hirdetés
2024. április. 19., péntek - Emma.

Nagygyűléssel adnának lendületet az ágazati egyeztetésnek a szakdolgozók

Áprilisra nagygyűlést szervez a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK), erről legutóbbi ülésén döntött az elnökség – tudta meg a Medical Online. Balogh Zoltán, a MESZK elnöke megerősített lapunk értesülését. A Syma Rendezvényközpontba több ezer kollégájukat várják a szervezők.

Négyezer emberrel kellett szembenéznie 2008-ban és 2012-ben az ágazat akkori vezetőinek, Horváth Ágnesnek, majd Szócska Miklósnak – emlékeztet az elnök. A három évvel ezelőtti nagygyűlés eredményeként indultak el az ágazati bértárgyalások, és született meg a jogszabállyal megerősített szakdolgozói bértábla, majd indult el a fizetések emelése, amelynek évenkénti folytatására többszöri, hangsúlyos ígéretet kaptak a szaktárcától. Ez azonban már 2014-ben is elmaradt, és úgy tűnik, 2015-ben sincs szándék a megállapodások betartására. A mostani nagygyűlésen Zombor Gábornak kell válaszokat adnia több ezer szakdolgozónak arra, milyen elképzelései vannak bérhelyzet rendezésére, az évről-évre kitartóan emelkedő szakdolgozói elvándorlás megállítására, vagy a kórházi struktúra átszervezéséből eredő létszámleépítésekre.

Bár Balogh Zoltán azt kizártnak tartja, hogy a mostani átszervezések nyomán ismét több ezer szakdolgozó veszítse el az állását, olyan nagymértékű leépítésekre, mint a 2007-es reform idején, amikor 3500 kollégájuk veszítette el a munkahelyét, nem számítanak, de az elképzelhető, hogy sokan nem fogják tudni vállalni az ingázást egy messzebb lévő intézménybe, ha lakóhelyükön bezár a kórház, vagy leépítik a gyógyító osztályokat. Viszont azzal egyre gyakrabban találkoznak az utóbbi időben, hogy a nyugdíjba vonuló kolléganőik továbbfoglalkoztatási kérelmeit elutasítják – és ez is egyfajta létszámleépítés. A tavalyi év első kilenc hónapjában már 380 ápoló – első sorban a magasabban képzettek –, és 37 szülésznő folyamodott (a külfölfi munkavállaláshoz szükséges) jó hírnév igazolásért, de a diplomás szakdolgozók itthon is könnyen találnak jobban fizetett állást az ellátórendszeren kívül. Az elnök arra is figyelmeztetet, fajlagosan több szakdolgozó hiányzik a hazai ellátórendszerből, mint orvos.

A béremelést és az életpálya modell bevezetését viszont nem lehet tovább halogatni, elmozdulásnak kell történnie az alapbérekben, hiszen erre is ígéretet kaptunk korábban, ám ez sem valósult meg – folytatja a MESZK elnöke, aki szerint megengedhetetlen, hogy míg a nemzetgazdasági átlagfizetés 246 ezer forint, addig egy szakdolgozó, sokszor csak bruttó141 ezer forintot vigyen haza. A kormányzatnak megoldást kell találnia arra is, hogy az alapellátásban dolgozó szakasszisztensekhez és védőnőkhöz is eljussanak a korábban finanszírozási többletként a praxisokhoz és önkormányzatokhoz érkező összegekből a béremelésre szánt rész. Ugyanis egy tavaly őszi felmérésükből kiderült, hogy sok, háziorvos mellett alkalmazott kollégájuknak sem 2012-ben, sem 2013-ban nem emelkedett a fizetése, és a szakdolgozói kiegészítő juttatást sem kapták meg 2014-ben. Ugyanígy hiába várt illetménykiegészítésre jó néhány védőnő is.

Az új államtitkár hivatalba lépése óta csak néhány szakmai egyeztetésen vett részt a MESZK, Balogh Zoltán úgy véli, elég lassan bontakozik ki a szakpolitika rövid és hosszú távú intézkedési terve, ezeket még most is csak nyomokban látják. A nagygyűlés összehívásától azt remélik, hogy a korábbi tárcavezetéssel megkezdett egyeztetési és fejlesztési folyamat tovább folytatódik, valamint az ágazat közel százezer szakdolgozóját illetően felelős döntések születnek.  A 2012. június 30-án hatályos alapilletmények befagyasztásának feloldása és kiigazítása jelentős jövedelememelkedést jelenthetne. Ugyanakkor Balogh Zoltán hangsúlyozta azt is, a kamara továbbra is hatékony és együttműködő partnere kíván maradni a kormányzatnak a biztonságos betegellátás és a népegészségügyi célok megvalósítása érdekében.

hirdetés

Könyveink