hirdetés
2021. december. 08., szerda - Mária.
hirdetés

Példátlan a magyarországi járványkezelés

Az európai átlag alatti átoltottsággal menetelünk a negyedik hullámba, írja a Válasz Online a magyarországi járványkezelésről.

A múlt héten 79 százalékkal nőtt a magyarországi koronavírusos esetek száma, a negyedik hullám hazánkba is bejelentkezett. Ám ha mindenki számára elérhető a vakcina, az állam mondhatja: a ti döntésetek, ha nem kértek védőoltást. Vállaljátok a következményeit? Mi legyen a gyerekekkel a tanév kezdetén? Milyen példát kövessünk: a britet, amely szerint öt víruspozitív gyereknél függesztik csak fel az oktatást, mert a vírus kevéssé veszélyes a tanulókra, a gyerekeknek pedig már nem kell megvédeniük a szüleiket? Vagy Izraelét, amelynek fertőzött területein be sem léphetnek az iskolába a legalább 70 százalékban át nem oltott osztályok? Ausztriáét, ahol minden iskolást kötelezően tesztelnek a tanév elején, mert attól rettegnek, hogy a jelenlegi napi ezres esetszám az iskolakezdés miatt még jobban belobbanhat? Melyik a helyes út? Magyarország minden idézett ország példájától eltér: a negyedik hullámba az európai átlag alatti átoltottsággal vágunk bele.

A múlt héten először nőtt Magyarországon ezer fölé az egy hét alatt regisztrált új koronavírus-fertőzöttek száma. Nem az 1106 új fertőzött a sok egy hét alatt, hanem a növekedés üteme: három hete 37, két hete 24 most pedig 79 százalékkal emelkedett az új fertőzöttek száma az előző hét naphoz képest a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) adataival végzett számításaink szerint. A delta variáns beköszönt, itt van nálunk, rövidesen ugyanazokkal a jelenségekkel kell szembenéznünk, mint azoknak az országoknak, ahol már tömegével van jelen a mutáns. Például azzal az ellentéttel, hogy a védőoltás a leghatásosabb fegyverünk (a maszk, a karantén, a távolságtartás és a többi között), a világ legátoltottabb nemzeteinél mégis csúcsközelben van a napi fertőzöttek száma. 

A közel négymillió ötven évnél idősebb magyar többsége azonban kivár, harmadik oltást eddig összesen 266 ezren kaptak. Valószínűleg kevés családban mérik fel az iskolakezdés hatását, mert alig hallunk arról, hogy a negyedik hullámot szinte mindenhol a gyerekek indították el. Nem valami pici fodrozódást: néhány országban szinte kilőtt a görbe.

Izraelben például több fertőzést regisztrálnak most, mint eddig bármikor, és ezek a számok fontosak a több millió Pfizerrel oltott magyar számára, és most már a 900 ezer Szputnyik vakcinát kapó is láthat hasonlóakat. Az orosz oltás nyolcvan százalékban képes megvédeni a kétszer oltottakat a súlyos tüdőszövődményektől. Egy moszkvai vizsgálatban 14 ezer kórházban ápolt koronavírusos közül 1300 bizonyult kétszer oltottnak. (Oroszországban a lakosság 30 százaléka kérte a vakcinát.) 

A világ új kihívás elé került. Már nem az a baj, hogy a fejlett országokban nem áll rendelkezésre elegendő oltóanyag, mint az előző hullámok idején, a tudomány és az ipar mára ezt megoldotta. Sok millióan mégsem tudnak élni az egészségügyi hightech adta lehetőséggel, mert ők maguk nem állnak készen az elfogadására.

A fejlett országok kétféle lakossal sodródnak bele a negyedik hullámba, védettekkel és oltatlanokkal – és egy nagy ellentmondással. A nyugati világ egyéni felelősségi körbe utalja az oltásokat, ám amikor egy oltatlan megfertőződik, az ellátása közegészségügyi feladattá válik. A magándöntés visszahat a közösségre.

Magyarország számára az idei 27. hét, vagyis július második hete hozott fordulatot – a felnőttek átoltottságának terén akkor először maradtunk el az Európai Unió átlagától.

Vasárnapig a 18 éven felüliek 67,5 százaléka kapott legalább egy oltást (5,4 millió ember), amíg az unió átlaga 75,9 százalék. Ezzel ugyan minden volt szocialista országot megelőztünk, és még Görögországot is, de az olló nyílik, a frissen elsőként oltottak arányában a legutolsók vagyunk az ECDC kimutatása szerint. Nálunk egy hét alatt 0,3 százalékkal nőtt az újonnan beoltottak aránya. Még Bulgária és Románia, az unió két legkevéssé átoltott országa is hozott 0,6 és 0,4 százalékot. 

A negyedik hullámra nem csak a kifulladt oltási kampány miatt nem állunk készen. Felesleges korlátozni a felnőtteket abban, milyen megerősítő oltást kaphatnak. Izraelben vagy az Egyesült Királyságban fel sem vetődik, hogy ne lehetne két Pfizer után harmadiknak is ugyanazt adni. Érthetetlen tudományos bizonyítékokról beszélni, hiszen a legtöbb kutatást éppen Pfizerrel kapcsolatban végezték, és négymillió van raktáron ebből a vakcinából.

A felkészületlenségünket növeli, hogy kimaradtunk a tesztelési forradalomból. Még mindig zömmel mentővel érkezik a teszt, holott a kétszer oltottaknál a vírus döntő többségben legfeljebb enyhe tüneteket okoz. Ki fogja egy kis orrfolyás, köhögés miatt felhívni a háziorvosát, hogy azután magyarázkodjon a szomszédjainak (vagy falun az egész környéknek), miért állt negyed óráig a mentő a kapuja előtt? A nyugati államok nagy része már a harmadik hullám során ingyenessé tette a gyorsteszteket. Ausztriában a postaládákba dobják be a kis dobozokat, amiket például a boltokban lehet leadni. Ha viszont az emberek nem tudják könnyen, gyorsan és olcsón azonosítani, hogy covid vagy egy sima őszi meghűlés miatt rekedtes a hangjuk, annak drámai következményei lehetnek.

A teljes összeállítást a Válasz Online közli.

(forrás: Válasz Online)
hirdetés

Könyveink