hirdetés
hirdetés
2022. január. 25., kedd - Pál.
hirdetés

Tudomány és üzlet

Hetente újabb és újabb őssejtkutatási eredményekről számol be a világsajtó. Brit tudósok egypetéjű ikerpárok közreműködésével azonosítottak karcinogén, a leukémia okaként szóba jövő őssejteket – adta hírül a Science. Japánban bőrsejtekből előállított őssejteket tároló bank létrehozását tervezik. Több magyar csoport is biztató eredményeket ért el, sőt a fejlődés az üzleti világ fantáziáját is megragadta.

A hetvenes évek óta alkalmazott, a vérképző őssejtek transzplantációját jelentő csontvelő-átültetéstől mára eljutottunk odáig, hogy az őssejtkutatások az orvostudomány egyik legígéretesebb területét jelentik. A sejtes és állatkísérletes modelleken elért eredmények alapján a vérképző őssejtek gyógyító alkalmazása már évtizedekkel ezelőtt megkezdődött, s napjainkra rutin klinikai beavatkozássá vált. A Nobel-díjjal is jutalmazott új eljárás széles körű elterjedését több hematológiai és immunológiai felfedezés segítette; 1989-ben friss őssejtforrásként jelent meg a köldökzsinórvér, majd a kutatók egyre újabb „őssejtlelőhelyeket” találtak.

Az átlag alatt

Dr. Masszi Tamás, a Fővárosi Egyesített Szent István és Szent László Kórház-Rendelőintézet Hematológiai és Őssejt-transzplantációs Osztályának vezetője szerint a világon évente ötvenezernél is több csontvelő-transzplantációt hajtanak végre. Ennek harmada allogén, kétharmada autológ beavatkozás (lásd „Őssejt-átültetési lehetőségek” című keretes írásunkat). Az átültetések több mint felét Európában végezték, ez a legfejlettebb tagállamokban tízmillió lakosonként évente körülbelül 400 csontvelő-transzplantációt jelent. Magyarország valamelyest elmarad ettől az átlagtól: tavaly a hazai centrumokban 290 beavatkozást hajtottak végre, ebben az esztendőben pedig 336 műtéttel számolnak a szakemberek. Masszi Tamás szerint a beavatkozások emelkedő tendenciája láttán remélhetjük, hogy pár éven belül talán mi is megközelítjük a legfejlettebb államok szintjét, de a kezelések számának határt szab a finanszírozási korlát. Az egészségbiztosítási pénztár felnőttek esetében egy allogén átültetés után 24 millió forintot, az autológ eljárásért pedig 12,5 millió forintot fizet az intézményeknek. Az őssejtátültetés jó esélyt ad a túlélésre, de nem csodaszer – hangsúlyozza Masszi Tamás. A beavatkozás sikere függ az életkortól, a diagnózistól és a kórkép stádiumától, valamint a kezelés megkezdésének időpontjától. A kellő időben kezelt, csontvelő- transzplantáción átesett leukémiás betegek 76 százaléka meggyógyul, miközben a nem transzplantált betegeknél a gyógyulási arány csak 30 százalék.

Hazai centrumok

Hazánkban jelenleg öt centrumban foglalkoznak csontvelő-transzplantációval. A legnagyobb hazai központban, a Fővárosi Egyesített Szent István és Szent László Kórház- Rendelőintézetben ezernél is több felnőtt, illetve gyerek allogén és autológ beavatkozását végezték már el. Miskolcon csak gyerekeket gyógyítanak mindkét módszerrel. Debrecenben és Pécsett kizárólag felnőtteket kezelnek autológ eljárással. Hamarosan megnyílik a szegedi centrum, ahol szintén felnőtt betegeket gyógyítanak majd autológ eljárással. Masszi Tamás szerint ez az öt központ el tudja látni a hazai betegeket, a külföldön hozzáférhető beavatkozások mindegyike elvégezhető itthon is – ami mégsem, az másutt is kísérleti stádiumban van. A hazai szakemberek felkészültek, valamennyien tanultak hosszabb-rövidebb ideig külföldi centrumokban. Tudásukat tovább is adják: a román kollégák többségét a budapesti Szent László Kórházban készítették fel.
  A fővárosi intézmények mellett Debrecenben folyik a legintenzívebb munka. A helyi egyetem szívizom-, perifériásér-, illetve immunbetegséggel kapcsolatos őssejtbeültetés kutatására kapott engedélyt. A 2003-ban alakult debreceni Sejtterápia Klinikai Központ létrejöttét a DEOEC Immunológiai Intézetében és Biokémiai Intézetében a Rajnavölgyi Éva és Fésüs László professzorok munkacsoportjai által elért tudományos eredmények alapozták meg. A Hunyadi János professzor által vezetett központ elsődleges célkitűzése, hogy a sejtbiológia területén észlelt robbanásszerű ismeretanyag-bővülés beépüljön a mindennapi gyakorlatba, az új ismeretek mielőbb rutin kezelési eljárásokká váljanak.
  A központ speciális eszközeivel lehetőség nyílik a kívánt tulajdonságú, olyan életképes sejtpopuláció elkészítésére, hogy ezek az izolátumok alig tartalmaznak nem kívánatos sejteket. Tulajdonságaik laboratóriumi körülmények között – megfelelő sejtkommunikációs fehérjék (citokinek) segítségével – alakíthatók. Az így nyert sejtek folyékony nitrogénben hosszú ideig tárolhatók, majd a kívánt időben felhasználhatók. A sejtterápia hatékonysága egyes hematológiai kórképek esetén egyértelműen bizonyított – állítja Hunyadi János.
  A hematológiai betegségben szenvedők őssejtterápiáját a DEOEC II. sz. Belgyógyászati Klinikáján kialakított modern, a szigorú előírásoknak megfelelő transzplantációs részlegén Udvardy Miklós és Kiss Attila professzorok vezetésével végzik. Eddig több mint száz beteget kezeltek sikerrel. 2003-tól az immunrendszer- újraképzésre, a neovaszkularizációra és a daganatterápiára is kiterjesztették az indikációs területeket. Ellenőrzött körülmények között, a GCP (good clinical practice) szigorú előírási és erkölcsi normáinak betartása mellett folytatott vizsgálataik eredményei szerint visszafordíthatatlan autoimmun betegségben szenvedőknél is hatékonyan alkalmazható az autológ CD34+-őssejtterápia. A klinikai vizsgálat bebizonyította: csontvelő-transzplantációval el lehet érni, hogy az újonnan felépített vérképző rendszer ép, önpusztító tulajdonsággal nem rendelkező immunsejteket termeljen. A III. sz. Belgyógyászati Klinikán Zeher Margit professzor vezetésével hat autoimmun betegségben szenvedő beteg részesült sejtterápiában; a beavatkozások költségét ma már a társadalombiztosítás finanszírozza.
  Szívinfarktust követő sejtterápia klinikai vizsgálatára összesen 6 személy esetében kapott engedélyt a DEOEC Kardiológiai Klinikája. Az infarktust követően a koszorúerekbe őssejteket juttatva az infarktus által károsított szívterületen mérhetően javult a kamrafunkció. Végtagi érszűkületből adódó csonkolás elkerülésére 5 betegre kiterjedő klinikai vizsgálatot indított és végzett el a II. sz. Belgyógyászati Klinika Boda Zoltán professzor irányításával. Az arteriosclerosis obliteransban vagy Buerger-kórban szenvedők szervezetébe visszajuttatott őssejtek a betegek keringését olyan mértékben javították, hogy esetükben a nyugalmi fájdalom megszűnt, és jelentősen megnőtt a klaudikációs távolság. Vizsgálataik szerint a csontvelői eredetű őssejtek transzplantációja biztonságos, a kezelés a súlyos, előrehaladott állapotú betegeknél is hatékony.
  Vastagbélrákban szenvedő betegek kezelése során a debreceni kutatók megállapították, hogy a célzott immunválaszt elősegítő kezelés hatására a tumorral szemben laboratóriumi vizsgálatokkal és klinikailag egyaránt mérhető specifikus immunreakció alakult ki. (Igaz, a kezelés tumor elleni hatékonyságáról a kis esetszám miatt egyelőre nem vonható le következtetés.) A cívisváros I. sz. Belgyógyászati Klinikája és az Onkológiai Tanszék 12 betegre kiterjedő klinikai vizsgálatot végzett az eljárás ártalmatlanságának bizonyítására. Beigazolódott, hogy a terápia nem árt, és eddig a tumorlizátummal feltöltött dendritikus sejtterápiában részesült betegek egyikénél sem újult ki a daganat, nem jött létre áttét. A módszer terápiás eljárásként való bevezetése azonban Hunyadi János professzor szerint még 1–3 évet vehet igénybe.

A teljes cikket csak regisztrált felhasználóink olvashatják. Kérjük jelentkezzen be az oldalra vagy regisztráljon!

A kulcsos tartalmak megtekintéséhez orvosi regisztráció (pecsétszám) szükséges, amely ingyenes és csak 2 percet vesz igénybe.
E-mail cím:
Jelszó:
ÖTVÖS I. ZOLTÁN
a szerző cikkei

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!