Táplálkozás
Omega-3-zsírsavra szüksége van az idegrendszernek
2009. december 19. 14:17
A zsíros halakban és algákban megtalálható omega-3-zsírsav védi az állatokat a szenzoros túlterheléstől – írja a Behavioral Neuroscience egyik közleménye.
Feltételezik, hogy ha túl kicsi az omega-3-zsírsavak mennyisége, ez olyan információfeldolgozási zavarokhoz vezethet, amilyenek a skizofrénia, a bipoláris zavar, a kényszerbetegség, a figyelemhiányos hiperaktivitás zavar és más idegrendszeri betegségek esetén tapasztalhatók.
A kutatás, amelyről a Science Daily számolt be, újabb bizonyítékokkal támasztja alá, hogy a hal az agy eledele. A kutatás fő eredménye annak kimutatása volt, hogy két omega-3-zsírsav – az eikozapentaénsav (EPA) valamint a dokozahexánsav (DHA) – a leghasznosabb az idegrendszer számára, feltehetően azért, mert hozzájárulnak az idegsejtek sejtmembránjának integritásához. Ez ismét alátámasztja, hogy növelni kell táplálékunkban az omega-3-zsírsavak arányát – mondta Norman Salem Jr., a kutatás vezetője.
A kutatás, amelyről a Science Daily számolt be, újabb bizonyítékokkal támasztja alá, hogy a hal az agy eledele. A kutatás fő eredménye annak kimutatása volt, hogy két omega-3-zsírsav – az eikozapentaénsav (EPA) valamint a dokozahexánsav (DHA) – a leghasznosabb az idegrendszer számára, feltehetően azért, mert hozzájárulnak az idegsejtek sejtmembránjának integritásához. Ez ismét alátámasztja, hogy növelni kell táplálékunkban az omega-3-zsírsavak arányát – mondta Norman Salem Jr., a kutatás vezetője.
Az omega-3-zsírsavak esszenciális zsírsavak, azaz az emberi szervezet nem tudja előállítani ezeket, ezért táplálék vagy táplálékkiegészítő formájában kell hozzájuk jutnia, vagy előanyagukhoz, az alfa-linolénsavhoz (LNA). Szervezetünk azonban még az LNA-nak is csak kevesebb, mint egy százalékát tudja DHA-vá alakítani, ezt a zsírsvat tehát mindenképpen kívülről kell bejuttatni.
A vizsgálat során terhes egerek négy csoportját etették különféleképpen a kutatók: az egerek tápláléka vagy egyáltalán nem tartalmazott omega-3-zsírsavat, illetve a másik három egércsoporté különböző mennyiségű omega-3-zsírsavat tartalmazott. A megszületett utódokat is hasonlóan táplálták, mint az anyákat, majd felnőtt korukban egy egyszerű viselkedéses teszttel vizsgálták idegrendszerük működését.
A teszt alapját az alkotja, hogy ha az egerek váratlanul egy hangos hangot hallanak, hátraugranak. Ha azonban az erős hangot egy halkabb előzi meg, akkor a hátraugrás sokkal kevésbé kifejezett. Úgy látszik, hogy a halkabb hang figyelmeztető jelzésként működik, felkészíti az idegrendszert az elkövetkező ingerekre. Ezt az adaptív folyamatot szenzoromotoros kapuzásnak nevezik.
Ha az egerek táplálékában megfelelő mennyiségű DHA és EPA volt jelen (de LNA nem), akkor normálisan viselkedtek a teszt során, azaz sokkal nyugodtabban reagáltak az erős hangingerre, ha azt egy halkabb előzte meg. Mindhárom másik egércsoport esetében azonban az egerek már a halk hangra is erősen reagáltak, majdem olyan erősen, mint a hangosra.
Ha a DHA hiányzott az egerek szervezetéből, egyértemű volt, hogy az idegrendszer nem tud nyugalmi állapotba kerülni: az állatok folyamatosan izgalmi állapotban voltak, és enyhe ingerekre is túl erősen reagáltak.
A szerzők azt a következtetést vonták le, hogy ha kevés a DHA a táplálékban, akkor az idegrendszer nem tudja megfelelően kezelni az érzékszervi ingereket. Már az agyi DHA-szint kisfokú csökkenése is rontja az agy működését – mondta Salem.
Emberekben a szenzoromotoros kapuzás zavara jellemző tünet számos idegrendszeri betegség, például a skizofrénia vagy figyelemhiányos hiperaktivitás zavar esetében. Ismert, hogy a skizofrénekben alacsonyabb az esszenciális zsírsavak szintje, feltehetően egy olyan örökletes tényező miatt, ami megzavarja ezek anyagcseréjét.
A tipikus amerikai étrend jóval gazdagabb omega-6-zsírsavakban, mint omega-3-zsírsavakban. A nagyobb mennyiségű omega-6-zsírsavak és a linolénsav akadályozzák az omega-3-zsírsavak szervezetbe jutását. Kettős átok ül rajtunk: kevés omega-3-, és sok omega-6-zsírsav – jellmezte a helyzetet Salem.
Dr. Weisz Júlia, medicalonline