hirdetés
2024. március. 29., péntek - Auguszta.

Torzsa Péter: Érdemes lenne ezeket a csapatokat megtartani

Jelenleg a júliusban végző praxisközösségek tagjai nem tudják még, hogy lehet-e majd folytatni az egy éve megkezdett munkát, emeli ki a lapunknak adott interjúban dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem ÁOK Családorvosi Tanszékének tanszékvezető-helyettese, a Medical Tribune idei júniusi lapszámának vendégszerkesztője.

A központi akarat szintjén nagyon sokszor megfogalmazódott már, hogy az alapellátás megerősítése jelentené az egészségügy színvonala javításának fő zálogát. Hol tart most ez a folyamat?

A „Három generációval az egészségért” pályázattal praxisközösségek jöttek létre országszerte. Összességében száznegyven praxisközösség hét-nyolcszáz családorvosa vesz részt ebben a pályázatban. Ha ehhez hozzáadjuk az uniós támogatással megalakult, jellemzően vidéken működő praxisközösségeket is, akkor már csaknem ezer háziorvosról van szó, akikhez közel másfél millió páciens tartozik. A praxisközösségekben magasabb színvonalú ellátásban részesülnek a páciensek, a kezdeményezés célja a szív- és érrendszeri prevenciós programok fejlesztése, a rosszindulatú daganatos betegségek szűrése és korai felismerése, valamint a gyermekek körében végzett egészségfejlesztési programok megvalósítása. A célcsoport a 6–18 és a 40–65 éves korosztály. Az idősebb korosztályban dementia szűrést, alsóvégtagi érszűkület szűrését is végzik. Az általam vezetett  Újlipótvárosi praxisközösségben öt felnőtt háziorvos, egy gyermekorvos, valamint védőnő, pszichológusok, dietetikusok, gyógytornászok, táncterapeuta és fitneszedző részvételével történik a páciensek szűrése, gondozása és életmódváltása. Az elmúlt egy év alatt közösségünk közel 15 000 szolgáltatást nyújtott a praxisaink pácienseinknek.

Segítette vagy gátolta ezt a COVID-19-járvány?

A COVID járvány alatt a praxisközösség tagjai fontos szerepet játszottak a páciensek tájékoztatásában, online konzultációkkal értük el a pácienseinket. Természetesen a szűréseket a járvány alatt nem tudtuk végezni, de most újra megkezdődött. Fontos lenne folytatni a praxisközösségek munkáját, jelenleg a júliusban végző praxisközösségek tagjai nem tudják még, hogy lehet-e majd folytatni az egy éve megkezdett munkát. Közösségek kovácsolódtak össze és érdemes lenne ezeket a csapatokat megtartani. A tényleges eredmények 2-3 éves prevenciós munka után várhatók, ezért is fontos lenne a „Három generációval az egészségért” program folytatása.

Milyen tapasztalatokat szereztek a háziorvosok a járvány során?

Az elektronikus recept nagyban segítette a családorvosok munkáját a pandémia alatt, nagyon várjuk, hogy a beutalókat, táppénzes papírokat is elektronikus formában is feltölthessük az EESZT-be és emiatt ne kelljen a pácienseknek a rendelőbe jönnie. Infekciókontroll szempontjából is fontosnak tartjuk, hogy a betegeink továbbra is előjegyzésre érkezzenek a rendelőbe. Szükség lenne arra is, hogy a telefonos konzultáció, a telemedicina elkülönített időben történjen, mivel természetesen nehezen megoldható, ha közben a családorvosnak beteget is el kell látnia a rendelőjében.

A 65 évesnél idősebb orvosok a járvány során nem vehettek részt a betegellátásban, viszont a háziorvosok jelentős része az idősebb korosztályhoz tartozik. Hogyan sikerült megoldani a betegek ellátását?

Az idős kollégák sokat segítettek a telefonos konzultációban, a telemedicinális eszközök használatában, de természetesen a fiatalabb kollégáknak nagyobb terhet jelentetett a saját praxisuk és az idősebb kollégák akut betegeinek az ellátása.

Hogyan tehető Ön szerint vonzóbbá a háziorvosi pálya a fiatalok számára?

Fontos lenne javítani a családorvosok presztizsét és egy életpálya modell is segíthetné, hogy minél több frissen végzett kolléga válassza a szakmánkat. A fiatalok szeretik a szakmai kihívásokat, a praxisközösségek eltejedése is vonzóbbá tenné a családorvosi szakmát. Korábbi felmérésünkből az is kiderült, hogy a fiatal kollégák szeretnének kutatni, ezért az alapellátásban kialakított kutatói hálózat is fontos vonzó tényező lehetne.

 

Névjegy:

Torzsa Péter gimnáziumi tanulmányait a Balassi Bálint Gimnáziumban folytatta Balassagyarmaton. A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Tudományos Diákköri Konferenciáján az akkor még újdonságnak számító ABPM-készülék gyakorlati hasznáról tartott díjazott előadást, és erről a témáról szólt I. díjas rektori pályázata is. Egyetemi évei alatt Skóciában és Hollandiában töltötte nyári gyakorlatait. 1995-ben Summa cum laude minősítéssel diplomázott, majd háziorvostanból és foglalkozás-egészségügyből szerzett szakvizsgát, továbbá megszerezte a hipertonológiai és diabetológiai licensz képesítést.

Végzése óta a Semmelweis Egyetem ÁOK Családorvosi Tanszékén dolgozik, jelenleg a tanszék tanszékvezető-helyettese, egyetemi docens és az angol nyelvű évfolyam graduális oktatásának felelőse. A posztgraduális oktatásban a rezidensi képzés titkára, a Foglalkozás-orvostan Grémium Elnöke, a Háziorvos Grémium titkára.

2009-ben szerzett sikeres PhD fokozatot, értekezésének címe: Az obstruktív alvási apnoe és a horkolás epidemiológiája és klinikai jelentősége a családorvosi gyakorlatban. Jelenlegi kutatási témái közé tartozik az alvási apnoe és a depresszió szűrése a családorvosi gyakorlatban; az affektív temperamentumok és az érfali tágulékonyság vizsgálata cukorbetegek és alvási apnoés betegek körében; a családorvosok egészségi állapotának és alvási szokásainak vizsgálata, burnout-megelőzés; a családorvosok hivatástudatának, hálapénzzel kapcsolatos attitűdjének a vizsgálata, valamint a családorvosi szakma népszerűsítése az orvostanhallgatók körében.

Eddig 20 tudományos diákköri hallgatónak volt diákköri nevelője, közülük 5 hallgató ért el I. helyezést, 6 hallgató II. helyezést, 5 hallgató pedig III. helyezést a SE ÁOK Tudományos Diákköri Konferenciáin. 35 hallgatónak volt szakdogozat-konzulense magyar és angol nyelven, 13 családorvos rezidensnek tutora. 2013-ban Semmelweis Egyetem kiváló dolgozója volt, 2015-ben Kiváló Tudományos Diákköri Nevelő kitüntetést kapott. Egy PhD hallgatója már végzett, jelenleg három PhD hallgató témavezetője.

Szakmai díjai közül kiemelendő a Magyar Hypertonia Társaság tudományos pályázatainak I. díja és Kiemelt díja; Marosvári Miklós-emlékérem; CSAKOSZ Nívódíj, Magyar Transztelefonikus EKG nagydíja.

Több hazai és tudományos társaságnak tagja. A European General Practice Research Network (EGPRN) nemzeti képviselője, a Családorvos Kutatók Országos Szövetségének (CSAKOSZ) alelnöke, a Magyar Pszichiátriai Társaság és a Magyar Hypertonia Társaság Háziorvosi Szekciójának vezetője, a Magyar Alvásdiagnosztikai és Terápiás Társaság Háziorvosi Szekciójának vezetőségi tagja.

Eredeti tudományos közleményeinek száma magyar nyelvű folyóiratban 113, ebből első vagy utolsó szerzős 87, nemzetközi folyóiratban megjelent közlemények száma 30. Hazai kongresszusi előadásainak száma 183, nemzetközi kongresszuson 27 előadást tartott. Jegyzetfejezetek száma 5, megjelent könyvrészletek száma 51. Kumulatív impaktfaktor: 70,584. Összes idézettsége 443, Független idézettség: 298. Hirsch index: 14, G index: 20.

Több hazai orvosi lap rovatvezetője, szerkesztőbizottsági tagja, külföldi orvosi lapok felkért lektora.

Aktívan részt vesz a háziorvosi képzés megreformálásában, 2018- tól az Egészségügyi Szakmai Kollégium Háziorvosi Tagozat Tanácsának elnöke.

Nős, felesége gyógyszerész és négy gyermekük közül a legidősebb fiúk másodéves hallgató a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán.

Szabadidejében szeret kertészkedni, fotózni, színházba járni és kirándulni a családjával.

Dr. Lipták Judit
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés

Könyveink