hirdetés
2019. november. 15., péntek - Albert, Lipót.
hirdetés

 

Mi mindenre jó a zene?

Az elmúlt évtizedben egyre nagyobb tudományos érdeklődés övezi a zene egészségre gyakorolt hatásait, így tanulmányozzák az általa kiváltott pszichoneuroimmunológiai vagy neurokémiai effektusokat is.

hirdetés

Szex, drog és rock and roll: nyilvánvaló, hogy az első két élmény élvezetében az endogén opioidok felszabadulása alapvetően közreműködik, azonban a legújabb vizsgálatok szerint a zene számos jó hatásáért is ezek a természetes fájdalomcsillapítók és hangulatszabályozók a felelősek, írja a New Scientist összeállítása (Miért élvezzük a zenét?).

Mint a többi élvezetes tevékenység esetében is, a zene öröme is két komponensű: már akkor örömöt élünk át, amikor elképzeljük, hogy hamarosan meghallgatjuk kedvenc zeneszámunkat, majd akkor is, amikor aktuálisan sor kerül a zenehallgatásra. Ismert, hogy az agyi jutalmazásban közreműködő molekula, a dopamin mindkét fázisban részt vesz, ráadásul azt is tudjuk, hogy eközben funkcionális disszociáció figyelhető meg az agyban: az absztrakt jutalom (a zenehallgatás) anticipációja során a striátum anatómiailag különböző része aktiválódik (caudatum), mint a csúcsélmény (a zenehallgatás) során (nucleus accumbens) (Valorie Salimpoor és munkatársai: Anatomically distinct dopamine release during anticipation and experience of peak emotion to music; Nature Neuroscience).

Azonban a legtöbb kutató szerint a dopamin-felszabadulás önmagában nem képes megmagyarázni a zene euforizáló hatását, ezért a montreáli McGill University kutatói, Daniel Levitin és munkatársai megnézték, közreműködnek-e ebben a folyamatban is az opioidok. Vizsgálatuk során naltrexonnal blokkolták az opioid ingerületátvitelt a kísérleti alanyok agyában, és kiderült, hogy az illetők jóval kevésbé élvezték kedvenc zeneszámuk meghallgatását. Azonban az anticipáció öröme, vagyis az az öröm, amit akkor élünk át, amikor elképzeljük, hogy hamarosan meghallgatjuk kedvenc zeneszámunkat, ugyanolyan erős maradt, azaz bebizonyosodott, hogy a dopamin és az opioidok egyaránt részt vesznek a zenehallgatás örömének kialakításában.

Az opioidok felszabadulása továbbá a zene testre gyakorolt hatását is megmagyarázza: a zenehallgatás olyannyira enyhíti a fájdalomérzést, hogy a segítségével csökkenthető az opioid fájdalomcsillapítók használata (Cepeda és munkatársai: Music for pain relief; Cochrane Database Syst. Rev.).

 

Az aktív zenélés hatása erősebb

A University of Oxford munkatársa, Robin Dunbar kutatásai szerint ha az ember nemcsak hallgatja, de aktívan közreműködik a zenélésben – pl. énekel, táncol, dobol -, annak szignifikánsan nagyobb a pozitív hatása. Ezért mások olyan testedző berendezést fejlesztenek („jymmin” machine), aminek használata során a zene az illető erőkifejtéséhez, mozgásához alakul. Az eszköz egyik ötletgazdája, Tom Fritz, a lipcsei Max Planck Intézet agykutatója szerint az érzés, miszerint valaki erőteljesen kifejezheti magát a zenével, különleges élvezetet nyújt. A berendezés hat perces használata után a testgyakorlók már úgy érzik, fele annyi erőkifejtésre van szükségük, mint a testedzés elején (Musical agency reduces perceived exertion during strenuous physical performance; PNAS), továbbá fájdalomküszöbük is jobban nő az aktív módszerrel, mint a passzív zenehallgatással, ezért Fritz egy olyan szoftver kifejlesztésén dolgozik, ami használóinak hasonló zenei feedback-et tud nyújtani, így segíthet pl. az agyvérzés után lábadozóknak vagy a drogaddikcióval küzdőknek.

A zene egészségre gyakorolt pozitív hatása azonban nem korlátozódik a fájdalomcsillapításra. Vannak emberek, akik ugyanúgy használják a zenét a hangulatuk és tudatállapotuk befolyásolására, ahogy az alkoholt vagy a koffeint, nyilatkozta a New Scientistnek a már idézett Levitin, aki munkatársával, Mona Lisa Chandával a Trends in Cognitive Sciences című szaklapban áttekintette a zene hatását az emberi motivációs és jutalmazó, valamint öröm- és stresszrendszerek működésére, továbbá az immunrendszer szabályozására (The neurochemistry of music). Ez utóbbi témában önálló áttekintő tanulmány is született: The psychoneuroimmunological effects of music: A systematic review and a new model című írásukban Daisy Fancourt és munkatársai katalogizálják azokat a változásokat, amelyek a zenehallgatás révén a leukocitákban, a citokinekben vagy az immunglobulinokban végbemennek.

 

Dr. Kazai Anita
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink