2020. szeptember. 24., csütörtök - Gellért, Mercédesz.

Már együtt tudunk élni a koronavírussal

Nagy Károly virológus professzor, aki tíz évig vezette a SOTE Orvosi Mikrobiológiai Intézetét Az Üzlet.hu-nak azt mondta, az emberiség annyira kiismerte a vírust, hogy alkalmazkodni tud hozzá.

hirdetés

– Korábban azt lehetett hallani, hogy a COVID-19 nem az első koronavírus a földön.

– A koronavírusok már elég régóta, 30-40 év óta itt vannak velünk. Először megismertük a madarak koronavírusát, aztán a kisebb emlősökét, és körülbelül 20 évvel ezelőtt kezdtük megismerni az emberi koronavírust, a SARS-járvánnyal. Az volt első humán, emberi koronavírus, amire reagálva a repülőtereken hőkamerákat állítottak föl és ha valaki eltüsszentette magát rögtön ráfogták, hogy SARS-vírusfertőzött.

(...)– A következő koronavírus viszont már nem Kínából indult.

– 2012-ben szintén egy humán emberi koronavírusjárvány ütötte fel fejét, a MERS (Middle East Respiratory Syndrome), vagyis a Közel-Keleti Légzőszervi Szindróma, amit a SARS-tól némiképp különböző humán koronavírus okozott. Ott már egy kicsit hamarabb rájöttek a kutatók, virológusok arra, hogy a tevék terjesztik, akik a denevérektől kapják el a vírust. Ezért elsősorban a tevékben gazdag közép-keleti országokban okozott egy kisebb járványt: 2014 nyaráig 836 megbetegedést észleltek és ebből 288 végződött halállal. Aztán ez is szépen csendesen, anélkül, hogy gyógyszer, vakcina lett volna, elhalványult. A fertőzést diagnosztizálni lehetett, a tevéket egy kicsit jobban figyelték, a tevecsordáknál a fertőtlenítést jobban megoldották.

– Az új típusú koronavírus, a COVID-19 úgy tűnik több tekintetben mást „tud”.

– Az első hírek tavaly november végén, decemberben érkeztek arról, hogy Kínában Wuhan városában rengeteg ember megfertőződött, többen súlyos légzőszervi betegségben szenvedtek, és sajnos sokan meg is haltak. Akkor mindenki a kínaiakat bírálta, hogy nem tudták ezt jobban kordában tartani, későn kapcsoltak, meg először talán nem is nagyon akartak erről tudomást venni. Csakhogy, amióta ez a koronavírus világjárvánnyá vált, nagyon sok minden világossá vált. Kiderült például, hogy Európában már korábban is megvolt. Olaszországban 2019 tavaszán is ott volt a vírus: különböző, eltett szérummintákból, amiket utólag néztek meg, ki tudták mutatni a COVID–19-et. Ami még érdekesebb például, hogy Barcelonában az eltett, fagyasztott szennyvízmintákból szintén 2019 tavaszáig visszamenőleg ki tudták mutatni a jelenlétét. Tehát ez a vírus valószínűleg itt volt közöttünk, csak valamilyen módon először Kínában robbant ki a nagy járvány, ami azt jelenti, hogy hirtelen nagyon sok ember fertőződött meg, vagyis a vírusnak egy bizonyos virulenciája ott erősödött fel.

A reprodukciós ráta pedig azt mutatja, hogy a COVID-19 nagyon fertőző vírus, mert egy ember 3-5 másikat tudott megfertőzni például Kínában, ami majdnem exponenciális fertőzést jelent. De azért ez messze nem olyan magas, mint például a kisebb RNS vírusoknál, például a kanyaróvírusnál, aminél ez a fertőzési ráta 28. Más kérdés, hogy ott van védőoltás, vagyis a vírus kézben van tartva. Ráadásul Olaszországban azt mondják a virológusok – virológusként magam is állandóan követem a szakirodalmat –, hogy a COVID-19 valami kis változáson ment keresztül. Ugyanakkor az újfajta koronavírus örökítő anyaga, genomja egy folyamatos szálú RNS molekula, aminek vannak ugyan bizonyos mutációi, de ezek nem a fertőzőképességet vagy a szaporodást befolyásolják vagy változtatják meg.

(...)

– Miközben a SARS – amelynél annak idején azt jósolták, hogy az emberiség egynegyede meghalhat – Ázsiában maradt és a MERS sem szedett igazán sok áldozatot a kiindulóponton túl, a COVID-19 esetében miért más a helyzet?

– A világjárványok elterjedésének tökéletes táptalaj a föld túlnépesedése – nem csak globálisan, hanem lokálisan is. Nagyon sok ember él a földön és főként nagyvárosokban és így megvan az a közeg, amiben ezek a vírusok vígan elélnek. Azt szokták mondani, hogy ez a vírusnak az érdeke. Egy frászt, a vírusnak nincs érdeke. A vírus egyetlenegy dolgot tud: szaporodni és keresni azokat a feltételeket, ahol a szaporodása megoldható. A vírusok csak élő sejtekben tudnak szaporodni, sokasodni, ellentétben a baktériumokkal, amelyek mesterséges táptalajon is fenntarthatók. Tehát itt óriási különbség van a két mikroorganizmus között.

Másodsorban bizonyos mértékig az éghajlatváltozás is sokat jelent. Most itt nem feltétlenül a koronavírusra gondolok, bár valószínű, ennek az elterjedésében is szerepet játszhat. De például a 3-4 évvel ezelőtti ZIKA-vírusjárványt is a szúnyogok terjesztették, ami szintén egy RNS vírus. Akkor bizonyítható volt, hogy a felmelegedés miatt az Egyesült Államok déli részén, Florida, Texas államokig kiterjedt a vírust közvetítő szúnyogok élettere. Bizonyos mértékig ez Európára is igaz: amíg korábban ezek a szúnyogok legfeljebb Dél-Olaszországban voltak gyakoriak, ma már Észak-Olasz, sőt bizonyos helyeken már Németországban is találtak ilyen vírusokat terjesztő szúnyogokat.

A harmadik tényező az emberiség mobilitása: rengeteget utazunk, és ma már 24 órán belül a Föld legtávolabbi két sarka közötti távot is megtehetjük. Tehát ha valaki észrevétlenül megfertőződik egy ilyen veszélyes vírussal, és fölszáll egy repülőgépre, az másnap szinte egy egész kontinenst meg tud fertőzni. Vagyis ezek olyan dolgok, amelyek a modern társadalommal együtt járnak és amire vigyázni és figyelni kell.

– Miként tarthat lépést ezzel az emberiség?

– Hihetetlenül felgyorsultak a tudományos kutatások, a vakcinakutatások és a molekuláris virológiai kutatások. Ez rendkívül lerövidíti a korábban évekig tartó kísérleteket és a megoldásokra találást. Azt, hogy hogy pillanatok alatt – ami persze hónapokban mérhető – tulajdonképpen már a koronavírus ellen is megvan az alkalmazható gyógyszer, a Remdesivir, amit nem oly régen fogadott be az Európai Unió és egy hónappal ezelőtt az Egyesült Államokban is engedélyezték. Ez egy olyan gyógyszer, amit eredetileg az Ebola-vírus ellen fejlesztettek ki (ami szintén egy RNS vírus, de más osztályba, a filovírusokhoz tartozik) és a COVID-19 ellen is hatékonyan lehetett bevetni. Ezeknek a vírusoknak van egy nagyjából azonos, ha szabad így fogalmaznom, biokémiai mechanizmusuk. Ezért bizonyos gyógyszerek nemcsak egy specifikus vírusra alkalmazhatók, hanem általában olyan biokémiai folyamatokat is meg tudnak akadályozni, amelyek hasonlóak a vírusokban. Például a koronavírusban is van egy olyan enzim, ami hasonló az Ebola-vírus enzimjéhez, amit a Remdesivir meg tud gátolni. Ezért kipróbálásra már Magyarországon is több mint egy hónapja használják ezt, és más gyógyszereket is. Meglátjuk, hogy tömeges méretben melyik fog beválni.

– Említette, hogy a SARS-t és más vírusok okozta járványokat is gyógyszer nélkül sikerült leküzdenie a világnak. Igaz, azok inkább lokális jellegűek voltak. A koronavírusra reagálva viszont gyakorlatilag az egész világot leállították. Mennyire volt ez törvényszerű és mennyire segített valójában?

– A koronavírus járvány nem volt várható és nem volt előre látható. Ezért amikor az első kínai adatok jöttek, mindenki azt mondta itt Európában, hogy a SARS-tól kezdve, sokféle betegség jött már Kínából de ott más a helyzet, ezért a koronavírus Kínán kívül semmit sem fog okozni. Ez nagyon nagy tévedés volt. Decemberben még maga a WHO, az egészségügyi világszervezet is így ítélte ezt meg, aztán ma már látjuk, hogy mivé vált a helyzet.

Arra, hogy a SARS-vírus nem okozott több esetet és kvázi magától elfelejtődött, ellentétben az újtípusú koronavírussal, elsősorban az lehet a virológiai magyarázat, hogy a SARS egy kicsit virulensebb volt, és némiképp erősebb klinikai tüneteket okozott. Ezért már rögtön, az első eseteknél látható volt veszély és azonnal igyekeztek azt izolálni. Ha nem is volt rá specifikus gyógyszer, azért mégis olyanokat alkalmaztak, ami a lázat, fájdalmat csillapította, és amivel bizonyos mértékig a folyadékháztartást rendbe lehetett tenni. Ugyanez volt a helyzet a közel-keleti légúti koronavírus vagy MERS-CoV esetében is.

(...)

A kormány gyors intézkedései és a bevezetett rendszabályok mellett azt is sokan felvetik, hogy Kelet-Európában az ‘50-es évek legelejétől kötelező az újszülöttek a BCG-oltása, tehát a tuberkulózis elleni oltás. Ez Nyugat-Európában nem kötelező, nem is vitték végig rendszeresen. Tulajdonképpen a szocializmus egészségügyének az egyetlen jótéteménye volt, hogy ezt kötelezővé tették, mindenkit beoltottak és az újszülötteket ma is beoltják. Ezt pedig olyan mértékben aktiválhatta az immunrendszer, hogy a koronavírus nem okozott olyan súlyos tüneteket.

– Talán ezért is gondolták azt néhány országban, hogy a társadalom átfertőzöttsége, a nyájimmunitás kialakulása megoldás lehet.

– A legújabb hírek viszont azt mutatják, hogy akik átestek a vírusfertőzésen azokban a bennük kialakult ellenanyag igazoltan gyenge, elképzelhető, hogy az csak néhány hónapig, évig védi meg az illetőt. Mert minden, fertőzés után kialakult ellenanyagnak van egy ilyen úgynevezett elöregedési ideje. Van, ahol 10-15-20 év, van, ahol csak 1-2 év.

Ez viszont azt jelenti, hogy ilyen értelemben soha nem is érhető el az az úgynevezett nyájimmunitás, amire például a svéd hatóságok apelláltak. A legegyszerűbb dolognak tűnik az, hogy hagyjuk rászabadulni a fertőzést a lakosságra, hogy lehetőleg minél többen fertőződjenek meg és így minél több emberben alakuljanak ki az ellenanyagok, mert így egyszerűen már nem lesz a vírusnak olyan táptalaja, vagyis nem lesz olyan nem fertőzött ember, ahol fönn tudná tartani magát. Tehát megszűnik a járvány. A számok azonban azt igazolják, hogy ez teljesen hibás elképzelés volt. Összességében több mint 8 ezren haltak meg Svédországban, ahol kisebb számú lakosság él, mint Magyarországon, ahol még mindig kevesebb, mint 600-an haltak meg.

A teljes interjút Az Üzlet.hu közli.

(forrás: AzÜzlet.hu)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!