hirdetés
2022. augusztus. 16., kedd - Ábrahám.
hirdetés

Macskakarmolási betegség – Bartonella henselae

Mai tudásunk szerint a Bartonella henselae az ún. macskakarmolási betegség kórokozója. A megbetegedés patogenézisére vonatkozólag sok minden nem tisztázódott (pl. miért tart a nyirokcsomó-megnagyobbodás hosszú hetekig-hónapokig, s utána mitől fejlődik spontán vissza).

A nyirokcsomókból csak nagyon ritkán tenyészik ki a kórokozó. A macskakarmolási betegség diagnózisát rendszerint a kórelőzmény (macskakontaktus), a regionális nyirokcsomó fokozatos megnagyobbodása és a karmolás helyén kialakuló papula alapján állapítják meg. A papula általában 3-10 nappal a kontaktus után, az érintkezés helyén fejlődik ki, s néhány napig, esetleg 2-3 hétig, figyelhető meg, majd eltűnik. A papulában kialakuló szövettani elváltozás megegyezik a nyirokcsomóban találhatókkal. Ahhoz, hogy tenyésztéssel esetleg sikeres legyen a Bartonella henselae kimutatása a bőrelváltozásból, 2-3 hétre van szükség. Éppen ezért, a szerológiai vizsgálat képezi a diagnózis megállapításának alapvizsgálatát. Francia kutatóknak, 3 betegben, bőr-biopsziás anyagból, sikerült valós idejű PCR (RT-PCR) segítségével bizonyítani, hogy a kórképet a Bartonella henselae idézte elő. E betegekben a szerológiai pozitivitás és 2 esetben a hagyományos tenyésztés is bizonyító értékű volt. Úgy tűnik, hogy RT-PCR metodikával már a megbetegedés korai szakában gyorsan etiológiai diagnózishoz lehet jutni, s valószínűleg feleslegessé válnak a fájdalommal járó nyirokcsomó-eltávolítások és a felesleges antibiotikumkezelések.

Forrás: Emerg Infect Dis 2010; 16: 1963-1965.

Dr. Szalka András
a szerző cikkei

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Az Omikron megérkezése óta tengernyi tudományos adat áll rendelkezésre amely a harmadik oltás felvételének kritikus fontosságát mutatja.