hirdetés
hirdetés
2020. január. 17., péntek - Antal, Antónia.
hirdetés

Lelepleződnek a zsebre dolgozók - de hogyan?

Januártól megbízhatósági vizsgálaton kell részt venniük a hivatásos állományúaknak, amely során titkosszolgálati módszereket is alkalmazhatnak, hogy a korrupt dolgozót leleplezzék. A HR Portal összeállítása.

hirdetés

A szakszervezetek és a jogászok tiltakoznak, úgy látják, ezek az ellenőrzések egy sor alkotmányos problémát vetnek fel. A Transparency International Magyarország ügyvezetője szerint pedig éppen a leginkább korrupció sújtotta területeken nincs ellenőrzés. Hazánkban ugyanis nem a rendőrség, hanem az egészségügy a leginkább korrupcióval fertőzött terület.

Egy szívesség is korrupciónak számít?

Az elmúlt néhány hónap hírei visszaigazolják a Transparency International (TI) felmérését, amely szerint hazánk egyre inkább lemarad a többi országhoz képest a korrupció terén: 2008-ban 47., 2009-ben 46., 2010-ben pedig 50. helyen végeztünk a 178 vizsgált országból. A TI a párt- és kampányfinanszírozás és a közbeszerzések terén tapasztalta a legnagyobb mértékű korrupciót egy másik részletekbe menő, 2007-es kutatása során, melyet most egyszerre 26 országban ismételnek meg.

A portál úgy fogalmaz: "megnéztük, mit tesz a korrupció visszaszorítására a kormány, azok látszatintézkedések-e vagy valóban hasznosak, és miként fogadják mindezt az érintettek."

Vajon korrupciónak minősül-e egy ajándék, amit egy közhivatali dolgozó kap a határidő rugalmas értelmezéséért? És egy százötvenezer forintot tartalmazó boríték, melyet egy szülés levezetéséért rak el egy orvos? - A korrupció során a döntéshozó visszaél a rábízott hatalommal, és saját, vagy (valamilyen ellenszolgáltatás reményében) egy harmadik fél hasznára fordítja azt - tájékoztatta lapunkat Földes Ádám, a TI Magyarország új ügyvezető igazgatója. Ez a haszon megnyilvánulhat anyagiakban, információban vagy akár szívességben. - A megvesztegetés valójában a közjavak igazságtalan elosztása - emeli ki kérdésre Földes Ádám.

Az orvosokat és politikusokat nem ellenőrzik

Az orvosoknak adott hálapénzről megoszlanak a vélemények, kimeríti-e a korrupció fogalmát. - Egyesek aszerint tesznek különbséget, hogy a páciensek a szolgáltatás előtt vagy után adják-e oda a borítékot. Ha előtte, és emiatt az orvos nagyobb figyelmet fordít a páciensre, akkor egyértelmű a helyzet - magyarázza Földes Ádám. Ennek ellenére az idén január elsejétől életbe lépő szabályozás a hivatásos állományúakat (pl. rendőr, revizor, fegyőr) és egyes köztisztviselőket érinti, az orvosokat, politikusokat nem. Pedig nálunk az egészségügyben forog a legtöbb csúszópénz: a tavalyi 18 százalék után, idén már a magyarok 26 százaléka vallotta be, hogy adott hálapénzt a Korrupciós Barométer szerint.

Súlyos a helyzet a pártfinanszírozás és a közbeszerzések területén is: a korrupció a GKI 2009-es tanulmánya szerint a hazai közbeszerzések 65-75 százalékát érinti, és ezzel átlagosan 25 százalékkal drágítják meg azokat - mutat rá a jogi szakember.

Kifogástalan életvitel és megbízhatóság - ezt ellenőrzik

A Nemzeti Védelmi Szolgálat munkatársai két vizsgálatnak vetik alá a hivatásos állományúakat. Egyrészt ellenőrzik a kifogástalan életvitel alapfeltételeinek meglétét vagyis, hogy az illető büntetett előéletű-e, eltiltották-e a foglalkozásától, van-e ellene büntetőeljárás, esett-e át kényszergyógykezelésen az utóbbi három évben, bocsátották-e el. Ezeken a konkrét követelményeken túl a törvény a kifogástalan életvitelt így határozza meg: a hivatásosnak meg kell felelnie a szolgálat törvényes, befolyástól mentes ellátására "különös tekintettel a szolgálaton kívüli magatartására, családi és lakókörnyezeti kapcsolataira, anyagi, jövedelmi viszonyaira, valamint a bűncselekményt elkövető vagy azzal gyanúsítható személyekkel fenntartott kapcsolatára" - mondja ki a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény.

Január 1-jétől bevezettek egy másik, úgynevezett megbízhatósági vizsgálatot, amely során a Nemzeti Védelmi Szolgálat munkatársai titkosszolgálati módszereket is alkalmazhatnak, illetve a visszaélések leleplezése érdekében szabálysértést, de akár kisebb bűncselekményt is elkövethetnek, méghozzá úgy, hogy nem fedik fel kilétüket, de a megalázás, bántalmazás tilos. Ugyanakkor nemcsak a hivatásos állományú dolgozókat, hanem az összes olyan embert is próbára tehetik, akik kormánytisztviselőként, köztisztviselőként vagy közalkalmazottként dolgoznak például a rendőrségen, a bv-nél, a tűzoltóságnál, a polgári védelemnél, a katasztrófavédelmi szerveknél, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál, az Alkotmányvédelmi Hivatalnál, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál. Aki megbukik a titokban végzett ellenőrzésen, végkielégítés nélkül távozhat.

A teljes cikk a HR Portálon olvasható.

(forrás: HRPortál)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink