hirdetés
2019. december. 13., péntek - Luca, Otília.
hirdetés

Október 10.: a Lelki Egészség Világnapja

Készül az öngyilkosság prevenciós irányelv

A közhiedelemmel ellentétben nem a szegénység, a rendezetlen devizahitel vagy épp szerelmi bánat miatt lesznek öngyilkosok az emberek.

hirdetés

Nem tagadva egyéb befolyásoló tényezők szerepét sem, a rendezetlen ellátások – vagyis a kezeletlen pszichiátriai betegek – növelik a befejezett öngyilkosságok számát, igyekezett eloszlatni a téves hiedelmet dr. Németh Attila, az Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet (OPAI) főigazgatója. Legalábbis a hazai helyzet ezt látszik bizonyítani, hiszen míg 1985-ben még közel ötezer ember vetett véget önkezével életének, ettől kezdve ez a szám folyamatosan csökkent, 2007-ben 2450-re apadt a nyilvántartott esetek száma. A 2007-es egészségügyi reform – az OPNI bezárása, az aktív pszichiátriai kórházi ágyak számának drasztikus 22 százalékos csökkentése, valamint a pszichiátriai gondozók fix finanszírozásának közel 50 százalékos visszavágása – leállította ezt a kedvező folyamatot, mi több, hosszú idő után először ismét emelkedett a befejezett öngyilkosságok száma.

Látványos trendforduló 2011-ben történt, amikor az előző évi 2492-ről a tavalyi 1870-re – öt év alatt 25 százalékkal – csökkent e halálesetek száma, ami többek között a 75 év alatti korcsoportok mérséklődő szuicid hajlamának tudható be, miközben 75 év fölött stagnál, illetve nő az esetek száma. Ami az általános tendenciát illeti, ebben a főigazgató szerint a pszichiátriai ellátás rendeződő viszonyai játszhatnak jelentős szerepet.

A nemzetközi helyzet meglehetősen zavaros képet mutat, derült ki a beszámolóból, emelkedett például az öngyilkosságok száma Lengyelországban és Görögországban, igaz mindkét országban korábban igen alacsony volt e halálesetek aránya, s a statisztikai sorban még mindig jóval Magyarország mögött vannak. Akárcsak az Egyesült Államok, ahol az utóbbi tíz évben 25 százalékkal nőtt ez a szám, elsősorban a fiatalok körében.

Az Európai Unióban Litvánia a listavezető, Magyarország Szlovéniával holtversenyben a második helyen áll, miközben e téren csökken az uniós átlag, egészítette ki a fentieket a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke. Az eredmény Purebl György szerint részben azoknak az informális – orvosokból, asszisztensekből, szociális munkásokból, tanárokból, pszichológusokból, rendőrökből, egyéb segítő szakmák képviselőiből álló – hálózatnak köszönhető, amelyek jó gyakorlatokat honosítottak meg. A jövőben épp az a cél, hogy ezek a helyi gyakorlatok összekapcsolódjanak, s országos lefedettséget hozzanak létre.

Az öngyilkosságok oka, hogy a rászorulók nem jutnak-mennek szakemberhez, ami más országokban is probléma, de nálunk talán súlyosabb a helyzet, hiszen az érintettek legalább 50 százaléka semmilyen kezelésben nem részesül. Éppen ezért a megelőzésre, a kezelésre, illetve ez utóbbi elérhetőségének biztosítására kell a jövőben komoly hangsúlyt fektetni. Purebl György arra is felhívta a figyelmet, hogy a hazai általánosan rossz – onkológiai, szív-érrendszeri stb. – halálozási statisztikában szintén tetten érhetők a kezeletlen mentális betegségek.

Készül egy öngyilkosság prevenciós irányelv, valamint a szakminisztériumban egy újabb lelki egészség program, bár ez utóbbiból az elmúlt években kettő is megfogalmazódott: a Lelki Egészség Országos Programja (LEGOP), valamint a Mentális Egészségügyi Szakpolitikai Program (MESZP). Több éves küzdelem után ráadásul némi többletpénzhez is jut a szakma. Négy program megvalósítására kapnak forrást: az aktív pszichiátriai osztályok, valamint a pszichiátriai gondozók felújítására 2,3, illetve 5 milliárd forintot szánnak, bár ezek egyike sem érinti a közép-magyarországi régiót. A gyermekpszichiátria fejlesztésére szánt 6 milliárdból azonban jut a fővárosnak is, ahol egy ifjúsági pszichiátriai osztályt és ambulanciát szeretnének létrehozni. A Péterfy Sándor Utcai Kórházban felújítják a szuicid részleget, az országos intézetben pedig a meglehetősen leharcolt addiktológiai osztályt. Ugyanitt létrehoznak egy 32 ágyas emelt biztonsági pszichiátriai osztályt, az önmagukra, illetve környezetükre veszélyes betegek elhelyezésére. Ilyen részleg az unióban már csak Magyarországon nincs, itthoni létrehozása hat éve témája a különböző miniszteriális és szakmai megbeszéléseknek.

Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) bezárásakor körülbelül száz pszichiáter dolgozott a Lipóton, akiknek egyharmada külföldre ment, egyharmada magánpraxist kezdett, aki pedig tehette, nyugdíjba vonult. A 2007-ben elszenvedett szakmai vérveszteségből 2011-2012-től kezdve „visszajönni” a szakma. A szakorvos-ellátottság nagymértékben függ a munkakörülményektől, s a földrajzi elhelyezkedéstől, ismerte el a főigazgató. A központtól, valamint a nagyobb városoktól távol már érezhető a pszichiáter-hiány, amit például centralizálással szeretnének feloldani. A pszichiátriai osztályok ugyanis a nagyobb egészségügyi intézményekben is elkülönítve, sokszor távolabbi épületekben kapnak helyet, holott betegeiknek épp úgy szükségük lehet sürgősségi ellátásra vagy különféle diagnosztikai eljárásokra. Az adott intézményen belül a többi osztállyal együtt elhelyezett pszichiátrián kívüli osztályok szakemberhiányán emellett profilírozásal könnyítenének.

A 2007-es reformot követően nem nőtt és nem csökkent az aktív pszichiátriai ágyak száma, nagyjából ma is 3026 található az országban. Ez elegendő is, fejtette ki dr. Németh Attila, hiszen a súlyosabb pszichiátriai betegek száma stagnál, ellátásuk viszont korszerűbb eszközökkel történik, így csökkent az ápolási idő hossza is. Nem több ágyra, hanem több orvosra van szükség.

A depressziósok száma viszont emelkedik, s nemcsak nálunk, hanem világszerte. Nem véletlen, hogy az ambuláns ellátás sok helyen került a fejlesztés fókuszába, hiszen e betegek jelentős része járóbetegként ellátható, akkor – emelte ki Purebl György –, ha ennek minősége megfelelő. Gondot okoz, s nem csak Magyarországon, hogy két intézmény között – kórházból a gondozóba menet – sok beteg eltűnik. Ezen egyedül a szakemberek közötti kapcsolat segít. Fontos probléma továbbá, hogy a pszichoterápia „üvegnyak-effektussal” érhető el Magyarországon, leginkább a magánpraxisban, hiszen olyan alacsony a közfinanszírozás, hogy az állami ellátásból nem lehet megélni. Franciaországban is csak a magánellátásban vehető igénybe e kezelési forma, Nagy-Britanniában pedig 10-12 hónapot kell várólistán tölteni, ugyanakkor Németországban rendezett a finanszírozás. Nem véletlen, hogy a különböző egészségpolitikai ajánlásokban unió-szerte javasolják bizonyos pszichoterápiák elérhetőbbé tételét.

Az OPAI főigazgatója hiányolta a hazai jogrendszerből a pszichotikus, betegségbelátással nem rendelkezők kötelező ambuláns kezeléséről szóló paragrafust, ami Svédországban, Franciaországban és Nagy-Britanniában évtizedek óta szabályozott. Ez az előírás kötelezővé teszi a havi gondozóintézeti megjelenést – épp a betegek érdekében.

A pszichiátriában világszerte paradigmaváltás zajlik, mondta lapunk kérdésére az MPT elnöke. Az ellátás ma már mozaikokból tevődik össze, amelynek elemei: gyógyszer-rövid pszichoterápia-a család megerősítése és támogatása-készségfejlesztés és oktatás. Purebl György szerint szégyenkezésre semmi okunk, hasonló gyakorlat néhány helyen Magyarországon is működik, bár a rendszer még nem vált általánossá. A paradigmaváltás célja az online lehetőségek kiaknázása is, megdőlt például az a dogma, hogy az új technika nem alkalmazható pszichoterápiára. Sőt, előnye épp abból adódik, hogy a diagnózis után akár terápia is folytatható használatával. Németországban például a második világháborúban traumatizálódott, ma már igen idős emberekkel foglalkoznak levelek, illetve online alkalmazások segítségével. Megoldásra az online eljárás finanszírozása vár – erre egyelőre nincs általános biztosítói modell –, valamint az igen érzékeny adatokkal foglalkozó programok adatvédelme.

Az október 10-ei Lelki Egészség Világnapja alkalmából tartott szakmai találkozón részt vett Oravetz Dávid, aki elmondta, egyetemistaként derült ki súlyos pszichiátriai betegsége. Az elmúlt tíz évben szakemberek támogatásával nemcsak betegsége elfogadásáig jutott, de sikerült új célt találnia: fest és ír. Mindebben támogatja felesége, akit már betegként ismert meg. Mentőöv címmel decemberben megjelenő könyvében Oravetz Dávid az elmúlt évtizedben szerzett tapasztalatait osztja meg sorstársaival.

Horváth Judit
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink