2021. november. 28., vasárnap - Stefánia.
hirdetés
hirdetés

Koronavírus-fertőzésen átesett betegek ambuláns rehabilitációja

A COVID-19 vírusfertőzésen átesett – és visszamaradó légzési nehézséggel, tüdőszővet károsodással bíró – betegek tüdőgyógyászati ambuláns rehabilitációs programjának bevezetése Magyarországon.

A koronavírus 2 (SARS-CoV-2) egy új koronavírus, amely 2019-ben jelent meg és döntően sú­lyos légszervi manifesztációjú koronavírus-betegséget (COVID-19) okoz. A tartósan léle­geztetésre szoruló, életveszélyes állapotot túlélt betegek esetében fizikai, mentális és kognitív zavarokat is okozó tünetegyüttes, un. „Postintensive care syndrome” is kialakulhat, mely a lég­zőszervi mellett komplex muszkuloszkeletális rehabilitációt is szükségessé tesz.

Azonban a  betegségen átesettek jelentős részének enyhe tüneteik vannak és nem is kerülnek kórházba. Kisebb arányban, de mégis jelentős számban szenvednek tartós egészségkárosodást, visszamaradó és különböző mértékű légzőszervi károsodást. A gyógyult, közepesen súlyos betegek közül jelentős számban vannak azok, akik kórházakból kikerültek, ugyanakkor tüdőszövet károsodása, vagy egyéb légzőszervi problémája visszamarad. Számukra fontos országos szinten megszervezni az alapvetően a tüdőgyógyászati szakrendelőkre és tüdőgondozókra, a pulmonológiai hálózatra épülő utógondozást, az ajánlott kontrollvizsgálatok egységes rendjét, az ambuláns rehabilitációs ellátást és egy telemedicinális távfelügyeleti programot.  Hazaiszakemberekből álló munkacsoporthazai és nemzetközi tapasztalatokat felhasználva készítette el a programot.

A  WHO ajánlását alapul véve került kidolgozásra a komplex program, amelynek az alábbiak a fő elemei:  a ventilláció fokozása, a váladék ürítése, expectorációja, a nehézlégzés, légszomj leküzdése, nagy izomcsoportok célzott erősítése.

Photo by Markus Winkler on Unsplash
Photo by Markus Winkler on Unsplash

Előnyös helyzetben vagyunk a rehabilitáció terén, mivel rendelkezünk tüdőgyógyász és tüdőgyógyászati rehabilitációs szakorvosokkal, akik személyre szabott rehabilitációs tervet tudnak a betegeknek kidolgozni, amely kivitelezésében a gyógytornászok sokat segíthetnek. A tüdőbeteg gondozók bevonásával pedig a lakhelyéhez közel eső szakrendeléshez tud fordulni a beteg, ahol ezt a komplex programot el tudják indítani a tervek szerint. Természetesen ez a komplex tüdőgyógyászati feladat a beteg állapotának felmérésével indul, a beteg gondozása, nyomon követése és ennek a részét képezi a rehabilitációs terv elkészítése, végrehajtása a tüdőgyógyász szakorvos felügyelete mellett. Fontos hangsúlyoznunk, hogy mielőbb szükséges egy országos szintű egységes, a járóbeteg a tüdőbeteg gondozókra épülő ambuláns rehabilitáció bevezetése a gyógyult covid-19 betegek részére.

A gyógyult betegek egy részénél az alábbi panaszok jelentkezhetnek:

• károsodott tüdofunkció

• nehézlégzés, légszomj

• súlyos izomgyengeség

• váladék ürítési nehézség

• ízületi merevség

• fáradtság

• korlátozott mobilitás és a napi feladatok elvégzésére való képesség

• delírium és egyéb kognitív károsodások

• nyelési és kommunikációs nehézség

• mentális egészség zavara és pszichoszociális támogatási igények léphetnek fel.

A légutak tisztítása, a váladék felköhögését segítő eszköz használata ( Shaker Deluxe Flutter-ecpectorációs és PEP eszköz) javasolt a nemzetközi (WHO) és a hazai tapasztalatok alapján.  A nehézlégzés gyakori panasz, amelyet csökkenteni tudunk  a célzott belégzőizom erősítő eszközzel (POWERbreathe Medic WHO és hazai  ajánlás alapján).

A kórházból történő hazabocsájtást követően a kórházi szakorvos vagy a háziorvos javaslatára indulna az utógondozás és a rehabilitáció. A program részeként gondozás, diagnosztikai eljárások, a tüdőgyógyászati rehabilitációban alkalmazott tesztek, felméréseket követően egy komplex gondozás és nyomonkövetési terv készült el. Ez magába foglalja a radiológiai, képalkotó vizsgálatokat, társszakmákkal történő konzultációt, (pl, kardiológia, dietetika, stb) valamint a hazánkban hosszú évtizedes hagyományokkal bíró komplex légzőszervi rehabilitációt. A tüdőgyógyász szakorvosa felügyeli az utógondozás egyes elemeit, a kontroll vizsgálatokat és a rehabilitációs szakemberrel konzultálva rendeli el az ambuláns rehabilitációs programot, követi annak megvalósítását. Indokolt esetben telemedicinális eszközökkel követi a program otthoni részének a megvalósulását. A program lezárultát követően medikai rendszerében rögzíti a betegek állapotát.

√  A Program fő célkitűzése szakszerű komplex ambuláns, részben otthoni rehabilitációs programot, részben távfelügyeleti eszközökkel, gyógyászati segédeszközökkel támogatott utánkövetést biztosítani a COVID-19 vírusos megbetegedésen átesett betegeknek.

√  a légzéskárosodás detektálása – állapotfelmérés a kórházi elbocsátást követően

√  A kórházi ajánlások és az állapotfelmérés alapján az utánkövetés lépéseinek a meghatározása.

  A Program célja, hogy a betegségen átesettek számára ambuláns módon, újabb hospitalizáció nélkül tudjon lehetőslget biztosítani a komplex gondozás révén a teljes gyógyuláshoz.

√  Az észlelt légzőszervi károsodásoknak megfelelő ambuláns, illetve otthoni légzőszervi rehabilitációs program felállítása, gyógyászati segédeszközök betanítása.

√  A COVID fertőzés és az annak következtében kialakuló állapotok függvényében a rehabilitációt végző szakorvos utánkövetési ajánlásokat is tegyen és a javasolt utóvizsgálatok harmonizáljanak az egyes szakmák, illetve a háziorvosok aktuális és követésre vonatkozó ajánlásaival.

√  Az ambuláns és otthoni ellátás alapelve, hogy országosan egységes szakmai standardok és eljárásrendek mentén megfelelő hozzáférést biztosítson a betegek számára a hatékony terápiához.

√  A Program további alapelve, hogy az utókövetés és a légzőszervi rehabilitáció a közfinanszírozás a kötelező egészségbiztosítás keretében valósuljon meg

Prof. dr. Szilasi Mária, Magyar Tüdőgyógyász Társaság elnökségi tag, Tüdőgyógyász, Klinikai immunológiai és allergológiai, Belgyógyász, Onkológus, Rehabilitációs szakorvos, Országos Korányi Pulmonológiai intézet, Budapest, Debreceni Egyetem, Debrecen
a szerző cikkei

Dr. med habil. Varga János Tamás, Magyar Kardiológusok Társasága és Magyar Tüdőgyógyász Szekció Kardiopulmonális Szekció és a Magyar Tüdőgyógyász Társaság Légzésrehabilitációs Szekció elnöke, Semmelweis Egyetem, Pulmonológiai Klinika, Budapest, Országos Korányi Pulmonológiai Intézet, Légz
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

Több kutatás igazolta, hogy a magasabb férfiak rövidebb életre számíthatnak, mint alacsonyabb társaik, mégsem ez a legfontosabb tényező a várható élettartamnál.