hirdetés
hirdetés
2018. június. 19., kedd - Gyárfás.
hirdetés

Merre tovább SBO?

Milyen beavatkozásokra lenne szükség ahhoz, hogy a sürgősségi ellátás minősége megközelítse az európai átlagot? A válasz a Röntgen.reblogon.

hirdetés

A sürgősség osztályra beutalt, vagy bejövő betegek jelentős százaléka azért van ott, mert nem elégséges a szakorvosi hálózat kapacitása és hosszú hetekkel, esetleg hónapokkal későbbre kap a beteg időpontot a szakorvosi vizsgálatra. Ezért a rendszert megkerülve a sürgősségi osztályon keresztül próbálja meg a beteg, vagy a kezelőorvosa hozzájutni az áhított szakvéleményhez, ezzel is túlterhelve az amúgy is bedugult rendszert.

Bár a betegek száma az orvostudomány fejlődésével egyre inkább növekedni fog, a betegségek kezelése a technikai fejlődéssel egyre inkább a kórházakon kívüli ambuláns ellátóhelyek felé fog kitolódni. Ezért és fenti problémák miatt is rendkívül fontos a szakellátás megerősítése és átalakítása. Jelenleg ez egy meglehetősen mostoha terület az egészségügyben, főképpen a manuális szakmák között (nőgyógyászat, sebészet stb…) Ugyanis itt a műtétek és egyéb kórházi beavatkozások hiánya miatt jóval kevesebb a hálapénz. Sőt, miután ez az állami ellátás  mindenkinek jár, sokkal kevésbé kifizetődő az ott dolgozó orvos számára, hiszen itt a hálapénzmentes betegekre is jelentős időt kell fordítani, amit a hálapénzes betegek elől vesznek el. Ezért a szakrendelés a legkevésbé sem népszerű az orvosok között, sőt sokan igyekeznek menekülni innen. Sok helyen a szakorvosjelölteket, sokszor a rezidenseket küldik a szakrendelőkbe, ami nemcsak a minőség szempontjából aggályos, hanem egy-egy beteg kezelése is tovább tart, mint a nagyobb tapasztalatú szakorvosok számára. A megoldás az lehetne, hogy az itteni munkát sokkal súlyozottabban fizetnék, mint ugyanezt a kórházakban. És itt is komolyan szerephez kellene juttatni azokat a magasan képzett egészségügyi szakembereket, akik képesek lennének egyes, jelenleg még orvosi kompetenciába tartozó feladatokat átvállalni.

Szükséges lenne bővíteni az egynapos sebészeti ellátások körét is, amely beavatkozásokat ezekben a szakrendelőkben kellene javarészt megoldani. Furcsa és megdöbbentő az a tény, hogy ma az egynapos sebészeti kezelések kétharmadát az egyetemi centrumok végzik. Megfordultunk a lovon, ugyanis ezen centrumoknak nem a legegyszerűbb, hanem a legbonyolultabb ellátást kellene biztosítaniuk. Azonban a finanszírozás lehetővé teszi azt is, hogy aktív osztályokon végezzenek egynapos beavatkozást, akár egyetemi centrumokban is. Így a beteg és a hálája is ott marad. Szégyen az, hogy – bár az egynapos beavatkozások száma növekszik – ott, ahol ezeket a beavatkozásokat kellene végezni, mindössze az összes műtét 5 százalékát végzik el. Azaz, ahol a legnagyobbnak kellene lennie az egynapos beavatkozások számának – a szakrendelőkben – ott a legalacsonyabb. A hálapénz és a finanszírozás miatt mindent inkább beterelünk a magasabb szintű ellátóhely felé, ahelyett, hogy megfordítanánk az irányt.

Bővebben a Röntgen.reblogon.

(forrás: Röntgen.reblog)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Könyveink