hirdetés
2019. november. 12., kedd - Jónás, Renátó.
hirdetés

 

Tudat-tréninggel javították az emberi érzékelést

Gyakorlott meditálókkal készített vizsgálat bizonyítja, hogy a mentális fókuszálás a fizikai tréninghez hasonló tanulási mechanizmusokat indukál – az erről beszámoló német kutatók tanulmánya a Nature kiadója lapjában, a Scientific Reports-ban jelent meg.

hirdetés

Tisztán mentális intervenció

A Ruhr-University Bochum és a Ludwig-Maximilians-University München kutatói egy három napos meditációs elvonulás résztvevőit figyelték meg, amelyen a résztvevők fele napi nyolc órás meditációjuk mellett egy további, speciális meditáció-fajtát is végzett: a kutatók arra kérték őket, hogy naponta 2 órán keresztül fókuszáljanak jobb kezük mutatóujjára, és tudatosítsák azokat az érzéseket, amelyek ujjukban ez alatt az idő alatt spontán módon megjelennek (szomatoszenzoros percepció). A meditálók másik fele kontrollcsoportként szolgált, ők a napi járulékos 2 órában azt a szokásos meditációjukat végezték tovább, amit egyébként is gyakoroltak már 8 órán keresztül. Az elvonulás végeztével megvizsgálták a résztvevők tapintásélességét, és összehasonlították az elvonulás előtt mért adatokkal. Az eredmények szerint annak a csoportnak a tagjai, amelyek a mutatóujj-fókuszálást végezték, szignifikánsan jobb tapintásélességet produkáltak a gyakorlás után, nemcsak a jobb mutató-, de a jobb középső ujjukban is.

 

Módosult tudatállapottal élesített tapintás

Mint Annegret Kalus, a Bochum-i egyetem sajtóirodájának tudományos ismeretterjesztő újságírója írja a tanulmányról (Hubert Dinse vezető szerző és munkatársai: Enhanced tactile acuity through mental states) beszámoló sajtóközleményben, a tapintásélesség kvantitatív mérését a kutatók a „két pont megkülönböztetési küszöb” módszerrel végezték (two-point discrimination threshold), aminek révén azt lehet megállapítani, milyen távolságra kell ahhoz legyen két inger, hogy az illető két különbözőként érzékelje azokat. Az ujjra koncentráló meditáció következtében a résztvevők körében átlagosan 17 százalékkal nőtt a tapintásélesség. Összehasonlításképpen: a látásromlásban szenvedők tapintásélessége átlagosan 15-25 százalékkal jobb, mint a normál látóké, mivel a látásromlásban szenvedők a csökkent vizuális információ helyettesítésére intenzívebben használják tájékozódásra a tapintásukat, mint a normál látók. Azaz, állapítják meg a kutatók, a meditáció révén kiváltott változás (tapintásélesség-növekedés) összemérhető nagyságú azzal a változással, amit az intenzív, hosszú távú fizikai tréning eredményez.

 

A meditáció növeli az agy plaszticitását

Egy ideje már ismert, hogy az alapos fizikai tréning növeli az agyi plaszticitást, ami arra utal, hogy az agy képes adaptálódni és újrastrukturálni magát, ezáltal képes az érzékelés, azaz a percepció és a viselkedés hatékonyságának növelésére. Dinse, a Bochum-i egyetem neuroplaszticitási laborjának vezetője és munkatársai korábban már kimutatták, hogy a fizikai tréning hatását ki lehet váltani passzív stimuláció révén is: a kutatók egy olyan kesztyűt használtak ebből a célból, aminek az eredeti rendeltetése az agyvérzést szenvedett betegek kezének stimulálása. Azonban azt most először mutatta ki valaki, hogy bármilyen fizikai stimuláció nélkül, tisztán mentális intervenció révén fokozható az érzékelés. Nyilatkozatában Dinse kifejti: „Vizsgálatunk eredményei megkérdőjelezik azt, amit eddig az agy tanulási mechanizmusairól tudni véltünk. A neuroplaszticitás koncepcióját ki kell tágítani, mivel úgy tűnik, hogy a mentális aktivitás hasonló tanulási eredményeket produkál, mint az aktív stimuláció és a fizikai tréning.”

 

Dr. Kazai Anita
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink