hirdetés
2019. november. 15., péntek - Albert, Lipót.
hirdetés

Országos programok és járóbeteg-szakellátás

A járóbeteg-szakellátást is érintő országos programokat tekintettek át a Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség éves konferenciáján Balatonfüreden, a vastagbélszűrés mellett szóba kerültek a lelki egészségközpontok, a sürgősségi ellátás és az Egészséges Budapest program is.

hirdetés

Kevés lesz az országos vastagbélszűrési programban jelenleg résztvevő 51 kolonoszkópos laboratórium a nem negatív székletvérmintát adó páciensek további diagnosztizálására, ezért kérdőívvel kereste meg a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) mind az önálló, mind az integráltan működő járóbeteg-szakellátókat annak érdekében, hogy bővíteni tudják a vizsgálóhelyek körét – jelentette be a Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség konferenciáján Surján Orsolya, helyettes országos tisztifőorvos. Az önállóan működő intézmények fele, míg az integrált rendelők háromnegyede válaszolt a felhívásra, az már most megmutatkozott, hogy további eszközfejlesztés szükséges ahhoz, hogy a kapacitások rendelkezésre álljanak.

Budapesten a szakemberhiány jelent kihívást a programban résztvevő kolonoszkópos centrumok számára, ugyanis nagyon sok fővárosi gasztroenterológus hagyta el az állami intézményeket, és ment át a magánszférába – hívta fel a figyelmet Badacsonyi Szabolcs, a Magyar Kórházszövetség alelnöke.

Minimum két fő, három éves endoszkópos gyakorlattal rendelkező gasztroenterológust kell kiállítaniuk a szűrésben résztvevő centrumoknak – sorolta a feltételeket Csányi Endre, az egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkár, hozzátéve, a személyi és tárgyi feltételeket szakmai munkacsoport határozta meg, és ezeknek a szakmai standardoknak kell megfelelniük majd azoknak a járóbeteg-szakellátóknak is, amelyek csatlakoznának a programhoz. A videókolonoszkóp mellett ultrahangot, CT-t, és professzionális patológiai hátteret is biztosítani kell. A programban célként határozták meg, hogy azok a betegek, akiknél malignus folyamatot állapítanak meg az eszközös vizsgálat során, mihamarább onkoteam elé kerülhessenek, ezért a programhoz kapcsolódó fejlesztések kulcseleme az az adatbázis, amelyben követni tudják a betegek útját, végpontként monitorozva a túlélés arányát is. A szakpolitikus emlékeztetett arra, hogy azokban a laborokban, ahol sikerült megfelelni a szükséges tárgyi és személyi feltételeknek, július óta tvk-mentesen és emelt finanszírozás mellett végezhetik a szűrő célú kolonoszkópiát, a többletpénz 80 százalékának a szűrésben résztvevő személyzethez kell eljutnia. Mindezt Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója azzal egészítette ki, az összeg felhasználását szigorúan ellenőrzik annak érdekében, hogy a pozitív ösztönzővel ne éljenek vissza az intézmények: a szűrést és a polipektómiát egy ülésben kell elvégezni.

Az évente újonnan diagnosztizált daganatos beteg közül tízezer páciensnél állapítanak meg CRC-t, és évente ötezren halnak meg vastag- és végbélrák miatt, ezért is volt elodázhatatlan a primer- és szekunderprevenció átalakítása – mondta Pataki Piroska, az NNK szűrésirányítási főosztályának vezetője.

Tavaly novemberben Nógrád és Heves megyében indult el a szervezett szűrés, év eleje óta gyakorlatilag országos lefedettséggel működik, amelyhez szeptember elejéig 2060 háziorvos csatlakozott. Eddig 107 ezer székletvér-minta érkezett az NNK laboratóriumába, amelyek közül 8405 bizonyult nem negatívnak. Kolonoszkópiára 5533 fő kapott beutalót, közülük 4756 már részt is vett a vizsgálaton, amelynek során 327 esetben állapítottak meg malignus folyamatot – sorolta a szakember.

Az elveszített életévek száma duplája a daganatos betegségek esetében, mint a leggyakoribb halálokként említett szív- és érrendszeri problémáknál – derült ki a diszkusszió során, ahogy a jelenlévő szakemberek megemlítették azt is, hogy az első szűrési pilot 1995-ben, PHAR-forrásból történt. A szűrés országos kiterjesztésének feltételei már 2005-ben készen álltak, a program éves fenntartása akkor 1,5 milliárd forintba került volna.

