hirdetés
2019. november. 21., csütörtök - Olivér.
hirdetés

 

Stressz-redukciós és optimizmust növelő tréninggel a szívinfarktus ellen

A dühkitörés jelentősen megnöveli az infarktus kockázatát, míg a nőkre jellemző magas stressz-szint nehezíti a szívroham utáni gyógyulást. Ezzel szemben az optimisták kétszer nagyobb eséllyel egészségesek.

hirdetés

Egy intenzív dühkitörés utáni két órában a szívroham kockázata 8,5-szeresre nő, állapítják meg tanulmányukban a University of Sydney kutatói (Triggering of acute coronary occlusion by episodes of anger, European Heart Journal: Acute Cardiovascular Care) Mint a cikk első szerzője, Thomas Buckley elmondja, eredményeik bebizonyítják, hogy igazak azok az anekdotális bizonyítékok, amelyek még populáris filmekben is szerepelnek, miszerint összefüggés van az érzelmi állapot és a súlyos kardiális történések között. Ráadásul a szívroham kockázata nemcsak addig növekszik meg, amíg az illető mérges, a rizikónövekedés 2 órával a dühkitörés után is fennmarad.

A vizsgálatban a dühöt a következőképp definiálták: az számított mérgesnek, aki az 1-től 7-ig tartó skálán 5 pontot vagy afeletti értéket ért el (5 pont: nagyon dühös, feszültséget érez a testében, ökölbe szorítja a kezét, fogait csikorgatja, félő, hogy dührohama lesz; 7 pont: elvesztette a kontrollt, tárgyakat dobál); azok esetében, akik 5 alatti pontszámot kaptak, nem növekedett a szívroham-kockázat.

Az intenzív dühkitörések okaként a vizsgált személyek a következőket jelölték meg:

  • Veszekedés családtagokkal 29%
  • Veszekedés másokkal 42%
  • Munkahelyi probléma 14%
  • Vezetés, forgalmi helyzet kapcsán 14%

Az eredmények szerint a szorongásos epizódok is növelik a szívroham-kockázatot: intenzív szorongásos epizód után az elkövetkező 2 órában 9,5-szeresre nő a szívroham kockázata.

Buckley szerint a düh és szorongás után megnövekvő szívroham-kockázatnak minden valószínűség szerint a megnövekedett szívfrekvencia és vérnyomás, az erek szűkülete és az intenzívebb véralvadás lehet a magyarázata.

A vizsgálatot olyan páciensek körében végezték, akik szívroham gyanújával kerültek kórházba, és angiográfiás vizsgálatot végeztek rajtuk. Interjút csináltak azokkal a betegekkel, akiknél az angiográfia akut koronária blokádot igazolt: kikérdezték őket a tünetek megjelenését megelőző 48 óra történéseiről, valamint összehasonlításképp arról, hogy a hasonló történések milyen gyakoriak egyébként a páciens életében.

Geoffrey Tofler vezető szerző szerint a szívinfarktus megelőzésének kézenfekvő módja a stressz-redukciós tréning, az intenzív érzelmi állapotokat kiváltó helyzetek kerülése, illetve nagy kockázattal járó esetekben béta-blokkoló vagy aszpirin alkalmazása dühroham esetén – a kutatók ez utóbbi lehetőség igazolása érdekében jelenleg toborozzák a vizsgálati alanyokat. Mint Tofler hangsúlyozza: a szívbetegekkel foglalkozó orvosoknak, illetve azoknak, akik a szívbetegségek megelőzésével foglalkoznak, fel kellene tárniuk és figyelembe kellene venniük a páciensek szorongásmennyiségét és dühkitöréseik gyakoriságát is.

 

A nők veszélyeztetettebbek

A fiatal és középkorú nők szívroham után lassabban gyógyulnak. Az American Heart Association folyóiratában, a Circulation című szaklapban megjelent tanulmány szerint ennek – legalábbis részben – a stressz lehet az oka (Sex Differences in Perceived Stress and Early Recovery in Young and Middle-Aged Patients with Acute Myocardial Infarction).

Mint Xiao Xu, a tanulmány első szerzője elmondta, vizsgálatuk szerint a 18-55 év közötti nők esetében a hasonló korú férfiakkal összehasonlítva szignifikánsan magasabb a stressz-szint, márpedig korábbi vizsgálatok szerint a stressz csökkenti az artériás véráramlást és elősegíti az erek falán a plakkok kialakulását, továbbá csökkenti a terápiás együttműködést.

A prospektív, obszervációs vizsgálat során 2.397 nőt és 1.175 férfit követtek nyomon, akik valamennyien 18 és 55 év közöttiek voltak, és túl voltak egy szívinfarktuson (a vizsgálati alanyok az USA-ban, Spanyolországban és Ausztráliában éltek). A kórházi tartózkodás kezdetén megmérték a betegek által érzékelt stressz szintjét.

Az eredmények szerint 1 hónappal a szívroham után a nők a legtöbb kimenetben (pl. mellkasi fájdalommal összefüggő fizikai funkció, életminőség, általános egészségi állapot) rosszabb eredményeket produkáltak – rosszabban gyógyultak -, mint a férfiak. A nők szignifikánsan nagyobb stresszel küzdöttek, és a kutatók szerint ez legalább részlegesen megmagyarázza rosszabb gyógyulásukat. A nők leginkább a család ügyei miatt stresszeltek, míg a férfiak inkább az anyagi helyzettel kapcsolatban.

A tanulmány vezető szerzője, Harlan Krumholz szerint az orvosoknak a gyógyítás során jóval szélesebb körben figyelembe kellene venniük a betegeik körülményeit, számításba venni lelkiállapotukat, tudati működésüket és élettapasztalataikat.

 

Megéri optimistának lenni

A Health Behavior and Policy Review című folyóirat cikke szerint az optimista emberek kardiovaszkuláris egészsége a pesszimitákéval összehasonlítva kétszer nagyobb eséllyel kielégítő (Optimism and Cardiovascular Health: Multi-Ethnic Study of Atherosclerosis).

A vizsgálatban résztvevő 5.100 felnőtt (45-84 éves) kardiovaszkuláris egészségét az American Heart Association definíciója szerint, 7 paraméter alapján határozták meg (vérnyomás, testtömeg-index, éhomi vércukor- és koleszterinszint, táplálkozás, fizikai aktivitás és dohányzás). Minden paraméterre maximum 2 pontot lehetett kapni (0: rossz, 1: közepes, 2: ideális), így egy-egy résztvevő 0 és 14 pont közötti értéket kaphatott kardiovaszkuláris egészségére (ezen a skálán pl. minden 1 pontnyi növekedés az agyvérzés kockázatának 8%-os csökkenésével jár együtt). A vizsgálati alanyok mentális és fizikai egészségét, valamint optimizmusának mértékét is felmérték kérdőívek segítségével. A résztvevőket 11 évig követték.

A kutatók az egészségi állapotra kapott összpontszámok értéke és az optimizmus szintje között egyenes arányosságot figyeltek meg. Azok az emberek,akik a legoptimistábbak voltak, 50%-kal nagyobb eséllyel kerültek a közepes egészségi állapotot mutató tartományba, és 76%-kal nagyobb eséllyel a legjobb egészségi állapotot mutató tartományba. Az optimistáknak szignifikánsan jobb volt a vércukor- és koleszterin-értékük, kisebb eséllyel dohányoztak, nagyobb eséllyel voltak fizikailag aktívak és nem elhízottak.

Rosalba Hernandez első szerző szerint eredményeik azt mutatják, hogy a prevenciós stratégiáknak érdemes a pszichológiai jóllét – így pl. az optimizmus - növelését célul tűzniük.

Dr. Kazai Anita
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink