hirdetés
2024. március. 19., kedd - József, Bánk.
hirdetés

 

Új diagnosztikai marker az akut veseelégtelenség prognózisában

Amerikai kutatók egy olyan fehérjére bukkantak, melynek vérből kimutatható koncentrációja szoros korrelációt mutat az akut veseelégtelenség kockázatával.

A Brigham and Women's Hospital, a University of Michigan és a Rush University közös kutatócsoportja a New England Journal of Medicine (NEJM) folyóiratban publikált cikkében arról számolt be, hogy a suPAR nevű fehérje kiváló diagnosztikai marker lehet az akut veseelégtelenség előrejelzésében.

A cikk rövid összefoglalója (abstract) az alábbi linken érhető el: Hayek, SS et al. "Soluble Urokinase Receptor and Acute Kidney Injury" The New England Journal of Medicine, 2020.

Forrás: 123rf
Forrás: 123rf

Szemben a hónapok, évek alatt lassan manifesztálódó krónikus vesekárosodással, az akut veseelégtelenség (AKI, acute kidney injury) alatt a veseműködés gyors, napok, hetek alatt bekövetkező romlását értjük, melynek során a vesék által kiválasztott káros anyagcseretermékek felszaporodnak, illetve a szervezet só- vízháztartása és sav-bázis-egyensúlya felborul. A rengeteg kutatás ellenére sem rendelkezünk olyan terápiával, amellyel az AKI megelőzhető vagy kezelhető lenne, pedig a kórházi kezeléseknél 5, az intenzív osztályokon pedig 5-25%-ban alakul ki, és halálozási aránya megközelíti a 40%-ot.

A mostani vizsgálatban a kutatók a csontvelőben keletkező, majd a véráramban cirkuláló szolubilis urokináz plazminogén aktivátor receptor (suPAR, soluble urokinase plasminogen activator receptor) fehérjéről mutatták ki, hogy a korábbi ismereteinkkel szemben nem csak a krónikus, hanem az akut veseelégtelenségnek is jó prediktora. A kutatók egy klinikai vizsgálatban csaknem 4800 olyan beteg vérmintaadatait elemezték, akik koszorúér-angiográfiás beavatkozáson, szívműtéten estek át, vagy az intenzív osztályon kezelték őket. Az eredmények szerint a magasabb suPAR szint egyenes arányosságot mutatott az AKI bekövetkezésének kockázatával, ráadásul ez a korreláció gyakorlatilag független volt az egyéb jellemzőktől, azaz nemtől, rassztól, életkortól, a betegség súlyosságától és a kiinduláskor mért vesefunkciótól.

A kutatók a betegeket a suPAR koncentráció mértéke szerint kvartilisekre osztották, és a legmagasabb suPAR szintet mutató csoportban az AKI kockázata 3,5-4-szerese volt a legalacsonyabb suPAR-szintű csoporthoz képest. Preklinikai modellekben a kutatóknak azt is sikerült kimutatniuk, hogy a suPAR expressziójának genetikai vagy farmakológiai szuppressziójával az AKI-ra való hajlam, kialakulási kockázat módosítható, azaz a fehérje terápiás célpontként is figyelembe vehető a jövőbeni kutatások, gyógyszerfejlesztések során.

(forrás: MedicalOnline)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

Könyveink