Megfelezné az egyetemek számát a kormány
Tizenkét egyetem marad Magyarországon a mostani 29 helyett egy, az [origo] birtokába került koncepció szerint, amelyről az oktatási államtitkár már egyetemi vezetőkkel - köztük a Semmelweis Egyetem rektorával - is egyeztetett.
Az [origo] információi szerint felszámolnák a felsőoktatási helyek közel felét, néhány szakon, például a jogász- és közgazdászképzésben pedig korlátoznák a diákok számát, több felsőoktatási intézmény támogatásából teljesen kivonulna az állam a koncepció szerint.
A jelenlegi 29 állami egyetem és főiskola helyett csak tizenhatot működtetne tovább a kormány egy, az átdolgozott felsőoktatási koncepcióhoz készült, az [origo] birtokába került dokumentum szerint. Az egyetemi-főiskolai struktúra átalakítása a Széll Kálmán-terv miatt szükséges. A márciusban bemutatott reformcsomag három év alatt, összesen 88 milliárd forintot vonna ki a felsőoktatásból. Ezt több más intézkedés mellett az [origo] kormányzati körökből származó értesülései szerint a jelenlegi 29 állami fenntartású intézmény számának drasztikus csökkentésével érné el a kormány.
Többek között ennek a lehetséges megvalósítására kért javaslatot a miniszterelnök néhány hete Hoffmann Rózsa oktatási államtitkártól azon a kormányülésen, amelyen az oktatási államtitkár és a tervezet is éles bírálatot kapott Orbán Viktortól. Az oktatási államtitkár információink szerint a múlt héten már egyeztetésre hívta annak a 12 egyetemnek a rektorát, amelyek az [origo] birtokába jutott koncepció szerint megmaradnának. Részt vett a találkozón a Nyugat-Magyarországi Egyetem, a Pannon Egyetem, a Pécsi, a Debreceni, a Miskolci és a Szegedi Tudományegyetem, a Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az ELTE, a Semmelweis Egyetem, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és a gödöllői Szent István Egyetem vezetője. Az [origo] úgy tudja, hogy nem volt a meghívottak között - vagyis a jelenlegi elképzelés szerint nem tartja meg önállóságát - a közgazdászképzésben legtekintélyesebbnek számító budapesti Corvinus Egyetem.
Az [origo]-nak név nélkül nyilatkozó, az egyeztetésen részt vevő intézményvezetők szerint az oktatási államtitkár nem fűzött magyarázatot az ésszerűsítési elképzelésekhez. Szerintük Hoffmann Rózsa többször jelezte, hogy nem végleges terveit, csak "formálódó elképzeléseit", illetve "az átalakítás egy lehetséges verzióját" ismertette.
Az egyetemek vezetőivel szóban ismertetett elképzelés szerint a fent felsorolt 10 egyetemen kívül csak a 2012-től elindítani tervezett Nemzeti Közszolgálati Egyetem, valamint az öt jelenlegi, művészeti képzést nyújtó intézmény (a Képző, az Ipar-, a Zene-, illetve a Színművészeti Egyetem, valamint a Táncművészeti Főiskola) összevonásából megalakuló, egységes művészeti egyetem működne állami finanszírozással.
A tíz mostani állami főiskolából négy maradhatna a tervek szerint: a tanár- és tanítóképzés centrumává váló Egri és a Nyíregyházi, valamint a Budapesti Gazdasági Főiskola és egy egyelőre meg nem határozott központú kelet-magyarországi intézmény. A megmaradó intézmények listáján nem szereplő egyetemek, illetve főiskolák karainak egy része beolvadna a megmaradók valamelyikébe. A Corvinus karait például az ELTE, a Szent István Egyetem és a Műegyetem venné át a terv szerint.
Azokat az intézményeket, amelyek az integrált struktúrába nem férnek bele, az állam nem finanszírozza tovább a terv szerint. Beolvadhatnak valamelyik megmaradó intézménybe, vagy magánegyetemként működhetnek tovább. "A harmadik lehetséges út, hogy megszűnnek.
