hirdetés
hirdetés
2023. január. 27., péntek - Angelika.
hirdetés

Mennyit hagyunk az orvosnál?

Sok orvos kényszerül arra, hogy megélhetése érdekében magánpraxist vigyen. A magánorvosok pontos száma nem ismert, de a tendenciák alapján szinte biztosra vehető, hogy számuk folyamatosan nő – írja a HVG a Szinapszis legújabb felmérésére hivatkozva.

Itthon 10-ből átlagosan 4 orvos kínál magánszolgáltatást, a 40-60 év közötti szakemberek körülbelül fele dolgozik ilyen formában az állami intézményen kívül is – derül ki a Szinapszis Kft. szakorvosok körében végzett felméréséből. Míg korábban elsősorban a fogászat, nőgyógyászat, sebészet vagy bőrgyógyászat számított kiemelt szakterületnek ebből a szempontból, ma már a szemészet, az urológia, sőt a belgyógyászat-kardiológia területén is egyre több szakorvos tevékenykedik az állami rendszeren kívül, önálló működési keretek között is. A szolgáltatások népszerűsége azzal is magyarázható, hogy egyre többen hajlandóak jobb egészségügyi ellátásért plusz összegeket fizetni, nem hálapénz formájában.

Egy, a járó- és/vagy fekvőbeteg ellátást a közelmúltban igénybe vevők körében végzett kutatás eredményei alapján elmondható, hogy a hazai egészségügyi ellátás megítélése nagyon vegyes a betegek körében. Az orvosi szolgáltatásban részesülők közel fele alapvetően elégedett volt a szolgáltatással, de közel ugyanennyien voltak azok, akik részben vagy teljesen elégedetlenül távoztak a szakrendelőből vagy kórházból.

A kórházakban tapasztalt leggyakoribb probléma a hosszú várakozási időből, az előzetesen egyeztetett időpontok be nem tartásából fakadt. Ehhez szorosan kapcsolódó gond, az orvos-nővér hiány, valamint a szakrendeléseken, kórtermekben tapasztalható tömeg. Sokan kritizálják az orvosok, egészségügyi dolgozók hozzáállását, de kiemelt panasz volt a páciensre fordított kellő figyelem, idő – és ezzel együtt a megfelelő tájékoztatás – hiánya is. Sok beteg kifogásolja az intézményekben elmaradó tisztaságot, illetve a felszereltséget is.

Nincs meg a bizalom

Érdekes, de nem meglepő eredményt mutat az egészségügyi ellátó intézményekbe vetett lakossági bizalom. A legmagasabb bizalmi indexet a magánrendelések, magánklinikák esetében mérhetünk (átlagosan 4,3), míg a legalacsonyabbat a kórházakra vonatkozóan (3,3). A magánfinanszírozású szolgáltatást igénybe vevők fele teljes mértékben megbízik az intézményben, míg ugyanez az arány a járó- és fekvőbeteg ellátás esetében mindössze 16 százalék körül alakul. Ezzel szemben a háziorvosok iránt is magasabb bizalom mérhető, amely azzal magyarázható, hogy ők közelebb állnak a páciensekhez.

Havi 10 ezer forint magánorvosra

Az állami egészségügyi rendszerbe vetett alacsony bizalomnak, a gyakorlatban tapasztalt negatív élményeknek, elégedetlenségnek köszönhetően egyre többen fordulnak meg a magánrendelőkben. A magánellátást támogatja az a tény, hogy míg az állami rendszerben némi hálapénz ellenében remél a beteg többé-kevésbé jobb ellátást, addig a privát szolgáltatásnál pontosan tudható, mit és mennyiért kaphatunk meg.

Egy másik, szintén a magánfinanszírozás népszerűségét támogató trend a fogyasztók tudatossága és a nagyobb elvárások. Az internetnek köszönhetően jobb az információáramlás is: szinte minden megtalálható az elérhető legmodernebb diagnosztikai vagy terápiás módszerekről. Másrészt számos tanulmány utal arra, hogy egészségünk érdekében sokszor lehetőségeinkhez mérten nagyobb összegeket is hajlandóak vagyunk kifizetni.

A teljes cikk a HVG oldalán olvasható.

(forrás: HVG)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!

PR-cikk

A jövő onkológiai készítményét Óbudán fejlesztik

 „Körülbelül évi 5 milliárd forint és 50 magasan képzett vegyész, vegyészmérnök, gyógyszerész dolgozik azon, hogy áttörést érjünk el a nehezen kezelhető daganatok kezelésében.” Nicolas Clavreul, a Servier Hungária ügyvezető igazgatója nyilatkozott lapunknak a gyógyszergyártó vállalat magyarországi központjának szerepéről, a várható innovációkról és a társadalmi szerepvállalásukról.

A teljes cikk >>

hirdetés