Ennyit késik az EBP

Idén 12 milliárd forint jut a fővárosi és Pest megyei járóbeteg-szakellátás fejlesztésére az Egészséges Budapest programban, amelyben kormányhatározattal megerősített forrásbővítés is történt, így összességében 57 milliárdot költhetnek majd el erre területre – számolt be a konferencián Mayer Ákos, az EBP járóbeteg-szakellátási igazgatója, hozzátéve, 16 támogató okirat már el is készült, elindultak a tervezési folyamatok, és van, ahol már a kivitelezés is folyamatban van. Több száz millió forintot fordíthattak az orvostechnológia és az informatika megújítására, sokhelyütt már használják is ezeket az eszközöket. Budapesten és a megyében harminc szakrendelő fejlesztése zajlik párhuzamosan. Ha nem is a tervezett ütemben, de halad az EBP, 2021 helyett 2022-re fog átcsúszni a befejezés – prognosztizálta a programvezető.

LEK: eldördül a startpisztoly

Idén ősszel az egészségfejlesztési irodák hálózatához (EFI) hasonlóan a járási rendszerre épülve alakulnak meg a Lelki Egészség Központok (LEK), amelyek felállítását 2014-re tervezték eredetileg; feladatuk a lelki higiéné támogatása, egyik kiemelt témájuk az öngyilkosság megelőzés, a központokat most az EFI-khez csatoltan hozzák létre.

A pszichiátria (gondozók), lelki segélyszolgálatok aktuális kérdéseiről dr. Németh Attila, az Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet (OPAI) főigazgatója számolt be a konferencián, mint fogalmazott: idén ősszel végre eldördül a startpisztoly az EFI-LEK hálózatok indítására. Ennek azért is nagy jelentősége lehet, mert az alapellátásban találkozhatnak a legtöbb mentális beteggel: a háziorvosi rendelőkben megfordulók 40 százaléka rendelkezik valamilyen mentális problémával, 25 százalékuk viszont csak azzal. A pácienseket azonban sok esetben nem ezzel a betegséggel, hanem más (fizikai) problémával kezelik.

Más hozzáállás szükséges az addiktológiai és pszichiátriai betegek ellátásában,m ezért ezt a két területet szigorúan el kell választani egymástól – hangsúlyozta előadásában a szakember. Elmondta azt is, hogy a nemzeti mentális egészségprogramban is javaslatot tettek a pszichoterápia megfelelő finanszírozására, amelynek alkalmazása egyelőre nem rentábilis az állami ellátórendszerben. A pszichoterápia ugyanis ugyanúgy indikációs terület, mint a gyógyszeres terápia, a dózisa és eredményessége adott, de ezt meg is kell fizetni. A magánellátás meglehetősen nagy szeletet vesz ki a mentális betegek gondozásából, és bár a terület ellenőrizetlenül működik, mégis segítheti az ellátást; legalábbis ott, ahol arra van fizetőképes kereslet – jegyezte meg Németh Attila.

Bár összességében csökken az öngyilkosságok száma, a 65 éven felüliek esetében nem tapasztalható ez a pozitív tendencia – hívta fel a figyelmet az OPAI főigazgatója, aki szerint mindez az időskori ellátás hiátusaira utal: az idős betegek ellátását nem lehet a pszichiátriára hárítani, mentálhigiénés gondozásukat azonban egyelőre senki nem végzi el.

Az SBO-kon csapódik le a járóbeteg-ellátás problémája

Akad olyan gasztroenterológiai szakrendelés az országban, ahol fél évet várnak a vizsgálatra a betegek, de ultrahangra is találtak 159 napos előjegyzést a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság (MSOTKE) szúrópróbáján – derült ki Bognár Zsolt, a társaság elnökének beszámolójából, amelyet egy országos, öt megyei és öt városi kórházban végeztek. A gasztroenterológiai előjegyzés átlagosan 78, a hasi ultrahang 73 napot tett ki. Az átlagos várakozási napok számában a megyei kórházak vezetnek, legkevesebbet az egyetemi intézetben kellett várakozniuk a betegeknek.

A sürgősségi betegellátó osztályoknak február 1-je óta kötelezően jelenteniük kell az ellátási adatokat az elektronikus egészségügyi szolgáltatási térbe. Bár az összesített adatok még nem állnak rendelkezésre, egy fővárosi, országos ellátási kötelezettséggel rendelkező (gyermek) kórház adataira alapozott tapasztalatok azt mutatják, hogy a szakrendelőkben tapasztalható 78-80 napos várakozási idő az egyik oka az SBO-k túlterheltségének. Az osztályon jelentkező betegek 60 százaléka az ötszintű MSTR szerint a 4-es (kevésbé sürgős) triázskategóriába tartozik. Esetükben az átlagos várakozási idő – konzílium nélkül – mintegy két órát tett ki, azonban ha szakorvosi véleményre is szükség volt, akár 3-4 órára is kitolódhatott az ellátási intervallum.

Az eddigi tapasztalatok megerősítik azt a korábbi állítást, hogy a szakellátás túlterheltsége, és az ott tapasztalható hosszú előjegyzési listák okán a sürgősségi ellátást nem igénylő betegek az SBO-kon jelennek meg az ellátórendszerben – mondta az MSOTKE elnöke.

Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink