hirdetés
2022. december. 09., péntek - Natália.
hirdetés

Nem lehet minden kórházban sürgősségi betegellátó osztály!

Minden akut ellátást nyújtó kórházban kell sürgősségi betegellátó osztály (SBO), de nem kell minden kórháznak akut ellátással foglalkozniamondta a MedicalOnline-nak Berényi Tamás aneszteziológus, sürgősségi orvostani szakorvos.

A sürgősségi osztályok szervezeti feltételrendszere csak azokban a kórházakban biztosítható, ahol komplex akut ellátást nyújtanak, ugyanakkor alapvető betegbiztonsági kérdés, hogy az ilyen szolgáltatóknál legyen sürgősségi egység – mondta lapunknak a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság (MSOTKE) egyik alapítója, nyolc éven át elnöke.

Pintér Sándor egészségügyért is felelős miniszter múlt héten, parlamenti bizottsági meghallgatása során azt mondta, azt tervezik, hogy az összes kórházban legyen (...) sürgősségi ellátás. Berényi Tamás szerint a kijelentés nyomán az a kérdés, hogy az ellátórendszer valóban igényel-e ennyi – komplexitásában elégtelen – akut jellegű ellátásban résztvevő kórházat.

Bár a sürgősségi ellátás XXI. század társadalmi, gazdasági és szakmai kihívásaira megoldást kínáló betegcentrikus rendszer, máig kérdés, hogy a hazai ellátórendszer áttér-e erre a beteghez rendelt struktúrára, és azon belül kiépíti-e a hatékony és hasznos akut ellátórendszerét. Ennek a struktúrának alapeleme a prehospitális és hospitális rendszert összekötő, a folyamatos ellátást nyújtó, a beteghez rendelt sürgősségi szolgáltatás, amely csak megfelelő környezetben hatékony – magyarázta Berényi Tamás.

Ha ez az egészségpolitika stratégiai célja, akkor – mint ezt a területért felelős miniszter jelezte is – fel kell mérni, hogy milyen volumenű, milyen eloszlású struktúrára van valós szükség. Ennek ismeretében lehet azután meghatározni a sürgősségi osztályos szükségletét is. A „patient integrated” „acute care” rendszerező elveinek megvalósítását a hozzánk hasonló gazdasági és szociális helyzetben lévő országok számára javasolta a WHO az ezredfordulón, kialakítását  támogatta az Európai Unió is, ám ez idáig mindezt rendszerszintű átalakításra nem sikerült felhasználnunk.

Egyfajta centralizáció irányába hat az SBO-kon is tapasztalható orvos és szakápoló-hiány – amely ezen a területen jellemzően a támogatott rendszer hiányából, túlterheltségből, kiégésből ered – mára nem rosszabb, mint a legtöbb szakterületen. Ugyanakkor hiányzik az ellátórendszerből egy-két aktív generáció, jellemző a kiöregedés, az erodáció, ami hatással van a betegellátás során megszerzett tudás átadására is. Ezt a jelenséget csak meghirdetett stratégiai célokkal lehet kezelni.

A társadalom alapvető érdeke, hogy ha bárkinek egészségügyi problémája van, vagy ha úgy véli, hogy orvosi ellátásra szorul, egyértelmű, átlátható, ismert ponton kérhessen és kaphasson segítséget. Ennek nem a teljes populáció „orvosképzése” a megoldása és pláne nem a megfelelő betegbiztonság garanciájára képtelen heterogén rendszerelemek dúsítása. Alapvetés, hogy ahol van kórházi akut jellegű ellátás, oda kell sürgősségi egység – hangsúlyozta az MSOTKE korábbi elnöke, hozzátéve, hogy ha a kórházi struktúra eklektikus, akkor a prehospitális sürgősség értelmetlen és átláthatatlan. 

Bár a sürgősségi osztályok feladata egyfajta ambuláns ellátás, de hatékonyság és hasznosság szempontjából kell egy megelőző, szélesebb alapokon álló rendszerelem. Ez ma még az alapellátáshoz tartozik, számtalan gyakorta elégtelen megoldási próbálkozással.

Pintér Sándor parlamenti meghallgatásán annak ellenére említette meg az újabb beavatkozás lehetőségét a sürgősségi betegellátás rendszerébe, hogy az elmúlt években számos intézkedés történt a sürgősségi és ügyeleti rendszert érintően. Kásler Miklós már hivatalba lépésekor azt ígérte, kiemelten foglalkozik a tárca a sürgősségi ellátással, így 2019 januárjában jelent meg az a miniszteri rendelet, amely kötelezővé tette a Magyar Sürgősségi Triázs Rendszer (MSTR) bevezetését az ország valamennyi SBO-ján. Az azóta leköszönt erőforrás miniszter már január közepén bejelentette, hogymióta a minisztérium január 7-én utasított három sürgősségi ellátót, hogy növeljék az akut alapellátási egységben a személyi kapacitásokat, minden triázskategóriában gyorsabban, vagy várakozási idő nélkül látják el a betegeket az ország valamennyi sürgősségi osztályán”. Később, tavaly júliusban elindult az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) sürgősségi ügyeleti modellprogramja is Hajdú-Bihar megyében, akkor azt tervezték, hogy idén már országszerte ez a rendszer működik majd. A programtól azt is remélték, hogy mérsékli majd az SBO-k leterheltségét.

Amióta valamennyi SBO-n bevezették az MSTR kötelező alkalmazását, folyik az adatok gyűjtése, ám komplex szakmai analízisre és auditra ez idáig nem került sor – mondta felvetésünkre a szakember.

Az OMSZ elsődleges feladata a mentés – szögezte le a hajdú-bihari pilottal kapcsolatban Berényi Tamás, aki szerint a szolgálat fajlagos szakorvos-létszáma a legrosszabb, legszegényesebb a sürgősségi ellátásban. Véleménye szerint hibás döntés volt irányítási feladattal megbízni a szolgálatot, mert ez egy külön szakma, amelynek hangsúlyosan függetlennek kell lennie minden szolgáltatótól. A hajdú-bihari pilot eredményei egyelőre a szakma számára sem ismertek, de az MSOTKE alapítója szerint – az OMSZ nélkül, mint struktúra – jó irány lehet az alapellátás sürgősségi feladatainak kiváltására.

Ugyanakkor Berényi Tamás ismét hangsúlyozta: nincs ügyelet! A sürgősségi betegellátás folyamatos ellátási forma, ami holisztikusan közelíti meg a beteget és képes őt indivídumként szolgálni. A medicina a személyre szabott gyógyítás irányba halad, aki mást erőltet, az fordítva megy az egyirányú úton.

Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés
hirdetés

Könyveink