Már óvodáskorban el kell kezdeni a mozgásszervi betegségek megelőzését!

A mozgásszervi panaszok a leggyakoribb felnőttkori egészségi problémának számítanak, ötből mintegy három munkavállaló számolt be ilyen panaszokról a hatodik európai munkakörülmény-felmérésben.[1] Az Európai Unió Munkavédelmi Ügynöksége (EU-OSHA) kétéves kampányt indított a munkaképtelenség, a betegszabadság és az idő előtti nyugdíjba vonulás leggyakoribb okai közé tartozó mozgásszervi betegségek ellen. A tavaly ősszel startolt „Egészséges munkahelyek – Legyen könnyebb a teher!” elnevezésű kampány a kockázatmegelőzési kultúra javítását is célul tűzte ki, amelynek része a korai prevenció és az érzékenyítés az iskolában, hiszen a felnőttkori problémák gyakran a gyerekkori rossz gyakorlatból erednek.

A kampány keretében a munkabalesetben elhunyt, valamint megrokkant munkavállalók kapcsolódóan 2021. április 28-án az EU-OSHA Nemzeti Fókuszpontja szervezésében „Mozgásszervi megbetegedések a munkahelyen – típusproblémák, megelőzés, terápia. Gyakorlati lehetőségek, helyes gyakorlatok” címmel online konferenciát szerveztek, amelyen a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzésének fontosságát hangsúlyozták. A mozgásszervi megbetegedésekkel kapcsolatos tudatosítást és megelőzést nem lehet elég korai életkorban elkezdeni.

Tömegesen fordulnak elő a tartáshibák a tanulók közt, a mozgásszegény, ülő életmód nagy mértékben veszélyezteti a gyermekek egészséges fejlődését. A manapság már fiatalkorban is általánosnak nevezhető mozgáshiányos életmód akadályozza a helyes testtartás automatizálódását, és ezzel elősegíti a felnőttkori porckopásos betegségek kialakulását – hangzott el az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) Munkavédelmi Főosztály EU-OSHA Nemzeti Fókuszpontja által rendezett online konferencián.

Dr. Somhegyi Annamária, az Országos Gerincgyógyászati Központ prevenciós igazgatója, reumatológia és fizioterápia szakorvos hangsúlyozta: „A felnőttkori mozgásszervi betegségek visszaszorítása érdekében már gyerekkorban el kell kezdeni a felvilágosítást és a megelőző munkát. A gerinc megerősítésével, az úgymond »gazdaságos működést« biztosító, azaz a biomechanikailag helyes testtartás kialakításával már az óvodában foglalkozni kell. A működés akkor gazdaságos, ha a gerinc görbületei megfelelőek, mivel ilyen helyzetben az izmoknak és a szalagoknak minimális erőt kell kifejteniük. Ha már gyermekkorban naponta eleget mozgunk és hozzászokunk a helyes testtartáshoz, akkor a gerinc degeneratív betegségeihez vezető folyamat elindulását megelőzhetjük, késleltethetjük.”

A gerincbetegségek megelőzéséről további információk találhatók a https://ogk.hu/tevekenyseg/prevencio/gerincbetegsegek-megelozese/ oldalon.

Össztársadalmi, tömegeket érintő problémáról van szó. A mozgásszegény életmód hatása a gyermekek és fiatalok körében rendkívül elterjedtté tette a tartáshibákat, már óvodáskorban 62%-ban fordulnak elő, és az iskolai évek alatt csak tovább romlik a helyzet. Az általános iskolai tanulók 88 százalékánál találtak valamilyen tartáshibát vagy egyéb ortopédiai rendellenességet egy 1999-es felmérésben.[2]

Az ember testtartása automatizmus, ami gyermekkorban alakul ki, ezért arra kell törekedni, hogy már a korai életszakaszban helyes automatizmus alakuljon ki, az fenn is maradjon, és időben korrigálják, ha szükség van rá. A Magyar Gerincgyógyászati Társaság évtizedek óta indít prevenciós programokat azzal a céllal, hogy a testneveléssel foglalkozó pedagógusokat megismertesse a speciális tartásjavító tornával. Ezeket éveken át, rendszeresen kell végezni iskolás és óvodás korban, hogy automatizálódhasson és fennmaradhasson a biomechanikailag helyes testtartás, amely fontos szerepet játszik a gerinc későbbi porckopásos megbetegedéseinek megelőzésében.

„Éppen úgy, ahogy a fogmosással sem lehet idővel felhagyni, az izmainkat is rendszeresen foglalkoztatni kell, különben gyorsan sorvadásnak indulnak. Nem csupán a törzsizomzatot kell megdolgoztatni, hanem a többi, akár az egészen apró izmokat is, mivel azok is fontos szerepet töltenek be. Van olyan izmunk, ami akár egy nap torna kihagyása után zsugorodásnak indul. Ezeket a kis izmokat a szokásos tornagyakorlatok nem érik el, ezért speciális gyakorlatokra van szükség.”

A Covid járvánnyal összefüggő mellékhatás a még kevesebb mozgás és ennek következtében a gyarapodó túlsúly.

A testtartás dinamikus egyensúlyi állapot, amelyet a testtartásért felelős izmok állandó, szemmel alig látható, sokirányú tevékenysége tart fenn. Ez összefüggő láncolatot alkot, ha bárhol probléma alakul ki, az az egész testet érinti, jól ismert példa erre a lúdtalp. Az ülő életmód azt eredményezi, hogy a testtartásért felelős izmainkat keveset és helytelenül használjuk, emiatt egyes izmaink zsugorodnak, más izmaink gyengülnek. Így felborul a testtartásért felelős izmok egyensúlya, ami a gerinc túlterhelésével együtt porckopásos gerincbetegségek kialakulásához vezethet.

A tartásjavító hazai program egész Európában példamutató, az EU jó gyakorlatként hivatkozik rá. A gyógytornászok, fizioterapeuták bevonásával készült mozgásanyag bekerült a Nemzeti Alaptantervbe, a testnevelési kerettantervekbe, a testnevelők és gyógytestnevelők képesítési követelményei közé, valamint a Népegészségügyi Program célkitűzései és akciói közé is. A prevenciós program másik célkitűzése, a mindennapi testnevelés 2010-ben lett a kormányprogram része, 2011-ben írta elő a köznevelési törvény kötelezően, és négy tanéves fokozatos bevezetést követően 2015 szeptembere óta részesül benne minden tanuló (https://ogk.hu/tevekenyseg/prevencio/mindennapi-testneveles/ ).

Dr. Somhegyi Annamária elmondta, hogy országos programjuk keretében több mint 7700 testneveléssel foglalkozó pedagógus ismerte meg a speciális tartáskorrekciós tornát: „Bízunk benne, hogy a visszaállított tanfelügyeleti rendszer elősegíti, hogy a megújult Nemzeti Alaptantervben és a testnevelési kerettantervben még a korábbiaknál is hangsúlyosabban szereplő speciális tartásjavítást valóban minden tanulóval végezzék. Optimizmusra ad okot, hogy a testnevelők szakmai minősítése során a mindennapi testnevelés iránti orvosi elvárások, köztük a helyesen végzett tartáskorrekció is a szempontok közé kerültek.”

Hazánkban 2012 óta minden köznevelési intézmény számára kötelező feladat a teljes körű intézményi/iskolai egészségfejlesztés (TIE). A TIE az egészség megőrzését, a betegségek hatékony megelőzését, az egészségtudatos magatartást és az egészségismereten alapuló szemléletet elősegítő intézményi/iskolai tennivalók összefoglaló neve. A teljes körű iskolai egészségfejlesztés a pedagógusok részére négy egészségfejlesztési alaptevékenység végzését jelenti a köznevelési intézmény mindennapi életében, ezek az egészséges táplálkozás, a mindennapos testnevelés, a lelki egészség elősegítése megfelelő pedagógiai módszerek alkalmazásával, valamint az egészségismeretek átadása (https://ogk.hu/tevekenyseg/prevencio/tie-szuloknek/ ).

A konferencián elhangzott az is, hogy a TIE megvalósításának hatékonyságán még javítani kell. A lelki egészséget elősegítő pedagógiai módszerek általánossá válása még nem jellemző a tantestületekben, és a mindennapos testnevelést (ezen belül a tartásjavító tornát is) jobban meg kell szerettetni a gyerekekkel, valamint jobban be kell vonni a szülőket és javítani kell az egészségismeretek átadásán is, hiszen ezt a részfeladatot az iskolák egyharmada nem illesztette be az éves munkarendjébe.

„Pedig erre most még inkább szükség van, hiszen a Covid-járvány negatív hatásai közé tartozik, hogy még kevesebbet mozgunk, sportolunk, még többen küzdenek túlsúllyal és gyerekek, felnőttek egyaránt a számítógép, az okostelefon fölé görnyedve töltik a napjaikat. Az elhízásról érdemes tudni, hogy nemcsak számos betegség kockázatát növeli, de nagy mértékben megváltoztatja a biomechanikai helyzetet, a testtartást is” – tette hozzá a szakorvos.

Az elhízás hazánkban is népegészségügyi problémává vált, 3 felnőttből 2 túlsúlyos vagy elhízott. Az OÉTI felmérése szerint honfitársaink jelentős súlytöbblete és „kirívóan rossz egészségi állapota” alapvetően két tényezőre vezethető vissza: egészségtelenül táplálkozunk és nem mozgunk eleget. Az átlagmagyar naponta minimum 5 órát ül és mindössze 10 percet sportol.[3]

Európában milliók szenvednek munkával összefüggő mozgásszervi problémáktól, pedig ezek megelőzése sokszor nem költséges és nem is bonyolult. Az EU-OSHA konferenciáján a korai beavatkozásra, a biomechanikailag helyes testtartás gyermekkorban történő kialakításának fontosságára hívták fel a figyelmet.

Az „Egészséges munkahelyek – Legyen könnyebb a teher!” kampány részeként az EU-OSHA a kampány weboldalán összegyűjtött egy sor útmutatót és jó gyakorlatot bemutató példát: https://healthy-workplaces.eu . A 2022 novemberében záruló kampány hazai megvalósításáért az EU-OSHA Nemzeti Fókuszpontja felel, amelyet az Innovációs és Technológiai Minisztérium Foglalkoztatáspolitikáért Felelős Államtitkársága működtet.

***