hirdetés
hirdetés
2019. augusztus. 19., hétfő - Huba.
hirdetés

Nemzeti Védőnői Szolgálat helyett központi védőnői team?

A vállalkozó védőnők, akik nem tartoznak a védőnői béremelést biztosító bértábla hatálya alá, kezdeményezhetik a működési forma módosítását a feladatellátásért felelős intézménynél.

Egyelőre mérlegelik, hogy szükség van-e Nemzeti Védőnői Szolgálatra, vagy e nélkül is megoldhatók a területre jellemző legégetőbb problémák – hangzott el azon a csütörtöki sajtótájékoztatón, amelyen Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár a védőnők béremeléséről számolt be annak apropóján, hogy a napokban kapják készhez a kollégák a béremelés utáni első fizetésüket.

Nettó százezer forinttal kapott több fizetést Csősz Katalin, józsefvárosi területi védőnő, akinek alapbére eddig – a közalkalmazotti bértábla szerint – 195 ezer forint volt, annak ellenére, hogy 34 éve gondozza a rábízott családokat. Július 1-je óta azonban – figyelembe véve a végzettségét, és a munkában töltött idejét – az egészségügyi bértábla F12 kategóriájának megfelelően az alapilletménye 354.600 forintra emelkedett, amihez még bérkiegészítés és területi pótlék is jár.

A védőnők az élet letéteményesei – fogalmazott Horváth Ildikó, aki azt is elmondta, az alapellátásban dolgozó szakemberek több mint 100 éve szolgálják a várandósok, csecsemők, gyermekek egészségét, sok örömöt, a nehéz helyzetekben támogatást nyújtanak a családoknak, ezért is fontos, hogy sikerült rendezni a fizetéseiket oly módon, hogy az egészségügyi bértábla hatálya alá kerültek. A szakpolitikus hangsúlyozta azt is, a védőnői szolgálatoknak meghatározó szerepe van a Magyarországon kiemelten jó átoltottságban, ahogyan a koragyermekkori problémák diagnosztizálásában is.

Nyolc évnyi bérkiegészítés

A bértábla július 1-jével történt módosulása 3935 védőnőt érint, azokat, akik állami, önkormányzati, vagy egyházi szervezet fenntartásában álló szolgálatnál területi-, iskolavédőnői feladatokat látnak el. Mint arra a sajtótájékoztatón Bábiné Szottfried Gabriella, az Egészségügyi Szakmai Kollégium Védőnői Tagozatának vezetője emlékeztetett, kollégái 2005 óta nem részesültek béremelésben, azonban a kormány már 2010-ben érzékelte, hogy nagyobb megbecsülést kell biztosítani a diplomás alapellátóként tevékenykedő védőnőknek. Ezt a pótlékok emelésével, és bérkiegészítésekkel igyekeztek elérni

Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár és Bábiné Szottfried Gabriella, az Egészségügyi Szakmai Kollégium védőnői tagozatának vezetője a védőnői béremelésről szóló sajtótájékoztatón (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)
Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár és Bábiné Szottfried Gabriella, az Egészségügyi Szakmai Kollégium védőnői tagozatának vezetője a védőnői béremelésről szóló sajtótájékoztatón (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)
.

Első ízben 2012-ben érkezett pontfinanszírozási többlet a védőnői szolgálatokat fenntartó intézmények, önkormányzatok számlájára, amelyet ugyanúgy rendelettel igyekeztek felpántlikázni, mint a 2016-ban a védőnői fizetések emelésére szánt 2 milliárd forintot, amelyből bruttó 30-35 ezer forintos többletet kellett biztosítani a védőnői fizetésekhez. Legutóbb 2017 novemberében kaptak bruttó 33 ezer forintos bérkiegészítést a szolgálatok, amely most beépül az alapilletménybe – amely ezt követően a bértáblának megfelelő ütemben emelkedik –, az egyéb bérkiegészítések pedig továbbra is járnak. Mint az államtitkár a sajtótájékoztatón mondta: a védőnők 2022 januárjában két és félszer annyit fognak keresni, mint a tavalyi alapilletményük.  

2017-ben a kormányzat megbízásából országos konzultációt folytattunk, amelynek kardinális kérdése volt a bérrendezés, azon belül is az egészségügyi szakdolgozói bértábla alkalmazása a védőnőkre – emlékeztetett a mostani sajtóeseményen Bábiné. Arról azonban nem tett említést, hogy ugyancsak a bérrendezés volt a legfontosabb kérdés a 2013-as országjárása során is, amelyet a védőnői hálózat átalakításának miniszteri biztosaként bonyolított le. A roadshow lezárultával lapunknak arról beszélt, várhatóan szeptemberben a kormány elé kerülhet az alapellátásban dolgozók bérrendezésének ügye.

NVSZ – pró és kontra

A hat évvel ezelőtti országjárás előzménye az volt, hogy a védőnők mindössze tíz nap alatt 1700 aláírást gyűjtöttek össze annak érdekében, hogy egységes állami fenntartó alá tartozhassanak. Ekkor merült fel a Nemzeti Védőnői Szolgálat (NVSZ) életre hívásának ötlete. Az országjárásról miniszteri biztosi jelentés is készült, amely már négy éve porosodott a tárcánál, amikor 2017 nyarán Bábiné megismételte az országos konzultációt, miután 2017 májusában a kormány határozatban két hónapot adott az emberi erőforrások miniszterének a védőnői szolgálatról szóló koncepció kidolgozására.

Ahogyan az első, úgy a második országjárás után készült javaslatcsomag tartalma sem ismert, bár vélhetően azok alapján vették tervbe az NVSZ felállítását a minisztériumban, hiszen Nagy Anikó, akkori egészségügyért felelős államtitkár egy évvel ezelőtt még úgy fogalmazott: „komoly jogi kodifikációs folyamat előzi meg az NVSZ felállítását, amelynek előkészítő munkálatai már elindultak a tárcánál”.

Konzultáció folyik az NVSZ-ről, mérlegelés alatt állnak az érvek, hogy meg lehet-e oldani más formában is a kérdést – így reflektált a mostani sajtóeseményen Horváth Ildikó az NVSZ-szel kapcsolatos felvetésre. Elmondta azt is, hogy felmérték és azonosították az országban a „nehezebb” területeket, felmerült például egy állami fenntartású központ kialakítása, ahol az alkalmazottként foglalkoztatott védőnői teamből állítanának ki állandó szakembereket oda, ahol most helyettesítéssel látják el a feladatokat.

A védőnői társadalom egyébként – a bértábla mellett – az egységes szakmai irányítás és felügyelet miatt is szorgalmazta az NVSZ felállítását. Az ezt firtató kérdésünkre az államtitkár emlékeztetett, hogy múlt héten jelent meg az egészségügyi szolgáltatók szakfelügyeletéről szóló Emmi rendelet, amely garantálja, hogy a lakosság minőségi szolgáltatáshoz jusson úgy is, hogy nem áll fel az NVSZ.

A vállalkozó védőnőknek van még feladata

A most bejelentett védőnői béremelés egyébként csak a közalkalmazottként foglalkoztatott kollégákra vonatkozik, pedig a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatbázisában nyilvántartott 1783 szolgáltatóból 198 vállalkozásként, gazdasági társasági, vagy alapítványi formában működik, ők pedig nem tartoznak a vonatkozó jogszabály hatálya alá, így kimaradnak a béremelésből.

A védőnői bérfejlesztés során az elsődleges cél az volt, hogy az állami, önkormányzati, egyházi szervezetek tulajdonában és fenntartásában álló védőnői szolgálatoknál dolgozó területi- és iskolavédőnők bérét rendezzük, és részükre minden, a jogszabályok alapján járó bérelem ténylegesen kifizetésre kerüljön, aminek teljesülését figyelemmel is kísérjük – válaszolt Horváth Ildikó a vállalkozó védőnőkre vonatkozó kérdésünkre, hangsúlyozva, hogy az ilyen formában működő szolgálatok esetén a teljes finanszírozási összeg a védőnőt illeti meg.

Elsősorban a több feladatot – például a területi- és iskolavédőnői munkát egyidejűleg – ellátó kollégáknak érte meg vállalkozóként dolgozni, sok esetben így ők több bevételhez is jutottak, mint azok, akik a közalkalmazotti bértábla szerint kapták a fizetésüket. Tény azonban, hogy néhány fenntartó „erős ráutaló magatartással” vette rá a védőnőt, hogy vállalkozóként lássa el a gondozottakat – mondták el lapunknak érintett szakemberek.

Az államtitkár a MedicalOnline vonatkozó kérdésére válaszolva egyébként hozzátette azt is, hogy a vállalkozási formában dolgozó védőnők részére adott a lehetőség a védőnői feladatok biztosításáért felelős intézménnyel vagy önkormányzattal egyeztetést kezdeményezni a működési forma esetleges módosítása érdekében, amennyiben ezt szükségesnek látják.

Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink