hirdetés
2021. október. 27., szerda - Szabina.
hirdetés

Késik az új szakmai kollégiumi rendszer felállítása - folytatás

Szemben az előzetes ígéretekkel, jelentős csúszásban van az új szakmai kollégiumi rendszer kiépítése. Bár az eredeti tervek szerint március 15-ig le kellett volna záródniuk a jelöléseknek, eddig a folyamat még meg sem kezdődött, miként nem jelent meg a rendszer átalakításáról szóló rendelet sem. A "Késik az új szakmai kollégiumi rendszer felállítása" című cikk folytatása, az első részt itt olvashatja.

Az egyesületek jogállása más

Bár az előkészítő bizottság már befejezte munkáját, Gógl Árpád maga is megerősíti, hogy a korábbi tervekhez képest csúszásban van a szakmai kollégiumok felállítása. Ebben azonban szerinte annak is szerepe van, hogy késett a kamarai törvény. Mindenki azt várta, hogy a kötelező tagságot újra elrendelő törvénymódosítás még a parlamenti téli szünet előtt megszületik, a kamara a továbbiakban ugyanis – az egyetemekhez, a szakmai társaságokat tömörítő MOTESZ-hez és az országos intézetekhez hasonlóan – jogot kap arra, hogy jelöljön az államtitkár által felállítani tervezett grémiumba. A kamarai jogszabályról azonban csak március 7-én döntött az Országgyűlés.

De nem csak a kamara nem jelölt még. Mint azt a Medical Tribune érdeklődésére dr. Szalma Béla, a Magyar Orvostársaságok és Egyesültek Szövetségének főigazgatója elmondta, számos fontos kérdés előttük is ismeretlen még, a jelölés részletes eljárásrendjét például ki kell még dolgozni.

A korábbi időszakban a MOTESZ vezényelte le a szakmai kollégiumi választásokat. Nagy tapasztalattal bír ezekben a kérdésekben, így Szalma Béla nem tartja kizártnak, hogy ismét komoly szerepet kapjanak az államtitkári döntés előkészítésében. A főigazgató az új rendszer fölépítését támogathatónak tartja, sőt úgy véli, ez a forma strukturálisan működőképesebb lesz a korábbinál. Mint emlékeztet, hasonló a mostani elképzelés a MOTESZ és az Európai Szakorvosi Unió (UEMS) felépítéséhez. Utóbbi szervezet 38 szakcsoporttal, a MOTESZ 130 tagegyesülettel működik.

– Elfogadható, hogy az európai példához hasonlóan itt se működjék 100 fölötti szakcsoport – mondja Szalma Béla, aki azt is hozzáteszi: lesznek, akik a korábbihoz képest az új rendszerben jobban meg tudják jeleníteni magukat – ha úgy tetszik, a most felállítani tervezett rendszer a korábban „alulreprezentáltak kárpótlását” is szolgálja. Örülhetnek, hogy szakmájuk szempontjából jobban érvényesülhetnek, és az általuk felállított követelményrendszert jobban számon is lehet majd kérni – vallja a MOTESZ főigazgatója.

A kérdés már csak az, hogy a felálló új rendszerben mi lesz a MOTESZ szerepe?

Szalma Béla azt mondja, épp az, mint korábban: az orvosszakmával kapcsolatos vélemények megfogalmazása.

– Tizenhat miniszter alatt dolgoztam a szövetségben. Mindannyiuknak elmondtam, hogy az okos miniszter – a sok-sok egyéni vagy helyi érdekeket megjelenítő javaslat, vélemény helyett – csupán egyetlen választ kér a szakma álláspontjaként – erre jók a MOTESZ által egy-egy kérdésben megszervezett konszenzuskonferenciák.

Amikor azt feszegetem, vajon nem a szakma véleményének megfogalmazására szolgál-e a szakmai kollégium, Szalma Béla azt feleli: az egyesületek jogállása más, mint az államigazgatási gépezet tanácsadó szervezetéé. A MOTESZ-ban szakmai társaságok vannak. Más az, ha az államtitkár által kijelölt néhány ember mond véleményt, mintha egy teljes szakmai csoport.

Módosuló határidők, új menetrend

Bár a mai napig a szakmai kollégiumokról szóló rendelet még nem látott napvilágot, Szócska Miklós államtitkár többször is megerősítette, hogy az új szabályozás április elsejével lép hatályba.

Mint azt a Medical Tribune már korábban Indul az új kollégiumi rendszer címmel megírta, az újonnan felálló, egyetlen szakmai kollégiumot hatvan háromfős tagozat, valamint az ezek mögött álló, 5-15 fős tanácsadó testületek alkotják. Az új rendszer előkészítésének koordinálását végző Velkey György, a Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórházának főigazgatója, az államtitkár kabinetjének tagja érdeklődésünkre most úgy nyilatkozott: ilyen neuralgikus pontot jelentő kérdésben, ilyen gondos előkészítést követően kevés jogszabály ment át az államigazgatási gépezeten. Eleddig érdemi társadalmi vita zajlott, amelynek eredményét beépítették a hamarosan megjelenő rendeletbe. A csúszás miatt módosulnak az eredetileg tervezett határidők, de várhatóan április végéig lebonyolítható a háromfős tagozatokba és a mögöttük álló tanácsadó testületekbe a jelölés, miként a tagozatvezetők kijelölése és a tanácsok elnökeinek megválasztása is.

-- A korábbi szakmai kollégiumok átalakításáról a szaktárcának nem volt semmiféle prekoncepciója. Problémák voltak, ezeket igyekezetünk kezelni – mondja az egészségpolitikai tanácsadó, aki megerősíti: a háromfős tagozatok tagjaira érkező ajánlásokból az államtitkár jelöli ki saját tanácsadóit, az ezzel párhuzamosan zajló, tanácsadó testületi jelölés azonban valódi delegálást jelent majd: a MOTESZ fogja koordinálni, hogy mely szervezet hány tagot küldjön a tanácsba, amelynek ajánlott összetételét az egészségügyért felelős államtitkár egyszerűen kihirdeti. Ugyancsak ő lesz az, aki a szakmai kollégium alakuló ülését mielőbb meghirdeti – a sietségre az ad okot, hogy nyárig számos feladat – köztük a minimumfeltételek megfogalmazása vagy az ellátórendszer lényegi átszabása -- vár az újonnan felálló szakmai kollégiumra, melyben elsősorban a tagozatok jelentik majd az államtitkár (miniszter) tanácsadó testületét, míg a tanácsok az adott szakma véleményalkotó szervezeteként funkcionálnak.

Velkey György megerősíti: a kollégium ezentúl maga is élhet ajánlattal, javaslattal az ágazat irányítói felé, nem kell csupán az államtitkár által feltett kérdésekre szorítkoznia. A hamarosan felálló testület számára szerinte sikerült működőképes struktúrát kialakítani. Mindeddig csupán egyetlen olyan tagozat van, amelyben nem örülnek a leendő „házasságnak”, a védőnők és a házi gyermekorvosok közös tagozata. Több esetben azonban ennek épp az ellenkezője fordult elő: az eredetileg különválasztani tervezett klinikai immunológiai és az allergológiai szakterület a kérésének megfelelően mégiscsak egyben marad, miként a sürgősséget és a katasztrófa-medicinát sem szedik szét csak azért, hogy minden terület képviseltethesse magát a hamarosan felálló új szakmai kollégiumban.

A cikk első részét itt olvashatja.

Köbli Anikó
a szerző cikkei

(forrás: Medical Tribune)
hirdetés

Könyveink