hirdetés
2019. november. 15., péntek - Albert, Lipót.
hirdetés

Parlament előtt a központi hivatalok felülvizsgálata

"Bölcsőtől a koporsóig" egy helyen a kifizetés

Ellenzéki felszólalók élesen bírálták a központi hivatalok felülvizsgálatával kapcsolatos előterjesztést annak szerdai parlamenti vitájában.

hirdetés

A szolgáltató állam további átalakítását, javítását szolgálja a központi hivatalok felülvizsgálatával és a járási hivatalok megerősítésével összefüggő törvények módosításáról, valamint az egyes költségvetési szervek feladatainak átadásáról szóló törvényjavaslat, mondta Kovács Zoltán területi közigazgatásért felelős államtitkár szerdán az Országgyűlésben.
    
Expozéjában azt hangsúlyozta: a 21. század kívánalma egy hatékony, erős szolgáltató, közigazgatás megteremtése, amelyhez a magyar állampolgárok és vállalkozások bizalommal fordulhatnak, mert képes ügyeik gyors, hatékony elintézésére magas szakmai színvonalon. Szerinte a benyújtott a törvényjavaslat, amely összesen 132 törvény technikai módosítását jelenti, a szolgáltató állam további átalakítását, javítását szolgálja. Mint mondta, a javaslat a bürokrácia csökkentés és az új eljárásjogi szabályozásra való felkészülés érdekében, bizonyos és kivételes esetekben egyfokúvá teszi a közigazgatási hatósági eljárásokat. Hozzátette: hosszú évek tapasztalatai alapján bizonyos ügytípusokban alacsony a fellebbezések aránya, így szükségtelen a másodfokon eljáró államigazgatási apparátus költséges fenntartása, de természetesen ezekben az ügyekben lehet kérni a bírósási felülvizsgálatot.

Hangsúlyozta: az államigazgatás célja az állampolgárok és a vállalkozások szolgálata, az ország gazdasági és a társadalmi fejlődésének elősegítése, ennek azonban 2010 előtt nem tudott megfelelni az állam a túlbürokratizáltság miatt. Felidézte: a kormány 2010 óta több szakaszos folyamat keretében kezdte meg az állampolgárközpontú, hatékony államigazgatás megteremtését, a szolgáltató állam kialakítását. Emlékeztetett arra, hogy a kormány első lépésben, 2011-ben létrehozta a kormányhivatalokat, majd 2013-ban megkezdték működésüket a járási és fővárosi kerületi hivatalok, vagyis létrejött a magyar államigazgatás központi, megyei és helyi szintre épülő rendszere. Majd, folytatta, 2015 áprilisában a kormány végrehajtotta a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és a működési rendszerének átalakítását, így ezek a hivatalok egységes szervezettel, világos hatáskörökkel látják el feladatukat.

Az államtitkár szerint ezek az intézkedések egy erős, költséghatékonyan és racionális működő államigazgatást eredményeztek, amelynek hatékonyságáról több hazai és külföldi jelentés is tanúskodik, ugyanakkor a tanulmányok rámutattak arra, hogy Magyarország versenyképességének növelése érdekében szükség van a bürokrácia és az adminisztratív terhek további csökkentésére. A kormány ezért döntött az adminisztratív terhek csökkentéséről, az államigazgatásban dolgozók javadalmazásának reformjáról, az ágazati életpályák kialakításáról és az államigazgatás központi szintjének átalakításáról és helyi szintjének megerősítéséről, mondta.

Jelezte: a kormány az elmúlt fél évben teljes körűen átvizsgált összesen 90 központi költségvetési szervet, illetve minisztériumi háttérintézményt, és megállapította, hogy az ezek által ellátott állami feladatok ugyanolyan hatékonyan elláthatók fővárosi vagy megyei kormányhivatali szinten vagy minisztériumokban. Ezért a kormány úgy döntött, hogy félszáz központi hivatalt, illetve minisztériumi háttérintézményt szüntet meg jogutódlással vagy anélkül szeptember 1-jével, illetve 2017. január 1-től és március 31-től - tette hozzá.

Fidesz: a javaslat jól illeszkedik a bürokráciacsökkentési folyamatba

 Vas Imre, a Fidesz vezérszónoka a közigazgatás legfontosabb képességeit sorolva a hozzáférhetőséget, az ügyfélterhet, az erőforrás-gazdálkodást, a felkészültséget és az elégedettséget említette. A mostani javaslat jól illeszkedik a kormány által meghirdetett bürokráciacsökkentés folyamatába, annak szerves része, emelte ki.
A politikus emlékeztetett, hogy a kormány 2015. decemberében határozott a központi hivatalok és a költségvetési szervi formában működő központi háttérintézmények felülvizsgálatáról valamint a járási hivatalok megerősítéséről. Ennek keretében a Miniszterelnökség 90 központi költségvetési szerv és minisztériumi háttérintézmény felülvizsgálatát végezte el. A hatáskör-racionalizálás és a felülvizsgálat eredményeként a kormány pontosan meghatározta, hogy mely központi hivatalokat és költségvetési szerveket alakítják át, ezért senkit nem ér meglepetésként a most tárgyalt törvényjavaslat, jelentette ki.

Hangsúlyozta, hogy több, mint 40 költségvetési szerv szűnik meg jogutódlással vagy anélkül. A központi szinten elhelyezkedő minisztériumok stratégiai, szakmai irányítási, jogszabályalkotáshoz kapcsolódó feladatokat látnak el, míg a hatósági feladatok területi szinten a fővárosi és a megyei kormányhivatalokhoz, helyi szinten pedig a járási illetve kerületi hivatalokhoz kerülnek. Az átalakítás nem érinti a nemzetbiztonsági, a rendvédelmi, az adó- és vámhatósági valamint intézményfenntartói feladatokat ellátó költségvetési szerveket - emelte ki.
    
 KDNP: az áttekinthetetlen államigazgatás korlátozza a versenyképességet

 Hargitai János (KDNP) azt hangsúlyozta, hogy a kormány időben felismerte, az államigazgatás bürokratikus volta, nagysága, áttekinthetetlensége korlátozza a versenyképességet. Az előterjesztés a központi igazgatás szintjén végez átalakításokat. mondta, hozzátéve, hogy a kormány az érdemei döntéseket meghozta a maga szintjén, amikor határozott az érintett kilencven központi intézménynek a sorsáról. A törvény pedig ennek a döntésnek a technikai követése.  A KDNP szerint az átalakítással egy ügyfélbarátabb, költséghatékonyabb és versenyképesebb államigazgatási rendszer valósul meg, jelentette ki.

Jobbik: a létszámleépítésről szól az előterjesztés

Hegedűs Lorántné (Jobbik) jó dolognak tartotta a bürokráciacsökkentést, de a politikus valódi célként a létszámleépítést, a rendszer leépítését nevezte meg. Nehezményezte a jó állam kormányzati víziójának megvalósítását, példaként említve az iskolakezdést, amely a szociális támogatásokhoz szükséges igazolások beszerzése miatt komoly adminisztratív terhet jelnet a családoknak. Szólt az Országos Egészségbiztosítási Pénztár sorsáról, amely előbb a családtámogatási hivatalba olvad be, majd az az államkincstárba. Az OEP Európában a legolcsóbban működő ilyen szervezet volt, amelynél költséghatékonyabban nehezen üzemeltethető, jelentette ki, az átállás kétlépcsős eleme pedig az ügyfelek idejét rabolja, terheit növeli majd.

Szóba hozta a filmalap, valamint a nemzeti földalapkezelő sorsát is, előbbit pénzlenyúlásnak titulálta, míg utóbbi megszüntetésével kapcsolatban kifogásolta, hogy már nincs állami föld. Úgy folytatta: a Forster örökségvédelmi központ eltűnésével nem marad az örökségvédelemnek országos hatáskörű intézménye. Említést tett az önkormányzati tisztviselők szerdai sztrájkjáról, hangsúlyozva: bérük növelése szerinte például a stadionépítések kiadásaiból fedezhető lehetne.

Frakciótársa, Kepli Lajos a zöldhatóság érdekérvényesülését látta gyengülni azzal, hogy a másodfokú eljárás is kormányhivatali szintre kerül.

LMP: az átalakítással "el lehet tüntetni a nyomokat"

Sallai R. Benedek (LMP) kijelentette, pártja nem támogatja az előterjesztést. Az átalakítás legszembetűnőbb elemének ítélte, hogy sokakat ki lehet rúgni. Megjegyezte, bár soha nem volt még ilyen drága államunk, ennyi államtitkárral, ekkora létszámú minisztériumokkal, a kormány mégis a vidéki kistérségekben akarja lefaragni a költségeket, nehezítve a közszolgáltatások elérését. Számos vidéki helyen nincs közlekedési infrastruktúra, ezért is aggályos a központosítás, fűzte hozzá.

Szerinte szempont még az átszervezés során, hogy "el lehet tüntetni nyomokat". Úgy fogalmazott: a hat éve az országban zajló jogszerűtlen eljárások nyomait tüntetik el. Kijelentette: például a vidékfejlesztési hivatalt szerinte azért dobják szét négy részre, mert ahhoz kapcsolódott az agrártárca "minden disznósága". Felvetette azt is: számos ingatlan szabadul fel, amellyel kereskedhet az állam.  Szükségesnek ítélt egy központi környezetvédelmi hatóságot, amely kompetensen képviseli az emberek alkotmányos alapjogát az egészséges környezethez. A képviselő nem értett egyet ezen funkció beolvasztásával a Pest Megyei Kormányhivatalba. Az agrárkutatással foglalkozó központot szerinte úgy szüntetik meg, hogy semmilyen jövőképe nincs a kormányzatnak az agrár innovációról.    

Miniszterelnökség: közelebb kerül az emberekhez az ügyintézés

Kovács Zoltán, a Miniszterelnökség államtitkára a vitára úgy felelt: a kormány szervezetalakítási jogosultsága korlátlan, annak csak az elfogadott törvények szabnak gátat. Az említett szervezetek valaha minisztériumokból nőttek ki, most irányítási szempontból visszakerülnek ugyanoda, szögezte le.  Kijelentette: számos tevékenység esetében előbb koncepciót kell készíteni, például a bányászatra vagy az agrárkutatásra, utána kell intézményrendszert kialakítani. A feladat ugyanakkor nem tűnik el, hangsúlyozta. 

Az átalakítás "gerincének" nevezte, hogy a minisztériumok a jövőben nem foglalkoznak hatósági feladatokkal, ezért kerülnek a fellebbviteli eljárások kormányhivatalokhoz. A hatósági eljárások napi munkavégzési feladatát a területi közigazgatásban oldják meg, nem osztva a véleményt, hogy emiatt többet kellene utazni. Sok eljárásnál a főváros helyett másodfokú eljárásokért csupán a járási központig kell menni, ismertette.

Az OEP-ről szólva kijelentette: az átalakítás egyik legfontosabb stratégiai lépése, hogy a kifizetés a "bölcsőtől a koporsóig" egy helyen legyen egy állampolgár esetében, az állami kifizetőhely pedig az államkincstár. A gazdáknak legfontosabb kifizetőhely szintén a kincstárnál lesz, utalt a vidékfejlesztési hivatal megszűnésére. Az ügyintézés szerinte a változtatások által közelebb kerül az emberekhez és világossá válnak a hatáskörök.

 Az ülésen elnöklő Latorcai János (KDNP) az általános vitát lezárta.

(forrás: MTI)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink