hirdetés
2019. december. 13., péntek - Luca, Otília.
hirdetés

Nőnapi figyelmeztetés érkezett a kardiológusoktól

A közhiedelemmel ellentétben a nőket ma már jobban veszélyeztetik a szív- és érrendszeri megbetegedések, mint a férfiakat.

hirdetés

A kockázati tényezők sokkal erősebben hatnak a nőkre, ám a jelekre meg nem figyelnek. A várandósság és a változó kor az az időszak, amikor a nőknél megnő a rizikófaktorok gyakorisága.  A Magyar Kardiológusok Társasága most Nőnap alkalmából hívja fel a figyelmet, hogy vegyünk észre azokat a jeleket, amelyek vagy kockázatot jelentenek, vagy már az, infarktust jelzik.

Ma Magyarországon a nők 57 százaléka hal meg szívproblémák miatt, 43 százalékuknál pedig még csak mellkasi fájdalom sem utal arra, hogy nagy a baj. Több kutatás is készült a nők szívrohamának gyakoriságával, illetve kockázatával kapcsolatban. Az Oxfordi Egyetem vizsgálata azt mutatta ki, hogy a dohányzás, a cukorbaj, a magas vérnyomás és a túlsúly mind a nőknél, mind a férfiaknál fokozta a szívroham kockázatát. A dohányos férfiak kockázata megkétszereződött a soha nem dohányzó férfiakéhoz képest, a nőké azonban több, mint megháromszorozódott. A magas vérnyomásos, 1-es vagy 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő nők kockázata is magasabb volt a férfiakéhoz képest. Vagyis általában ugyan több férfi kap szívrohamot, mint nő, azonban több komoly kockázati tényező jobban fokozza a nők relatív kockázatát, mint a férfiakét. A magas vérnyomás több mint 8 százalékkal jelentett nagyobb szívroham-kockázatot a nők, mint a férfiak számára, az 1-es típusú diabétesz esetében ez majdnem háromszorosa volt a férfiakénak, a 2-es típusú diabéteszé 47 százalékkal volt magasabb. Egy másik, lengyel vizsgálat pedig arra a megállapításra jutott, hogy a nők a már riasztó jeleknél sokkal ritkábban hívnak mentőt, kérnek segítséget, mintha azt férfi családtagjuknál észlelnék.

 – Lassan köztudottá válik, hogy a nőket is veszélyeztetetik az iszkémiás szívbetegségek, halálozásukban pedig a szív és érrendszeri megbetegedéseknek van a legnagyobb szerepe. A hormonális védettség, amit a nők ösztrogén ellátottsága nyújt, a változás korával megszűnik. A kardiovaszkuláris rizikó, vagyis annak valószínűsége, hogy egy szív- és érrendszeri esemény a közeljövőben nagy eséllyel bekövetkezik, azok együttes jelenlétéből jól látható. Legalábbis azt mindenképp tudhatjuk, hogy kik a legveszélyeztetettebbek. A kockázatbecslésben újabb és újabb rizikótényezők váltak elfogadottá, azonban a magas vérnyomás szerepe a betegségek kialakulásában egészen biztos. Ugyanakkor népbetegség is, hiszen a felnőtt társadalom 30 százalékát érinti, az idősebbek között pedig 60-70 százalék előfordulásának a gyakorisága.  Az idősek között egyértelműen több a hipertóniás nő, mint a férfi – hívja föl a figyelmet dr. Masszi Gabriella, a Magyar Kardiológusok Társasága hypertónia munkacsoportjának vezetőségi tagja, a „Harc a női szívekért” kuratórium elnöke, a Magyar Menopauza Társaság főtitkára.

– A nők magas vérnyomását komolyabban kell vennünk, ugyanis több olyan életszakasz van, amely csak rájuk jellemző, és amikor a magas vérnyomásnak különösen nagy a veszélye. Ilyen az áldott állapotban, illetve a változás kora. A menopauza az utolsó vérzéstől eltelt 1 év utáni időszakot jelenti, de az élettani változások már jóval megelőzik ezt. A női hormonális működés leállásával számos klinikai tünet alakulhat ki: hőhullámok, alvászavar, kedélyállapot ingadozások, testsúly, a bőr rugalmasságának elvesztése. Az anyagcsere is változik és a vérzsír szintek emelkedése növeli az érelmeszesedés gyakoriságát. Az életkorral párhuzamosan nő a vérnyomás is, ami egyértelműen növeli a betegség kockázatát. Ehhez társulhat még a testsúlynövekedés, az ülő életmód és a helytelen táplálkozás. A változás korát követően a nőknek sokkal tudatosabban kell odafigyelnie önmagukra, az egészséges életvezetésre, napi rendszerességgel végzett testmozgásra, ez lehetőleg heti 150 percet jelent, illetve alapvető a helyes táplálkozás. Nagyon fontos, hogy tudja az adatait, mérje rendszeresen a vérnyomását, a testsúlyát, legalább félévente kérjen laboratóriumi vizsgálatokat – ad tanácsokat Masszi Gabriella.

(forrás: Magyar Kardiológusok Társasága)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés