Megjelentek az első problémák a géneditálás terén
Kezdődnek a klinikai vizsgálatok és a nem várt problémák a sokat ígérő CRISPR-Cas9 géneditáló eszközzel. A betegségokozó hibák in vivo kijavítása mellett meglepően sok szándékolatlan mutációt találtak a kísérleti állatokban a Nature Methods tanulmányának szerzői.
Alexander Bassuk és munkatársai az elsők, akik igazán mélyre néztek a CRISPR-Cas9 géneditáló eszközzel kezelt kísérleti állatok genomjába. Mint Unexpected mutations after CRISPR-Cas9 editing in vivo című cikkükben bemutatják, ennek során több száz szándékolatlan mutációt találtak. A kutatók nyilatkozatukban arra is felhívják a figyelmet, alapvető, hogy a genom nem kódoló részeit és az egyetlen nukleotidot érintő mutációkat is felderítsék a módszer alkalmazói.
A Stanford és a Columbia University, valamint a University of Iowa kutatói kifejtik: nem túlzott az elmúlt 1-2 évben hallható ünneplés, hiszen a CRISPR-Cas9 igen gyors és példa nélküli pontosságú eszköz, ami segít megérteni a gének betegség-kialakulásban betöltött szerepét. A remények szerint a technika a génterápiában is hatékony lesz, mivel a génpótláson kívül képes a hibás gének törlésére vagy kijavítására is. A CRISPR-Cas9-et alkalmazó első klinikai vizsgálatok már elkezdődtek Kínában, és a tervek szerint jövőre az USA-ban is megkezdődnek.
Mindazonáltal, bár a CRISPR-Cas9 képes precízen megtalálni a célba vett DNS-szakaszokat, az eszköz időnként a genom más részeit is átalakítja. A legtöbb vizsgálat ezeket a szándékolatlan mutációkat számítógépes algoritmus segítségével próbálja meg előrejelezni, ami után a legvalószínűbbnek tűnő helyeket szekvenálják, és azonosítják a valóban bekövetkező módosulásokat. A prediktív algoritmusok in vitro vizsgálatokban hatékonynak bizonyultak, azonban eddig senki nem végzett teljes genom szekvenálást CRISPR-Cas9 géneditáláson átesett élő állatok esetében.
Az új vizsgálatban a kutatók génhiba miatt vak egereket kezeltek sikeresen CRISPR-Cas9 géneditálással, majd elvégezték az állatok teljes genomjának szekvenálását. Két állat esetében a kijavított génen kívül több mint 1500 egynukleotidos mutációt és több mint 100 deléciót/inzerciót is találtak (a mutációk nagy része megegyezett a két állatban, azaz nem véletlenszerűen alakultak ki). A mutációk egyikét sem jelezte előre a számítógépes algoritmus, és az előrejelzett helyeken nem következett be mutáció. Bár az állatokon nem jelentkezett extraokuláris fenotípusos eltérés, a kutatók arra számítanak, hogy stresszhatásra a későbbiek során vagy az utódokban negatív hatás fog jelentkezni, mivel a mutációk közül legalább hat ismerten kártékony (idő előtti stop kodon alakult ki).
Mint Bassuk kifejti, számos kutató dolgozik jelenleg is a CRISPR-Cas9 rendszer továbbfejlesztésével, pontosításával, azonban a vártnál jóval több nem szándékolt mutáció arra hívja fel a figyelmet, hogy a klinikai vizsgálatok kiterjesztéséig számos változatot ki kell még próbálni, hogy megtalálhassák a legbiztonságosabbat, és ennek során a módosított genom teljes analízisét el kell végezni.
