hirdetés
2019. november. 13., szerda - Szilvia.
hirdetés

Küszöbön a változás az egészségügyben

Kevesebb kórház lesz a jövőben, és azok átalakulnak profiljukban. Az ellátórendszer finanszírozása 20 év múlva teljesen másképp fog működni, az egészségnövekedés lesz a középpontban. És a változások elől az alapellátó háziorvosok sem menekülhetnek meg, közben pedig a legjobb szakorvosok olyanná válnak, mint a top focisták a vezető ligákban, vetíti előre a Portfolio-nak Végh Attila, a svéd Capio és a kelet-európai régióban érdekelt Panta Hospitals korábbi elnök-vezérigazgatója.

hirdetés

2040-ben vagyunk, addigra már 50 felett leszek. Ha megbetegszem, akkor hová fogok majd bejutni? Lesznek még kórházak, hogy néznek majd ki? Mennyire alakul át az egészségügyi ellátórendszer Európában, és ezen belül Magyarországon? Vagy ebből a szempontból is speciális a szektor?

Ha megnézzük az egészségügy elmúlt legalább 50 évét, akkor egyértelmű a szektor egyedisége. Ugyanis ebben a szektorban nagyon mérsékelt változások mentek végbe ahhoz képest, hogy a többi iparágban milyen mélységű változások voltak. Az elmúlt 20 évben például a felismerhetetlenségig megváltozott a pénzügyi szektor, a kiskereskedelmi szektor, a feldolgozóipar, a légiközlekedés. Az egészségügy mintha némileg kimaradt volna ebből a forradalomból és alapvető strukturális változások, a többi iparághoz képest sokkal szerényebb mertékben érték. Ez talán azzal magyarázható legjobban, hogy az egészségügy alapvetően rendkívül kockázatkerülő iparág és az állami szektor is nagyobb mértékben befolyásolja. (...) Optimista vagyok abban a tekintetben, hogy az az egészségügy, amit megismertünk az elmúlt 50 év alapján, nem így fog kinézni 2040-ben. Egy nagyon izgalmas időszak előtt állunk. (...)

Maradjunk akkor a kórházaknál. Mi várható ezen a téren hosszabb időtávon?

Ezen a területen a legmeghatározóbb folyamat a konszolidáció. Egyre kevesebb és egyre nagyobb méretű kórház lesz, és ezek várhatóan láncba csoportosulnak, főleg az üzemgazdaságossági szempontok miatt. Magyarországon az Állami Egészségügyi Ellátó Központ is megteheti, hogy 10-20, de akár 30-40 kórházat is, a háttérintézményeket, a beszerzéseket összeszervezi egy egységbe, és standard protokollok mellett üzemelteti. Egyértelművé válik az ellátás progresszív jellege, ezek pedig tovább polarizálják a kórházakat. Létrejönnek nagy centrumkórházak, Budapesten és néhány nagyvárosban addigra lesz néhány ilyen intézmény, amelyek a komplex akut eseteket holisztikusan ellátják, centralizált erőforrásokkal. Emellett lesznek kisebb kórházak, amelyek bizonyos szintű sürgősségi és elektív sebészeti ellátásra lesznek képesek. Sok, jelenleg még akut kórházként működő intézmény szubakut, krónikus és idős betegek ellátására fog szakosodni.

Vagyis kimondhatjuk, hogy 20 év alatt végbemegy egyfajta kórházbezárási folyamat, átprofilozás.

Összeségében a kórházi szolgáltatások aránya csökkenni fog, sokkal több ellátás, folyamat kerül az alapellátásba és a szakorvosi rendelőkbe. Ez a trend már most is megfigyelhető, évről évre 1-2 százalékkal csökken a kórházak aránya az ellátásban Európa szerte.

És cserébe úgy jön ki a kórházi modell, hogy egyre komplikáltabb eseteket látnak el, egyre nagyobb értékben és így egyre magasabb finanszírozást kapnak?

Ha az állami rendszerről beszélünk, akkor itt nem üzletről beszélünk. A kórháznak ugyanis azt fizetik ki, amire elvileg szükség van. Más kérdés, hogy valóban szükség van-e ezekre a beavatkozásokra. A betegellátás hossza Magyarországon is egyre rövidebb, az egynapos sebészet aránya is elérheti akár a 60%-ot 2040-re, miután számtalan beavatkozás elérhetővé válik addigra ezzel a technikával. A beavatkozások utáni utókezelés telemedicinális eszközökkel megoldható lesz. A nagy kórházi centrumokban koncentráltan lesznek szakemberek, gépek, megfelelő infrastruktúra, a hatalmas mennyiségű betegszámot komplex módon lehet kezelni. A nagy kórházak inkább az akut betegségeket fogják ellátni, az elektív műtétek nagy része ki fog szorulni ezekből az intézményekből. A szürkehályog műtétektől kezdve a csípőprotézis műtétig a beavatkozások nem lesznek akut kórházban kezelve, erre meglesznek az elektív ortopédiai centrumok, a szemészeti centrumok, stb., ahol magas hatékonyság mellett, kiváló klinikai eredményeket lehet elérni.

És ezek azok a szegmensek, amelyekre rá tud csatlakozni, vagy már most rácsatlakozott a magánszektor?

Így van. Sok magyar magánellátó még az üzemgazdasági méret alatt van a jelenlegi szinten, ezért drága a beavatkozás. Az áttörés akkor jöhet el ezen a téren idehaza, ha létrejönnek olyan centrumok, ahol nagyon nagy számú ilyen műtétet lehet megcsináltatni. Svédországban, a legtöbb elektív térd-, csípőprotézis, szemészeti, és bizonyos más műtéteket az állami rendszerben már nem lehet megcsináltatni, viszont az állam kifizeti a szerződött, korábban megtendereztetett magánszolgáltatók számára. Ehhez egy jól átlátható és szigorúan ellenőrzött rendszerre lesz szükség.

A teljes interjú

(forrás: Portfolio)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink