII. Biológiai Tudományok Osztálya

Izsvák Zsuzsanna
1961-ben született Miskolcon. Az MTA doktora, munkahelye a berlini Max- Delbrück-Centrum für Molekulare Medizin. Szakterülete a mobilis genetikai elemek, az endogén retrovírusok, valamint a rekombinációs rendszerek vizsgálata. Úttörő felfedezése lehetővé tette új genommanipulációs technológiák kifejlesztését, kutatásai hozzájárultak a rekombináció, a DNS-javítás és a transzpozíció megértéséhez, átütő eredményeket ért el az őssejtkutatásban. 150 közleménye jelent meg kiemelkedő folyóiratokban, hivatkozásainak száma 6565, h-indexe 42. Közel 100 nemzetközi konferencián tartott meghívott előadást, két alkalommal nyert el ERC- támogatást. Aktív résztvevője a hazai és nemzetközi tudományos életnek.

Székely Tamás
Miskolcon született 1959-ben. MTA doktoricímét 2016-ban szerezte meg. A University of Bath kutatóprofesszora. Szakterülete az evolúcióbiológia, a magatartáskutatás és az ökológia. Kimutatta, hogy a nemek méretbeli különbségének fő komponense az ivari szelekció: a párokért folyó versengés nemcsak nagy testméretre szelektál, hanem a kisebbre is, ha a versengés agilitást kíván. Az ökológiai tényezők egy része a szülők kooperációját, míg másik része a szülők konfliktusát segíti elő. A populációk demográfiai összetétele irányítja a szexuális szelekciót és a szaporodási rendszereket. Tanítványai a viselkedésökológia élvonalában dolgoznak. Kutatói együttműködése, közös cikkei és PhD-hallgatói vannak Debrecenben, Veszprémben és az ELTE-n.

Tiszteleti tagok

V. Orvosi Tudományok Osztálya

Peter Schirmacher
Saarbrückenben született 1961-ben. Az Universität Heidelberg Patológiai Intézetének professzora, igazgatója, 2012-től a Leopoldina Német Természettudományos Akadémia tagja. Szűkebb szakterülete a patológia, a hepatológia, az onkológia és a molekuláris patológia. Tudományos munkássága elsősorban a májbetegségek, kiemelten a májrákok kialakulásának mechanizmusára irányul. A nemzetközi májkutatás, valamint a modern molekuláris patológiai irányzatok vezető egyénisége. Közleményeinek idézettsége 15 915, h-indexe 66. A Német Biobank Platform, a német Translational Cancer Research koordinátora. Számos német és nemzetközi társaság vezetőségi tagja, valamint elnöke, több vezető folyóirat szerkesztőbizottsági tagja. Többször volt előadója magyar kongresszusoknak, támogatja a kétoldalú együttműködéseket és kezdeményezésére indult meg az évenkénti Német–Magyar Szimpóziumok tartása a Német Nemzeti Patológus Kongresszusokon.

Bucsky Péter Pál
Budapesten született 1946-ban. A Lübecki Egyetem egyetemi tanára, jelenleg a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar hamburgi részlegének rektori biztosa. Szűkebb szakterülete: gyermekgyógyászat, gyermekonkológia, hematológia, immunológia. Bucsky Péter alapvető megfigyeléseket tett egyes malignus gyermekkori megbetegedések patomechanizmusára és terápiájára vonatkozóan. Leírta Hodgkin- kórban a Sternberg–Reed-sejt keletkezési mechanizmusát és az Epstein–Barr- vírus genom kvantifikációjának módszerét. Kutatásai jelentős diagnosztikai és terápiás fejlődést eredményeztek a gyermekkori malignus hisztiocitózisokban. Munkacsoportja innovatív eredményeket publikált a neonatológiai immunológia területén. Aktív szerepet vállalt a hisztiocita/retikulumsejtes daganatok reklasszifikációját végző nemzetközi bizottságok tevékenységében. Az általa vezetett hematológiai centrumban jelentős számú magyar kutató szakmai fejlődését segítette.

VII. Kémiai Tudományok Osztálya

Samuel H. Gellman
1955-ben született az USA-ban. Tanulmányait a Harvard és a Columbia Egyetemen végezte, a University of Wisconsin-Madison kutatóprofesszora. Új, érdekes szerkezettel és funkciókkal rendelkező peptidek szintézisével és térszerkezet- vizsgálatával foglalkozik. A „Foldamerkémia” gondolatának megalkotója és máig meghatározó képviselője, aki a peptid-foldamerek biológiai funkciójának megértésére törekszik. Munkája az aszimmetrikus szintézistől, a polimerek előállításán át, a szilárd-fázisú peptidszintéziseken keresztül a nagyfelbontású térszerkezet-meghatározásig és biokémiai elemzésekig felölel szinte minden fontos szakterületet. Kiemelkedő tudományos mutatókkal rendelkezik, közleményeinek száma 468, független idézeteinek száma >25 000, h-indexe 82.

Shiroh Futaki
Kanazavában, Japánban született 1959-ben. A felfedező bioorganikus kémia nemzetközileg elismert képviselője. Tanulmányait a Kiotói Egyetemen (PhD, 1989) és a The Rockefeller Universityn (1989–91) végezte. 2005-től a Kiotói Egyetemen a Kémiai Kutatási Intézet professzora. Fő érdeklődése: sejtpenetráló peptidek/proteinek tervezése, szintézise sejten belüli folyamatok mechanizmusának felderítésére, szabályozására, hatóanyag célba juttatására. A Japanese Peptide Society alelnöke (2016–), a 10th International Peptide Symposium elnöke (2018).

VIII. Biológiai Tudományok Osztálya

Nils ChristianStenseth
A norvégiai Fredrikstadban született 1949-ben. Dr. philos., egyetemi tanár, tevékenysége az oslói Centre for Ecological and Evolutionary Synthesis és az Universitetet i Oslóhoz (Oslói Egyetem) kötődik, szakterülete az ökológia és evolúcióbiológia. Nils Stenseth interdiszciplináris és kvantitatív tanulmányokon keresztül mélyrehatóan bővítette ismereteinket az ökológiai és az evolúciós folyamatok közötti kölcsönhatásról és a változó környezetekben élő organizmusok közötti kapcsolatokról. Jelentősen hozzájárult az ökológia és az evolúció szintéziséhez, aktívan támogatta az evolúciós gondolkodás szükségességét az ökológiai kérdések megválaszolására és fordítva. Egyike a legtöbbet idézett európai ökológusoknak. A Norvég Akadémia volt elnöke. Kiválósági központként létrehozta és sikeresen vezette a norvég Ökológiai és Evolúciós Szintézis Központot (CEES). Intenzíven együttműködik az MTA Ökológiai Kutatóközpont elméleti szakembereivel.

Robin Angus Silver
1963-ban született Angliában. Neurobiológus, a University College London Neurobiológia, Farmakológia és Élettan Tanszékének professzora, a Wellcome Trust Principal Research Fellow-ja és 2017-től a Royal Society tagja. A szinaptikus neurotranszmisszió, valamint a kisagykéreg működésének megértésében tett alapvető felfedezéseket. Az általa fejlesztett matematikai módszerek, optikai és élettani elvezetések lehetővé tették agyi szinapszisok biofizikai tulajdonságainak meghatározását, valamint a nagy frekvenciájú szinaptikus jelátvitel alapjainak megértését. Az elektromos szinapszisok működésében elért eredményei rámutattak a réskapcsolatokkal összekötött interneuron hálózatok egy eddig ismeretlen működési elvére. Nusser Zoltánnal, Somogyi Péterrel aktív kollaborációs kapcsolatot tart fenn; Lukács István társtémavezetője, valamint Bicskei László PhD témavezetője volt. 2013-ban az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében volt vendégprofesszor.

 A teljes információ az MTA honlapján

(forrás: MTA)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink