hirdetés
2018. december. 13., csütörtök - Luca, Otília.
hirdetés

Nem kellenek a nyugdíjas orvosok?

Egyre több, nyugdíj után is a közellátásban dolgozó orvos vár arra, hogy a Miniszterelnökség jóváhagyja a továbbfoglalkoztatási kérelmét.

hirdetés

Egyre többeknél fordul elő, hogy hiába nyújtják be továbbfoglalkoztatási kérelmüket a Miniszterelnökség felé, hogy nyugdíj mellett is gyógyíthassák a betegeket az állami intézményekben, nem érkezik meg az a jóváhagyás, amellyel a munkáltató igényelheti a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK) a kiegészítő juttatás összegének folyósítását – értesült a MedicalOnline.

Hivatalos panasszal egyelőre nem keresték meg a Magyar Orvosi Kamarát (MOK), de annak elnökéhez eljutottak a hírek az engedélyezés körüli nehézségekről, van olyan kolléga, aki másfél év után kapott csak választ a Miniszterelnökségtől – erősítette meg lapunk információit a MOK elnöke. Éger István azt is elmondta, utoljára két héttel ezelőtt, levélben kérte Kásler Miklós emberi erőforrás minisztert, hogy haladéktalanul vessen véget ennek a „majomcirkusznak”. Megemlítette azt is, hogy a Munka Törvénykönyvének január 1-jével életbe lépő kedvező módosításai a nyugdíjas orvosokra nem vonatkoznak, ami durván diszkriminatív helyzetet teremt.

Miért kell ezt a hosszú, bürokratikus és értelmetlen folyamatot fenntartani, amikor egyetlen tollvonással eltörölhetnék? – vetette fel a kamara elnöke. A vonatkozó szabályok szerint egyébként az érintetteknek maguknak kellene kérvényezniük, hogy tovább dolgozhassanak, de az adminisztrációt jellemzően átvállalják az intézmények.

Fotó: 123rf
Fotó: 123rf

A szakdolgozóknál még nehézkesebb a visszafoglalkoztatás mint az orvosoknál – mondta Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke. Akár 4-6 hónap is eltelik, míg megérkezik a jóváhagyó, vagy éppen elutasító határozat az érintettekhez, márpedig a dolgozó addig nem léphet vissza a rendszerbe, amíg az engedélyezési folyamat le nem zárul. Úgy vélte, kiszámítható jogfolytonosságot biztosítana, és tervezhető jövőképet nyújtana mind a szakdolgozó, mind a munkaadó számára, ha automatikusan megadnák a továbbfoglalkoztatás lehetőségét, intézményi kezdeményezésre.

A járandóságok folyósításának egyébként a pénzhiány sem lehet az oka, hiszen lapunk értesülései szerint a NEAK erre elkülönített kasszájában nincs fedezethiány, kevesebb a beérkezett igény, mint a tervezett, és rendelkezésre álló keret. A NEAK-tól egyébként az intézményeknek kell megigényelniük a kiegészítést, amit viszont csak a Miniszterelnökségtől visszakapott jóváhagyás birtokában tudnak megtenni.

Elkészült a módosítás, de…   

A vonatkozó kormányrendelet módosítását már az előző ciklusban is szorgalmazta az egészségügyért felelős államtitkárság. A MedicalOnline úgy tudja, hogy el is készült az a tervezet, amely a kivételek közé emelné az egészségügyi ágazatot, sőt, megjelenését októberre datálták – ám ez elmaradt. Egyelőre úgy tűnik, nem is akkora baj, ugyanis bár az engedélyezési folyamatot eltörölnék, ellenben a visszafoglalkoztatást vizsgához kötnék. Ez nyilvánvalóan jogos felháborodást keltene a nyugdíj mellett dolgozó orvosok, szakdolgozók körében, hiszen nekik is meg kell szerezniük a kötelező továbbképzési pontokat, ha meg akarják tartani a működési engedélyüket.

A közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvek 2013. július 1-jei bevezetését egyébként öt évvel ezelőtt azzal indokolta a kormány, hogy Magyarország túlzottdeficit-eljárás alatt állt az Európai Unióban. Azóta azonban ez a kényszerítő körülmény megszűnt, az államháztartás helyzete és a gazdasági mutatók javultak, ellenben az ágazat folyamatos munkaerőhiánnyal küszködik.

Monitoring van, adat nincs

Régóta folyik a számháború az egészségügyben dolgozók létszáma körül. Legutóbb a MESZK elnöke saját felmérésükre hivatkozva azt mondta, 25 ezer ápoló hiányzik az ellátórendszerből. A minap az Emmi egy portál kérésére kiadott egy adatsort, amelynek tanúsága szerint 73 ezer szakdolgozót foglalkoztatnak az intézményekben. Bár az adatok forrását a minisztérium nem jelöli meg, elképzelhető, hogy azok az egységes ágazati humánerőforrás monitoringrendszerből (HMR) származnak, amelynek fenntartását és működtetését az egészségügyi törvény rendeli el.

A HMR-t az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) kezeli, abban valamennyi, az egészségügyben dolgozó szakember nyomon követhető. Ugyancsak jogszabály írja elő, hogy évente egyszer – a tárgyévet követő április 30-áig – éves beszámolót kell készíteni az ágazatvezetés számára, a humánerőforrás stratégia tervezéséhez. A jelentést a miniszter jóváhagyását követően az ÁEEK honlapján nyilvánosságra kell hozni.

A kórházfenntartó honlapján található jelentések közül az utolsót 2016 júliusában tették közzé, az tehát a 2015-ös évre vonatkozik. Lapunk egyébként úgy értesült, hogy az éves beszámolókat az ÁEEK Emberi Erőforrás Fejlesztési Főigazgatósága rendre elkészíti, és a törvényben előírt határidőre a miniszter részére megküldi, ám jóváhagyólag nem kapja vissza, így nem is teheti közzé.

Ha nem is ismerjük pontosan a rendelkezésre álló, ám nyilvánosságra nem hozott HR adatokat, a sajtóban kibukó működési zavarok mégiscsak arra utalnak, hogy a szakmai szervezeteknek igazuk van, amikor krónikus ágazati munkaerőhiányról beszélnek. Mindez indokolttá teszi a visszafoglalkoztatást megnehezítő kormányhatározat felülvizsgálatát is. Bár az orvosok, szakdolgozók továbbfoglalkoztatása elsősorban a köz érdeke, Éger István azt is felvetette, hogy a fiatal orvosok oktatása is veszélybe kerülhet, ha elveszítjük a nyugdíjas orvosainkat.

Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink