Naponta többször is ehetünk kenyeret – ha teljes kiőrlésű
A jó minőségű, teljes kiőrlésű gabonából készült kenyérben sok értékes makro- és mikrotápanyag van, emellett rostforrásnak sem utolsó – mondja Szabó Adrienn, a Semmelweis Egyetem dietetikusa. A szakember ezzel cáfolja azt a tévhitet, hogy a kenyér egészségtelen és hizlal, mert szénhidrátot tartalmaz.
A kenyér az egyik legalapvetőbb táplálékunk, de napjainkban az egyik legmegosztóbb is: van, aki mindenhez eszi, míg más csak szénhidrátot lát benne, és attól fél, hogy hizlal. Szabó Adrienn szerint érdemes tisztázni egyrészt, hogy energiaforrás szempontjából a szénhidrátok alapvető fontosságúak az ember számára, a nemzetközi ajánlások szerint az a jó, ha a napi energiaszükségletük legnagyobb részben (40-60 energiaszázalékban) szénhidrátból származik. Másrészt fontos tudni, hogy önmagában nem a szénhidrát hizlal, hanem az, ha rendszeresen a napi szükségletünknél több energiát viszünk be a szervezetünkbe. A magyarokra pedig sokkal inkább a túlzott zsír-, mint a túlzott szénhidrátfogyasztás jellemző.
A kenyér nem egyszerűen szénhidrát, mint a cukor, tartalmaz mikrotápanyagokat, például cinket, szelént, magnéziumot, B-vitaminokat, emellett pedig nagyon fontos rost- és növényi fehérjeforrás is. Ez azonban elsősorban a teljes kiőrlésű változatokra igaz. Hazai szabályozások szerint pedig nem csak azt lehet így nevezni, ami 100% teljes gabonából áll, hanem mindazokat, amelyek minimum 60 százalékban tartalmaznak teljes kiőrlésű lisztet (a gabonaszemnek a korpa meg a csíra része is jelen van) – teszi hozzá Szabó Adrienn a semmelweis.hu-n.
A teljes kiőrlésű gabona, így a belőle készült kenyér bizonyítottan szerepet játszik olyan civilizációs betegségek rizikójának csökkentésében, mint a metabolikus szindróma, a magas vérnyomás, a 2-es típusú cukorbetegség, a szív és érrendszeri betegség, a vastagbéldaganat.
Ezért akár naponta többször is érdemes lehet teljes kiőrlésű kenyeret enni.
A Semmelweis Egyetem dietetikusa kiemeli: sokkal fontosabb, hogy a kenyér miből, mint hogy milyen eljárással készül, hisz a klinikai vizsgálatokban sem a készítés módja, hanem a gabona minősége az, ami a kedvező hatásokért felel. A vadkovászos verziók valóban egészségesebbek (a kovász érése közben ugyanis egyes komponensek könnyebben emészthetővé, egyes mikrotápanyagok pedig jobban hasznosíthatóvá válnak), mint a gyorskelesztett élesztős változatok, amik jellemzően tele vannak adalékanyagokkal. Azonban, ha az a kérdés, melyik egészségesebb, egy egyszerű élesztős vagy egy vadkovászos kenyér, akkor a válasz az, hogy amelyik magasabb arányban tartalmaz teljes kiőrlésű gabonát és mesterséges adalékanyagoktól mentes. Jó tudni, hogy a félbarna kenyerekben nem 50% teljes kiőrlésű liszt van, hanem gyakorlatilag félfehér búzalisztből (BL112) készülnek.
Szabó Adrienn azt javasolja, hogy a teljes kiőrlésű kenyereken belül próbáljunk ki minél többfélét, például rozsból vagy tönköly- és tönkebúzából készültet, mert ezek mikrotápanyag-összetételben kissé különbözőek. A táplálkozásunkat azzal is változatosabbá és egészségesebbé tehetjük, ha a kenyeret szó szerint az étkezés alapjának tekintjük. Mondjuk, egy szeletre zöldfűszeres cottage cheese-t kenünk és paprikát, paradicsomot eszünk hozzá, vagy a kenyeret magas omega-3 tartalmú makrélához fogyasztjuk ahelyett, hogy a hagyományos „két vastag karéj fehér kenyér között egy szelet párizsi és zsíros sajt” szendvics lenne a vacsoránk.
Szabó Adrienn még egy fontos szempontra felhívja a figyelmet a kenyérfogyasztással kapcsolatban, ez pedig nem más, mint hogy a megmaradt kenyeret ne dobjuk ki, hanem fagyasszuk le! Ezt azért is hasznos megfontolni, mivel az élelmiszerhulladék legnagyobb része Magyarországon kenyérből származik. A fagyasztás az egészségesebb választás az ugyancsak sok adalékanyagot tartalmazó tartós kenyerekkel szemben – teszi hozzá a dietetikus.
