hirdetés
2024. március. 19., kedd - József, Bánk.
hirdetés

Másképpen a szkizofréniáról

Furcsa paradoxon, hogy miközben egyre korszerűbb a szkizofrénia terápiája, nem nagyon változott a betegség kimenetele.

A szkizofrénia a világ legsúlyosabb, s leggyakrabban rokkantsághoz vezető betegségei között van, hangzott el a Lelki Egészség Világnapja alkalmából tartott szakmai találkozón. Az érintettek várható élettartama 10–25 évvel rövidebb az átlagnépességhez képest, 8 százalékuk öngyilkosságot követ el. Magyarországon közel 85 ezren élnek szkizofréniával, s furcsa paradoxon, hogy miközben egyre korszerűbb a terápia, nem nagyon változott a betegség kimenetele. Ebben talán az is szerepet játszik, hogy az érintetteknek nincs betegségtudatuk, a nemzetközi statisztikák szerint a szkizofrének közel 40 százaléka nem jelenik meg az ellátórendszerben, s ezzel nagyjából kvadrál a hazai adat is, amely egyharmadra teszi az ellátórendszeren kívüliek arányát.

Az eredményes terápia egyik fontos feltétele, hogy láthatóvá váljanak az érintettek elvárásai, ami ebben a kórképben – tekintettel a betegségbelátás hiányára – különösen fontos. Erre kerestek választ a Pécsi Tudományegyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának szakemberei, dr. Herold Róbert docens vezetésével. Kérdéseikkel 155 beteget kerestek meg, akiknek válaszaiból kiderült, hogy több információt szeretnének kapni a betegségükről, a kezelési lehetőségekről, a relapszusról, illetve a gyógyszerek mellékhatásairól, ráadásul e válaszokat az egészségügyi szakemberektől, s nem az internettől, illetve a közösségi médiától várják. A megkérdezettek 61 százaléka számára a család jelenti a legnagyobb segítséget, sokan azonban magányosan élnek. A vizsgálat a terápiás kapcsolat fontosságára hívta fel a figyelmet, miközben a hazai betegek 82 százaléka a gyógyszerelésen kívül nem részesül semmiféle egyéb terápiában, s mindössze 10 százaléka jár pszichoterápiára, s 10 százalék tagja valamely terápiás csoportnak.

Az első antipszichotikum közel hat évtizede jelent meg a piacon, a betegek egy részét ma már nem naponta szedhető tablettákkal, hanem negyedévente beadott injekcióval kezelik, derült ki az SE Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika docense, dr. Szekeres György előadásából, míg az Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet főigazgatója, dr. Németh Attila a betegség megjelenésének okairól, jellegéről és lefolyásáról adott rövid tájékoztatást. A szkizofréniával élő Oravetz Dániel arról beszélt, miként lehet tartósan, sikeresen teljes életet élni e betegséggel. Ő egyébként feleségével közösen vetette papírra az első önsegítő kézikönyvet Magyarországon, Mentőöv címmel.

Tegyünk együtt az öngyilkosság megakadályozásáért!

A Lelki Egészség Világnapja alkalmából, az Európai Pszichiátriai Társaság (EPA) és a hozzá tartozó Nemzeti Pszichiátriai Társaságok (NPA) csatlakoznak a WHO „40 másodpercnyi tett” elnevezésű kampányához, mellyel az öngyilkosság, mint globális népegészségügyi probléma rendkívüli fontosságára hívják fel a figyelmet, és tájékoztatják az embereket az öngyilkosság megelőzésének lehetőségeiről.

Közel 800.000 ember veszti életét öngyilkosság következtében minden évben, ami 40 másodpercenként 1 embert jelent. Az öngyilkosság globális jelenség, mely bármelyik életszakaszban előfordulhat. Az adatok arra utalnak, hogy minden felnőttre, aki öngyilkosság miatt halt meg, több mint 20 ember jut, akik öngyilkosságot kísérelt meg. A hatékony, bizonyítékon alapuló, megelőző programokat mind közösségi, mind egyéni szinten érdemes bevezetni az öngyilkosság és az öngyilkossági kísérletek megelőzése érdekében. 

Egy több mint 80.000 egészségügyi szakembert képviselő európai hálózatként az EPA szeretne kifejezett hangsúlyt fektetni az egészségügyi dolgozók öngyilkossággal kapcsolatos ismeretek és prevenciós lehetőségek képzésére. Ahogy az EPA öngyilkosság kezeléséről és megelőzéséről szóló szakmai irányelvében is olvasható, a folyamatos, etikai és jogi problémákat is érintő képzések szükségesek a pszichiáterek, és más, a mentális egészségügy területén dolgozó szakemberek és háziorvosok számára.

Az öngyilkosság ellátásnak hazai irányelve is hasonló szellemben készült. (https://www.hbcs.hu/uploads/jogszabaly/2582/fajlok/EMMI_szakmai_iranyelve_felnottkori.pdf) A Magyar Pszichiátriai Társaság elnöksége felhívja a figyelmet arra, hogy Magyarországon is vannak elérhető jó gyakorlatok, de szükségesnek tartják egy nemzeti öngyilkosság megelőző stratégia kialakítását, akár önállóan, akár a Nemzeti Népegészségügyi Program keretében.

További információk: http://mptpszichiatria.hu

(Forrás: VMKomm Sajtóiroda)
Horváth Judit
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés