hirdetés
hirdetés
2018. április. 22., vasárnap - Csilla, Noémi.
hirdetés

Merkely: Rövidíteni kell az orvosképzés idejét

A Magyar Idők és a Népszava is interjút készített a Semmelweis Egyetem nemrég megválasztott rektorjelöltjével, Merkely Bélával.

hirdetés

Az oktatás szerkezeti megújításával és a hamarosan induló infrastrukturális fejlesztésekkel a világ első száz egyeteme közé kerülhetnek, mondta Merkely Béla a Magyar Időknek.

– Milyen egyetemben gondolkodtak?
– Olyanban, amely nem csak infrastruktúrájában felel meg a XXI. századi elvárásoknak. A legjobb képzést kell nyújtani a hallgatóknak és európai szintű ellátást a betegeknek. A jó orvosképzés alapja álláspontom szerint a betegközpontú megközelítés. Ehhez pedig meg kell újulnunk szerkezetben, oktatási anyagban és persze a körülményeinkben is. Az egészségügyi szakmák egyértelműen gyakorlatorientáltak. A hallgatónak – a szükséges elméleti tudás megszerzése után – egy tutor, mester jelenlétében minél több beteget és esetet kell látnia ahhoz, hogy jó és magabiztos orvos vagy ápoló váljék belőle. A tudományt az iskolapadban, a gyógyítást a betegágy mellett lehet és kell megtanulni. A skill laborok, a szimulációs módszerek is fontosak, de nem helyettesítik a valódi orvos-beteg találkozásokat, azokat a tapasztalásokat, amiket a betegágy mellett, az ambulancián vagy a műtőben szerezhetnek meg a jövő gyógyítói.

– Az elmúlt években sok kritika érte a rezidensek részéről a magyarországi gyakorlati orvosképzés minőségét, szervezettségét, azt, hogy túl sok hallgató jut egy oktatóra. Ezen hogyan tudnak változtatni?
– Amikor a fiatal kollégák például hetente egyszer eljönnek a klinikára szívgyógyászat-gyakorlatra, és kapunk másfél órát, hogy bemutassunk nekik néhány beteget vagy egy-egy műtétet, akkor nyilvánvaló, hogy ily módon nem lehet megszerezni a szükséges tudásmennyiséget. Ezért én a valódi tömbösített oktatás híve vagyok. A megfelelő elméleti tudás birtokában töltsön velünk szakmánként néhány napot vagy hetet az egyetemista, velünk kezdje és vigye végig a napot. Járja végig az osztályokat, a műtőket, és az alatt szerezze meg azt az ismeretet, ami kiegészíti az elméletet. A tudományos diákkör kínálta lehetőségek vagy a választható klinikai munka szintén elősegítheti, hogy a fiatal kollégák a legfőbb érdeklődési területükön többletgyakorlathoz juthassanak.

– Ezzel a módszerrel vajon előbbre lehet hozni azt a pillanatot, amikor már nyugodt szívvel rá lehet bízni egy kezdő orvosra egy beteget? Maguk a rezidensek is tiltakoztak évekkel ezelőtt, amiért úgy hagyják őket egyedül ügyeletben, hogy még egyáltalán nem szereztek rutint az adott területen.
– Rezidens nem hagyható egyedül sehol sem. Ezért is fontos a tradicio­nálisan jó elméleti oktatás szintjére emelnünk a gyakorlati képzést, hogy amikor egy orvos a hat egyetemi év után belép valahová rezidensnek, akkor magabiztosan, jól és hatékonyan tudja segíteni a gyógyító munkát. De van egy másik szempont is. Az Európai Bizottság szerint 2020-ra egymillió szakember hiányzik majd az egészségügyi ellátórendszerből, ezért el kell érni, hogy a még nem végzett orvosok már a rezidenséveik elején aktívan részt vehessenek a betegellátásban.

A Népszavának a Dél-Budai centrumról is beszélt:

- Zavarta, hogy a miniszter az utolsó percig nyíltan az ellenjelölt mellett kampányolt?

- Nem éreztem így. Két alkalommal magam is találkoztam a miniszter úrral, ismertettem az elképzeléseimet, a beszélgetések alapján úgy éreztem és érzem, hogy a gyakorlati képzés fejlesztésére irányuló programom támogatást kapott. Az egyetemi szenátusban pedig a képviselők 23:14 arányban mellettem tették le a voksukat.

- Akkor azt mivel magyarázza, hogy október közepén szinte egyik napról a másikra a miniszterelnök úgy döntött, a Semmelweis Egyetem helyett a Szent Imre Kórház szakmai bázisára épül az új kórház, a Dél-Budai Centrum?

- Ennek nincs köze a támogatottságomhoz. Az előkészített korábbi verzió még a Szent János Kórház és a Semmelweis Egyetem bázisán tervezte az új „szuperkórházat”. Annyi változott, hogy a decemberben a Semmelweis Egyetem fejlesztéséről megjelent kormányhatározat egyetért az oktatási, kutatási, klinikai betegellátás fejlesztésével, ezeket támogatva kaptunk felhatalmazást és pénzt a tervek elkészítésére. A Dél-budai Centrum és a közép-budai ellátás tekintetében pedig a Semmelweis Egyetemmel való együttműködés kereteiről pedig még szakmai előterjesztést kell készíteni. Rektorjelöltként abban vagyok érdekelt, hogy az orvosképzés gyakorlati része fejlődjön, elérje az elméleti képzés színvonalát: azaz a hallgatók a képzésük alatt minél több beteget lássanak és vizsgáljanak klinikus orvos jelenlétében. Ehhez kell a klinikai kapacitás és az oktatásban, a kutatásban jártas orvos is. Biztos vagyok abban, hogy a Dél-budai Centrummal együttműködve erre megfelelő megoldást fogunk találni.

 - Akkor ön mondott le a feladatról?

- Nem egészségpolitikusnak készülök, rektorjelölt vagyok, de mondhatnám azt is, hogy az orvosképzés fejlesztése számomra az elsődleges. El tudja képzelni, hogy egy rektor még kórházat is építsen?

- Azért a centrum körüli változások ezzel együtt is okozhatnak önnek gondot. Például míg elméletben az egyetemi klinikai struktúrának volt a része az új szuperkórház, a két gyermekklinika tervezett Budára telepítése nem jelenthetett problémát. Most mi a helyzet? Lemond erről a tervről, vagy küzd a gyermekklinikákért?

- Az egyetem mindkét gyermekklinikája regionális, de számos esetben országos csúcsellátó intézménynek számít, ahol a legsúlyosabb eseteket gyógyítják, azonban az épületeik, az infrastruktúrájuk felújításra szorul. Olyan szakmai koncepciót kell kidolgoznunk, mely modernebb környezetet biztosít a gyógyításnak, és az ezzel szorosan összefüggő klinikai oktatásnak, kutatásnak. Fontos, hogy az évfolyamonként most meglévő több mint ezer hallgatónak biztosítani tudjuk a betegekkel való minél gyakoribb találkozást. Minden olyan megoldás támogatható, melyben a betegellátás oktatás, kutatás körülményei javulnak. A jelenlegi klinikai kapacitás nem elégséges, alternatív megoldásokra van szükség, ezért abban vagyok érdekelt, hogy egyetem oktató kapacitáshoz jusson az épülő nagy kórházban. Most ugyanis egy hallgatóra nálunk évente átlagosan 28 fekvő betegeset jut, míg a nagy nemzetközi vezető egyetemeken – például a londoni Imperial College-ban, vagy a stockholmi Karolinskán – 96. Velük kell felvennünk a versenyt annak érdekében, hogy az egyetemek közötti rangsor mostani 500-as csoportjából az első százba tartozzunk.

(forrás: Népszava, Magyar Idők)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Könyveink